Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

 

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

 

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) nem választás kérdése, erre a neve is utal. Elsődleges célja, hogy a biztosító megtérítse azokat a károkat, amelyeket esetlegesen egymásnak okoznak a közlekedés szereplői. Ha nem kötjük meg a kötelező biztosítást, kivonhatják a járművet a forgalomból, illetve, ha enélkül okozunk balesetet, akkor saját zsebből kell fizetnünk a felmerülő károkat - ami akár több millió forint is lehet.

 

A következő közlekedési eszközökre kötelező biztosítást kötni:

 

• személyautó,

• teherautó,

• motorkerékpár,

• rendszám nélküli robogó,

• utánfutó,

• mezőgazdasági képek,

• lakókocsi.

 

A biztosítók ajánlatai között éves szinten akár több tízezer forintos eltérések is lehetnek, így nem mindegy, hogy kit választunk. Mivel a piacon rengeteg ajánlat érhető el, az a legegyszerűbb, ha egy kötelező biztosítás kalkulátor segítségére bízzuk magunkat. Így nemcsak személyre szabott ajánlatok közül választhatunk, de azt is megtudhatjuk néhány kattintás után, hogy melyik biztosítónál köthetjük meg legolcsóbban a kötelező biztosítást. 

 

Ne felejtsük el, hogy a kedvező ár nem minden: válasszunk ismert biztosítót, akit könnyen el tudunk érni telefonon vagy akár személyesen a legközelebbi ügyfélszolgálatnál. 

 

A kötelező biztosítás megkötése online

 

A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, ha online kötjük meg a kötelező biztosítást, hiszen ezt otthonról elintézhetjük néhány perc alatt. Fontos, hogy a biztosítás csak a szerződéskötés napjától kezdve él, így a biztosítást érdemes még azelőtt megkötni, hogy elhoznánk a járművet a kereskedésből.

 

Alapvetően két esetben fordulhat elő, hogy kötelező biztosítást kötünk:

 

1. Amikor autót veszünk

 

Kereskedőtől vásárolt autónál sokan beleesnek abba a hibába, hogy nem hasonlítják össze a biztosítók ajánlatait, hanem elfogadják azt, amelyiket a kereskedő ajánlja - pedig ez általában messze nem a legkedvezőbb. Érdemes magunkra vállalni a biztosítás kötés ügyintézését, mert akár több tízezer forintot is spórolhatunk. Arra ügyeljünk, hogy a szerződést még a gépjármű forgalomba hozatala előtt kössük meg.

 

Mivel mindenképpen meg kell kötnünk a biztosítást, érdemes előre gondolkodni, és ha Casco biztosítást is kötnénk, akkor utánajárni, hogy milyen kedvezményeket vehetünk igénybe, ha egyszerre több biztosításunkat is ugyanahhoz a biztosítóhoz visszük - ide kapcsolhatjuk akár a lakásbiztosítást is. 

 

2. Biztosítási fordulónál, ha váltani szeretnénk

 

A hatályos jogszabályok szerint a biztosítási jogviszony utolsó napja a biztosítási évforduló is egyben. A biztosítási időszak pontosan egy év. A biztosítási évfordulónak két típusát különböztetjük meg: 

 

• év végi forduló,

• év közbeni forduló. 

 

2010. január 1-jétől változott a kötelező biztosítások évfordulójára vonatkozó törvény, ami azt jelenti, hogy 2010-től a forduló a szerződéskötéstől számítva egy év múlva esedékes. Év végi fordulónál az évforduló január 1., év közbeni váltásnál pedig bármelyik másik dátum lehet. A változástól függetlenül a biztosítóknak kötelezően közzé kell tenniük a díjaikat, minden évben legkésőbb október 30-ig. 

 

Ha az évforduló január 1-re esik, akkor a felmondásnak november hónapra kell esnie, ezután pedig a forduló napjáig van lehetőségünk eldönteni, hogy melyik biztosítónál kötjük meg az éves kötelezőt. Az évforduló előtti legalább 30 napos határidő az évközbeni váltásra is érvényes: ha lecserélnénk a biztosítónkat, akkor az évforduló előtt legalább 30 nappal el kell küldeni a felmondásról a nyilatkozatot.  

 

2019-es változás az adóterheknél

 

Szerződő ügyfeleknek fontos információ, hogy 2019. január 1-től a 30%-os KGFB baleseti adó a korábbi formájában megszűnt, és beépült a biztosítók által fizetett biztosítási adóba. 

 

Kötelező biztosító váltás

 

Előfordul, hogy egyik évről a másikra érezhetően megemelkedik a kötelező felelősségbiztosítás díja - ebben az esetben érdemes kedvezőbb ajánlat után nézni. A biztosítás váltás feltételeit azonban törvény rögzíti, így arra nincs lehetőség, hogy egyik napról a másikra bontsunk szerződést, és váltsunk, ha jobb ajánlatot találunk. 

 

Az évfordulós kötelező biztosítás váltás évente egy alkalommal lehetséges, és az sem mindegy, hogy az év melyik hónapjára esik. A régi szerződés felmondásának lehetőség szerint novemberre kell esnie, hiszen az évforduló előtt legalább 30, de legfeljebb 60 napos határidő van érvényben. Új szerződést köthetünk akár az évfordulón is, de érdemes a biztosító váltás ügyintézését egyszerre elintézni.

 

A kötelező biztosítás árak összehasonlítása sok időt vesz igénybe, hiszen a piacon sok ajánlat érhető el. Ezért érdemes a váltás előtt a biztosítókat összehasonlítani egy kalkulátorral, így könnyebben és gyorsabban találhatjuk meg a számunkra legkedvezőbb ajánlatot.

 

---

Hasonlítsd össze a legkedvezőbb kötelező biztosításokat a Bank360 oldalán keresztül, és válassz a személyre szabott ajánlatok közül! A kötelező biztosítás kalkulátorral megtalálhatod a legolcsóbb biztosítást, és akár online megkötheted a szerződést.

---

 

KGFB felmondása

 

Kötelező biztosítást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani. A biztosítási évforduló eltérhet attól függően, hogy mikor vásároltuk a járművet. A 2010 előtt vásárolt járműveknél egységesen január 1. a fordulónapja, ami azt jelenti, hogy legkésőbb december 1-jén lehet felmondani a szerződést. A 2010-ben, vagy utána vásároltaknál pedig az évforduló napja megegyezik a kötelező biztosítás hatályba lépésének a dátumával - innen kell 30 napot visszafelé számolnunk.

 

A kötelező biztosítást abban az esetben is felmondhatjuk, ha eladtuk az autót és már nincs szükségünk a szolgáltatásra. Ebben az esetben a biztosítás megszűnik, és a már befizetett éves díj egy részét visszakapjuk - időarányosan attól függően, hogy mennyi idő van még hátra az évből. 

 

Fontos, hogy a lemondásra csak írásban, postai úton van lehetőség, ami azt jelenti, hogy legkésőbb a lemondás utolsó lehetséges dátuma előtt néhány nappal érdemes elintézni a dolgot. Ha kicsúszunk a határidőből, és nem fizetjük be időben a biztosítási díjat, akkor az éves díj többszörösét fogja felszámolni a biztosító a nem fedezett időszakra - ez a fedezetlenségi díj.

 

Egyszerűbb, ha egy online brókernél intézzük a biztosító cserét, mert ő nemcsak az új szerződés megkötésében tud segíteni, de a korábbi biztosítás lemondását is el fogja intézni.

 

A meglévő KGFB lemondásához a következő dokumentumokra lesz szükség:

 

• felmondólevél,

• alapvető személyes adatok,

• a jármű alapadatai,

• a felmondani kívánt szerződés száma,

• kötvényszám.

 

A lemondó nyilatkozat elküldése előtt érdemes egyeztetni a biztosítóval, nehogy valamelyik dokumentum kimaradjon a borítékból.

 

A lemondás után is őrizzük meg a kapcsolódó dokumentumokat: 

 

• meg kell őrizned a feladott ajánlott levélről az igazolást,

• a visszaérkezett tértivevényt,

• vagy az ügyfélszolgálaton kapott átvétel igazolólapját.

 

Ha váltani szeretnénk, akkor azt még akkor érdemes eldönteni, amikor a biztosító elküldi az ajánlatot a következő évre - ez még a felmondási előtt megtörténik. Az ajánlat alapján el tudjuk dönteni, hogy maradni szeretnénk az adott biztosítónál, vagy inkább váltanánk. Ha nem mondjuk fel a KGFB-t 30 nappal az évforduló előtt, akkor a kötelező biztosítás automatikusan meghosszabbodik és a gépjármű marad a biztosítónál. A biztosító ilyenkor új ajánlatot ad. Korántsem biztos, hogy ez lesz a legjobb ajánlat a piacon - de legalább biztosítva lesz a gépjármű és nem kell fedezetlenségi díjat fizetni.

 

Mitől függ a kötelező biztosítás díja?

 

A kötelező felelősség biztosítás díját két tényező befolyásolja: az autó és az üzemben tartó, aki általában vezetni szokta a járművet. Összegyűjtöttük, hogy milyen tényezők befolyásolják az éves díjat.

 

1. A gépjármű

 

A fizetendő összeget elsősorban az autó típusa és a teljesítménye határozza meg, ezenkívül figyelembe veszik a jármű korát is.

 

2. A gépjármű üzemben tartója

 

A biztosítási díj függ attól is, hogy a tulajdonos és az üzemben tartó ugyanaz a személy-e. A kalkulációnál a biztosító figyelembe veszi az üzemben tartó korát, a lakóhelyét, valamint azt, hogy mióta van jogosítványa. Azt is figyelembe veszik, hogy milyen munkát végez és hogy a kötelező biztosítás mellett rendelkezik-e CASCO biztosítással is.

 

Az éves díjból néhány biztosító enged, ha például közalkalmazottak, köztisztviselők vagy nyugdíjasok vagyunk, illetve ha van 18 évnél fiatalabb gyermekünk. Azzal is lefaraghatunk a költségekből, ha ugyanannál a biztosítónál kötünk lakás- vagy életbiztosítást, illetve online rendezzük a befizetéseket. 

 

A bonus-malus rendszer

 

Szintén fontos szempont a kalkulációnál, hogy az üzemben tartó okozott-e már balesetet; ez utóbbit a bonus-malus besorolási rendszer alapján határozzák meg a biztosítók. Ez alapján a kármentesen vezetőket jutalmazzák, károkozásnál pedig megvonják az addig fennálló kedvezményeket, illetve pótdíjat is számolnak fel. Aki először lesz üzemben tartó, az A00 osztályba kerül, ezután pedig biztosítási időszakonként emelkedik egy-egy osztályt a besorolás - feltéve, hogy közben nem történt károkozás. A MNB oldalán a bonus-malus rendszerről részletesen olvashatsz.

 

Mire fizet a kötelező biztosítás?

A kötelező biztosítás azért van, hogy ha kárt okoznánk, akkor ne nekünk kelljen kifizetni az okozott kárt a vétlen félnek. Tehát ha mi okozunk balesetet és a mi gépjárművünk is megsérül, akkor a KGFB rajtunk nem segít - ebben az esetben nagy előny, ha van Casco biztosításunk is. A biztosító abban az esetben fizet, ha a károkozás igazolható. Kötelező biztosításnál a dologi kárnál a maximálisan kifizethető összeg 1,22 millió eurónak megfelelő forint, személyi káresetnél pedig 6,075 millió eurónak megfelelő forint. Ez a plafon, egyébként a hatályos jogszabályok alapján számítják ki, hogy milyen káreseményre mennyit fizet maximum a biztosító. 

 

A következő esetekben nem érvényesíthető a kötelező biztosítás:

 

• ha a gépjárműben lévő műszaki cikkekben és alkatrészekben kár keletkezett,

• toxikus vagy sugárzó anyagok hatására történő károk esetén,

• arra az esetre, ha a kár egy álló járműre való fel- és lerakodás közben történt,

• ha a baleset háborús övezetben történt, vagy lázadások helyszínén,

• ha a járművel edzettünk vagy versenyeztünk,

• ha alkohol vagy kábítószer hatása alatt álltunk a baleset idején,

• ha az autó forgalmi engedély nélkül volt forgalomban,

• ha olyan munkagép a kár okozója, amely a baleset bekövetkeztekor nem volt közúti forgalomban.

 

A kötelező autó biztosítás nem terjed ki a károkozó járművében lévő tárgyakra, kivéve, ha azok valamelyik utas személyes használati tárgyai. Kizáró eset ezenkívül az is, amikor a káresemény baleset nélkül, környezetszennyezettségből adódóan keletkezik.

 

Ha sajnálatos módon mi okoznánk balesetet, akkor fényképezzünk le mindent, ami fontos lehet és jegyzeteljük le az eseményeket - különösen, ha személyi sérülés is történt. Ezzel megkönnyíthetjük a későbbi ügyintézés menetét. Ahhoz, hogy a kárrendezés minél gyorsabban menjen, mindkét félnek ki kell töltenie a baleseti bejelentő lapot - erről kék-sárga nyomtatványként is hallhattál, és jó, ha mindig az autóban tartunk belőle legalább két példányt.

 

A bejelentést 2019. január óta akár online is megtehetjük, egy mobilapplikáció segítségével. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által lefejlesztett e-kárbejelentő app elérhető magyar és angol nyelven, és letölthető Android és iOS alapú okostelefonokra is.

 

Gyakori kérdések

 

Mi történik, ha nem tudom, ki a károkozó?

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor megsérül az autó, de nem tudjuk, hogy ki okozta a kárt. Ebben az esetben csak a szerencsében, egy arra tévedt tanúban és a biztonsági felvételekben reménykedhetünk. Viszont ha semmit nem tudunk a károkozóról és a gépjárműről, akkor csak a Casco téríti meg a kárt. Ha később mégis előkerül az elkövető, akkor a valódi károkozó biztosítóját fogják kötelezni a fizetésre.

 

Valamivel jobb a helyzet, ha “csak” nem volt kötelezője a károkozónak: ebben az esetben a MABISZ (a Kártalanítási Számla vezetője) bizonyos szituációkban kifizeti a kártérítést. 

 

Milyen kiegészítő biztosítást vehetek igénybe a kötelező mellé?

A kötelező gépjármű biztosítás mellé köthetünk CASCO biztosítást, ami a kötelezővel ellentétben nem a másnak okozott kárt téríti meg, hanem a saját kárunkat is. 

 

Gépjármű biztosításnál miben segít az asszisztencia szolgáltatás?

Ha igénybe vesszük az autó asszisztencia szolgáltatást, akkor a következő problémák esetén vehetjük igénybe a biztosító segítségét:

 

• gépjármű mentés,

• vontatás,

• jármű visszaszolgáltatása,

• jármű tárolási költsége,

• szükség esetén csereautó biztosítása,

• telefonos segítségnyújtás bármely napszakban.

 

Fizet-e a biztosító, ha ellopják az autót?

Nem, erre az esetre kötnünk kell Casco biztosítást is.

 

Mikor fizet a biztosító?

A biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha a kárt okozó személy felelősségre vonható a károkozásért. A kártérítés a biztosítási szerződés szerint történik.

 

Mikor nem fizet a biztosító?

A következő káresetekben nem fog fizetni a biztosító:

 

• ha a gépjárműben lévő műszaki cikkekben és alkatrészekben kár keletkezett,

• toxikus vagy sugárzó anyagok hatására történő károk esetén,

• arra az esetre, ha a kár egy álló járműre való fel- és lerakodás közben történt,

• ha a baleset háborús övezetben történt, vagy lázadások helyszínén,

• ha a járművel edzettünk vagy versenyeztünk,

• ha alkohol vagy kábítószer hatása alatt álltunk a baleset idején,

• ha az autó forgalmi engedély nélkül volt forgalomban,

• ha olyan munkagép a kár okozója, amely a baleset bekövetkeztekor nem volt közúti forgalomban.

 

Mikor kell rendőrt hívni?

Ha a káreseménynél személyi sérülés is történt, akkor a KRESZ szabályai szerint kötelező értesíteni a rendőrséget. Ha csak anyagi kár keletkezett, akkor nem kötelező rendőrt hívni, kivéve abban az esetben, ha a károkozó nem ismeri el, hogy ő hibázott, és emiatt vita alakul ki a felek között. Akkor is értesítsük a rendőrséget, ha valamelyik fél nem rendelkezik kötelező biztosítással.

 

Ha a szituáció egyértelmű és a baleset résztvevői úgy döntenek, hogy nincs szükség rendőri beavatkozásra, akkor a feleknek ki kell töltenie az európai kárbejelentő lapot. Fontos, hogy ez a dokumentum helyesen legyen kitöltve, mert ezt kell majd eljuttatni a biztosítóhoz.

 

Mikor kell jegyzőkönyvet felvenni?

Minden esetben, ha káresemény történt, hiszen ez a későbbiekben egyszerűbbé teszi a biztosítási ügyintézést.

 

Forgalmi engedély nélkül fizet a biztosító?

Nem.

 

Mi történik, ha díjnemfizetés miatt szűnt meg a kötelező biztosítás?

Ha az esedékességtől számított 60 napon belül nem érkezik be a biztosítás díja, akkor a KGFB szerződés automatikusan törlődik - erről a tulajdonost is tájékoztatja a biztosító. Arra az időszakra, amikor a jármű nem volt biztosítva, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell megfizetni, ami akár többszöröse is lehet az éves kötelező biztosítás díjának. 

 

Mi a különbség a tulajdonos és az üzembentartó között?

Alaphelyzetben egy gépjármű tulajdonosa és üzembentartója ugyanaz a személy, de ez nem mindig van így. A tulajdonos dönthet úgy, hogy átengedi valaki másnak a gépjármű üzemeltetését, amit később vissza is vonhat. Ezeket az adatokat fel kell tüntetni a gépjármű dokumentumaiban is. Az üzembentartónak kötelessége és joga többek között:

 

• gondoskodnia a kötelező felelősségbiztosításról,

• fizetni a gépjárműadót,

• a műszaki vizsgáztatás,

• a forgalomból való ideiglenes kivonás.

 

Baleset esetén az üzembentartót fogják felelősségre vonni, nem a tulajdonost, tehát elmondható, hogy az üzembentartó úgy használja a gépjárművet, mintha a sajátja lenne - minden joggal és kötelezettséggel együtt. Egy kivétel van: a járművet csak és kizárólag a tulajdonos adhatja el. 

 

A tulajdonos szerződést köt az üzembentartóval, melyben rögzítik, hogy az üzembentartói jogot ingyen vagy ellenérték fejében kapta-e meg az üzembentartó.

 

Mikor kérhetjük az értékcsökkentés kifizetését?

Ha egy gépjármű balesetben megsérül, akkor csökken az értéke, ami azt jelenti, hogy később kevesebbért lehet majd eladni. Ez különösen a fiatal autóknál nagy veszteség; ebben az esetben van lehetőség az értékcsökkenés iránti kárigény igénylésére. Ezt az igényt a károsultnak külön kell jelezni, az értékcsökkenést és annak mértékét pedig a károkozó biztosító fogja igazolni.