Szinte iparág épül a bankszámlás csalásokra, a karácsony pedig a bűnözők számára is “ünnep”. Dina és Léna azért fordultak a Pénzkérdés szakértőihez, mert tavaly már ők is bedőltek egy ilyen csalónak, és szerették volna tudni, hogyan kerüljék el a hasonló eseteket a jövőben.
Dina tavaly egy ruhát rendelt az interneten, és nagyon várta már, hogy megérkezzen. A ruha nem jött, de kapott egy üzenetet, hogy fizesse be a vámot, és akkor hamarosan megérkezik. Így is tett, de csalók küldték az üzenetet, akik azonnal elkezdték használni a bankkártyáját. Annyiból szerencséje volt, hogy a bankja ezt észlelte, és letiltotta a bankkártyát. A helyzet azonban kellemetlen volt, mivel éppen vásárolni akart egy boltba, és a pénztárnál nem tudott fizetni.
Most, hogy kislánya, Léna is bankolni kezdett, és saját bankkártyája is lett, különösen aggódik, hogy valamelyikük ismét az egyre rafináltabban dolgozó kiberbűnözők áldozatává válik, ezért fordult Herman Bernadetthez, a Bank360.hu szakértőjéhez, aki Sonjic Lászlóval, az OTP Bank vezető bankbiztonsági tanácsadójával sietett a segítségükre.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/CT5XLJlJvS4.jpg?itok=Ub-ljGAO","video_url":"https://youtu.be/CT5XLJlJvS4","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Telefonon, sms-ben, kémprogramokkal próbálkoznak
A szakértő elmondta, melyek a fő csalási típusok, és hogyan lehet ezek ellen védekezni. Az sms-ben érkező csalások mellett, telefonon és e-mailben is sokan próbálkoznak. Azok sincsenek biztonságban, akik nem vásárolni, hanem eladni próbálnak az interneten. Őket álvevők keresik meg, akik előreutalással vennék meg az árut, amit egy futárcég vinne el hozzájuk. Általában egy emailt küldenek ennek apropóján, azonban az abban lévő link egy áloldalra vezet, ahonnan a bankok hamis oldalaira jutnak el a gyanútlan eladók. Ha ott megadják a banki adataikat, akkor a bűnözők hozzájuthatnak a bankszámlájukhoz.
Az is kedvelt módszer, hogy lemásolják a hivatalos márkakereskedők oldalait, és ott árulják - sokszor meglepően olcsón - a márkás termékeket. Ha egy ilyen oldalon megadja valaki a bankkártyája adatait, akkor azzal visszaélhetnek. Érdemes minden webáruház oldalát alaposan átnézni, az általános szerződési feltételeket, a kapcsolatokat, az ügyfélszolgálatot, a cég nevét, a fizikai címét. Ha ezek valódinak tűnnek, a telefonszámok felhívhatók, akkor szabad csak vásárolni az oldalon.
A harmadik módszer, hogy a bűnözők valamilyen ürüggyel - általában azt hazudják, hogy vírusirtóról van szó - egy kémprogramot telepítenek fel az ügyfél számítógépére vagy okoseszközére, és annak segítségével lépnek be a banki oldalra, alkalmazásra.
A pandémia után ugrott meg a kiberbűnözés
A covid-járvány kirobbanása után ugrásszerűen nőtt az internetes csalások mennyisége szerte a világban, és a szakértők arra számítanak, exponenciálisa nő majd a jövőben is az ilyen esetek száma. Ennek egyik oka, hogy olyan felhasználók is megjelentek a webáruházakban, akik korábban kizárólag a fizikai boltokban vásároltak, és azok is elkezdtek elektronikusan bankolni, aki azelőtt idegenkedtek ettől. A bűnözők pedig pszichológiai módszereket használva, sürgetéssel, fenyegetéssel kicsalják az érzékeny adatokat.
Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen az, amikor valóban a bank keresi fel az ügyfelet, és milyen az, amikor egy csaló van a vonal, sms, email másik végén. A Pénzkérdés szakértői ehhez is adnak tippeket a nézők számára.
