Fogalomtár

  • 60 napot meghaladó munkanélküliségre szóló biztosítási fedezet

    Biztosítási esemény a Biztosítottnak a rá vonatkozó kockázatviselési tartam alatt, a 180 napos várakozási idő leteltét követően a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül, vétlen és / vagy a Biztosított akaratán kívüli ok miatti, és önhibáján kívül bekövetkező, legalább 60 egymást követő napot meghaladó munkanélkülisége, amely vonatkozásában álláskeresőként (munkanélküliként) az illetékes magyarországi munkaügyi központ nyilvántartásba vette (munkanélküliség). A biztosító munkáltató általi rendes felmondás, közös megegyezés, csoportos létszámcsökkentés, vagy a munkavállaló általi azonnali hatályú felmondás esetén nyújt szolgáltatást.

    Munkanélkülinek (álláskeresőnek) minősül az, aki az alábbi feltételek mindegyikének eleget tesz:

    a) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
    b) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
    c) öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
    d) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
    e) elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
    f) az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
    A munkanélküliségi fedezet esetén a kockázatviselés kezdetétől 180 napos várakozási idő veszi kezdetét.  A Biztosító a várakozási idő végét követő hatvan napnál (önrész) hosszabb munkanélküliség esetén szolgáltat.

    A kifizetések (a Biztosító szolgáltatásának) feltétele, a folyamatos, legalább fél éve fennálló, minimum heti 30 órás, határozatlan tartamú munkaviszony megléte a biztosítási eseményt megelőzően.

    A Biztosító kockázatviselése csak azon esetekre terjed ki, amikor a Biztosítottat Magyarországon, a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak  megfelelően vették álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartásba.

    Azokat az eseteket, amikor a biztosító nem szolgáltat (mentesülés, kizárás esetei) az NN-Bank360 Csoportos személybiztosítás biztosítási szerződés Általános és Különös Biztosítási Feltételei tartalmazzák. Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

    Főbb kizárások:
    A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki, többek között ((a felsorolás nem teljeskörű, a teljeskörű felsorolást a szerződési feltételek tartalmazzák!):

    • ha a munkáltató a munkavállaló magatartása miatt felmondással élt
    • a próbaidő alatti felmondásra,
    • a határozott tartamú munkaviszonyra,
    • a munkaerő-kölcsönzés keretében létesített munkaviszonyra,
    • a munkáltató általi felmondásra nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt
    • a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkavállaló a Biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete előtt, vagy a kezdetét követő 180 napon belül már írásban közölte vagy bejelentette.
  • Alapbiztosítás

    Az alapbiztosítás egy biztosítási alapszerződés, amelyet a legfontosabb és leggyakoribb kockázatokra kötnek, és amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők. Az alapbiztosítás vonatkozhat lakásra, autóra, de lehet életbiztosítás is.

  • Általános szerződési feltételek (ÁSZF)

    Minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell az általános szerződési feltételeket. A szerződésben szereplő termék biztosítási fedezetére vonatkozó közös szabályokat tartalmazza, a következőkkel kapcsolatban:

    • szerződés létrejötte,

    • szerződés megszűnése,

    • elévülés stb.

  • Bármely okú halál

    A Biztosítottnak a rá vonatkozó kockázatviselési tartam alatt bekövetkező halála. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a haláleset időpontja. 

    A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre, amennyiben arról a Biztosított tudomással bírt, vagy azt ismernie kellett.

    Azokat az egyéb eseteket, amikor a biztosító nem szolgáltat (mentesülés, kizárás esetei) az NN-Bank360 Csoportos személybiztosítás biztosítási szerződés Általános és Különös Biztosítási Feltételei tartalmazzák. Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Bármely okú, 60 napot meghaladó keresőképtelenség

    A Biztosítottnak a rá vonatkozó kockázatviselés tartama alatt balesetből vagy betegségből eredő, 60 egymást követő napot (önrész) meghaladó keresőképtelensége, amely esetén saját jogon táppénzre jogosult. Keresőképtelennek minősül az a Biztosított, aki a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak  megfelelően, a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult (szak)orvos által igazoltan, saját jogon, folyamatosan, keresőképtelen állományban van, és Magyarországon táppénzt vesz igénybe. A Biztosító kockázatviselése csak azon esetekre terjed ki, amikor a Biztosítottat Magyarországon, a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően vették keresőképtelen állományba (de a Biztosított keresőképtelenségét okozó baleset vagy betegség a világ bármely országában bekövetkezhet).

    Azokat az eseteket, amikor a biztosító nem szolgáltat (mentesülés, kizárás esetei) az NN-Bank360 Csoportos személybiztosítás biztosítási szerződés Általános és Különös Biztosítási Feltételei tartalmazzák. Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Bármely okú, legalább 70%-os maradandó egészségkárosodás

    A Biztosítottra vonatkozó kockázatviselés ideje alatt bármely okból bekövetkező, legalább 70%-os mértéket elérő maradandó egészségkárosodás, amelynek mértékét az ennek megállapítására jogosult szakértői bizottság szakvéleménye határozza meg. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az egészségkárosodás bekövetkezésének a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott időpontja, vagy ilyen időpont hiányában a szakvélemény elkészítéséhez lefolytatott vizsgálat időpontja, feltéve, ha ezek az időpontok nem korábbiak, mint a kockázatviselés kezdete. 

    Azokat az eseteket, amikor a biztosító nem szolgáltat (mentesülés, kizárás esetei) az NN-Bank360 Csoportos személybiztosítás” biztosítási szerződés Általános és Különös Biztosítási Feltételei tartalmazzák. Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • BBP-biztosítás

    BBP, vagyis baleset, betegség és poggyász biztosítás, ami assistance szolgáltatással is kiegészül.

  • Belépési korhatár

    Az NN - Bank360 Csoportos Személybiztosítás belépési korhatára 18-55 év, tehát abban az esetben lehet csatlakozni a biztosításhoz, ha a biztosított már elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be az 55 éves kort. Az életkor a csatlakozás évszáma és a születési évszám különbsége.

  • Bizonyítási teher

    A bizonyítási teher arra vonatkozik, amikor a biztosítottnak vagy a biztosítónak igazolnia kell a biztosítással kapcsolatos eseményeket. A biztosítási esemény bekövetkeztét és a kár összegét a biztosítottnak kell bizonyítania. A biztosítónak a mentesülési jog fennállását kell igazolnia.

  • Biztosításfedezeti limit

    Bizonyos hitelkonstrukciókban fedezetként vagy pótfedezetként a hiteligénylő ügyfél nevére életbiztosítást kötnek, vagy a már meglévő biztosítás kedvezményezettjének a hitelező pénzintézetet jegyzik be arra az időszakra, amíg tart a futamidő. Ennek a biztosítási összegnek a bankok által az adott ügyletben elvárható, fedezetként elismerhető minimuma a biztosításfedezeti limit.

  • Biztosítási díj

    A szerződő fél fizeti meg a biztosítási díjat, ez a biztosító kockázatviselésének az ellenértéke. A biztosítási díj összegét és a befizetés esedékességét a szerződés rögzíti.

  • Biztosítási esemény

    A szerződésben rögzített jövőbeli eseményeket, amelyekért biztosítási szolgáltatás jár, biztosítási eseménynek nevezzük. Ez az esemény általában valamilyen káreset.

  • Biztosítási időszak

    A biztosítási szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő is.

  • Biztosítási összeg

    Az épületre vonatkozó biztosítási összeg az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzata.

  • Biztosítási szerződés felmondása

    A biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja, akár egyoldalúan is, de csak a biztosítási időszak végét megelőzően legalább 30 nappal. A szerződés felmondását írásban kell megtenni.

  • Biztosítási szerződés időtartama

    Ez az időszak nem egyezik meg az biztosítási időszakkal. A szerződés külön rögzíti a biztosítás szerződés időtartamát és a biztosítási időszakot.

  • Biztosítási titok

    Biztosítási titoknak minősül minden olyan, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött biztosítás szerződéseire vonatkozik.

  • Biztosítási törvény

    2016. január 1-jétől a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény hatályos. A biztosítási törvény iránymutatást ad a Magyarországon működő biztosítótársaságoknak. A törvény célja többek között a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése.

  • Biztosított

    A biztosított az, akit véd a biztosítás, vagyis ő a biztosítási szerződés alanya. A biztosított (vagy az általa megadott  kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Ez alól kivétel a felelősségbiztosítás, mivel a felelősségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye a legtöbb esetben egybeesik a szerződővel.

  • Biztosított (lakásbiztosítás)

    Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akinek az ingatlanára és ingóságaira a biztosítási szerződés vonatkozik. A biztosított gyakran a szerződő is egyben, de lehetnek különbözőek is. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a szerződésben történt változásokról.

  • Casco

    A casco biztosítási szerződés, a gépjárművedben keletkezett károkat téríti meg, legyen szó akár saját hibából, akár más hibájából származó sérülésről, rongálódásról. Fedezetet nyújthat a természeti és a lopás általi károk kezelésére is, attól függően, hogy a teljes kockázati palettát szeretnénk lefedni biztosításunkkal, vagy csak bizonyos események bekövetkeztére szeretnénk biztosítani járművünket. Szabad felhasználású személyi kölcsön felvételénél a bank nem írja elő és nem építi be a hiteltermékbe a cascot, de új autó esetén azért érdemes gondoskodni a biztonságról, ha a kötelező biztosítás nem elég.

  • Casco bonus igazolás

    A kötelező és a Casco biztosítás díját is befolyásolja a bonus-malus rendszer, amelyben a balesetmentes közlekedésért jutalmat, a károkozásért pedig büntetést kapunk. A bónusz-rendszerben a jutalmat kedvezmény formájában vehetjük igénybe, ami azt jelenti, hogy minél hosszabb ideig vezettünk károkozás nélkül, annál olcsóbban köthetjük meg a biztosítást. Biztosító váltásnál a “jó” pontjaink nem vesznek el, viszont erről ki kell kérnünk egy igazolást, és be kell mutatni az új biztosítónál is.

  • Csoportos biztosítás

    Az NN-Bank360 Csoportos személybiztosítás keretében a Szerződő, azaz a Bank360 Közvetítő Kft. és a biztosító, azaz az NN Biztosító Zrt. köt csoportos biztosítási szerződést egymással, amelyhez a biztosítottak csatlakozhatnak biztosítotti nyilatkozatuk megtételével.

  • Díjhalasztás

    A díjhalasztás azt jelenti, hogy a biztosítóval kötött írásos megegyezés alapján elhalaszthatod a biztosítási díj befizetését. A biztosítás az elhalasztás időtartama alatt is érvényes, tehát a biztosító kockázatviselése nem szünetel.

  • Díjmentesítés

    Biztosítások esetén díjmentesítés akkor történik, amikor bekövetkezik egy bizonyos biztosítási esemény. Ilyenkor a szerződés csökkentett összeggel marad érvényben, a többi biztosítási eseményre az eredetileg meghatározott lejárati időpontjáig. A kiegészítő biztosítások ebben az esetben megszűnnek.

  • Egyösszegű szolgáltatás

    A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztére tekintettel egyszer, egy összegben nyújt szolgáltatást, a Bármely okú halál és a Bármely okú legalább 70%-ot elérő maradandó egészségkárosodásra szóló biztosítási fedezetek esetében.

    Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Életbiztosítás

    Alapvetően két életbiztosítási típust különböztetünk meg egymástól: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezt a két típust ötvözhetjük is, ez az úgynevezett vegyes biztosítás, ahol a biztosítási esemény lehet a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy a biztosítási időtartam alatti halála. Ezenkívül létezik egyéni és csoportos életbiztosítás.

  • Eurotax katalógus

    A kártérítés kiszámításánál a biztosítók azzal az értékkel számolnak, amely a káresemény pillanatában érvényes volt. Ennek az értéknek a meghatározásában segít a biztosítónak az Eurotax katalógus, amely a paraméterek megadása után megmutatja, hogy egy autónak mekkora az aktuális értéke. Az Eurotax katalógus online is elérhető.

  • Extra tartozék

    A járműben lévő extra tartozékokra csak abban az esetben vonatkozik a biztosítás, ha azokkal számolt a biztosító az ajánlattételnél, és az extra tartozékokra megfizettük a pótdíjat.

  • GAP biztosítás

    A GAP biztosítás arra szolgál, hogy fedezze a vételár és a káresemény időpontjában érvényes érték közötti különbséget. Az új autóknál érdemes igénybe venni ezt a szolgáltatást, hiszen szerződéskötésnél az új autó értéke alapján fizetjük a Casco díját, totálkár esetén azonban a biztosító nem ezt az árat veszi alapul, hanem a káresemény idején fennálló értéket, ami alacsonyabb.

  • Gazdasági totálkár

    Gazdasági totálkárról van szó, ha a gépjárművet azért nem érdemes megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege.

  • Gyorsított kárrendezés

    Gyorsított kárrendezésnél számla nélkül is elvégzi a biztosító a kárszámítási és a teljesíti eljárást. A kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult elfogadja.

  • Használt gépjármű

    A használt autó olyan gépjármű, amelynek korábban már volt tulajdonosa és használatban volt. Használt autót olcsóbban vehetünk, mintha szalonból hoznánk ki egy újat, azonban a rizikó is nagyobb, hogy valami probléma van a járművel, amit nem feltétlenül veszünk észre időben. Ez jelentős extra költséget jelenthet, amellyel nem lehet előre kalkulálni. Különbséget tehetünk akkor, ha autókereskedőtől vagy magánszemélytől vásárolunk: a kereskedéseknek ugyanis meg kell felelniük a fogyasztóvédelmi szabályoknak, míg magánszemélyek legfeljebb a jóindulatuk alapján vállalhatnak a szerződésben garanciát vagy jótállást. Ha használt autót veszel, a vásárlás után sem pihenhetsz: át kell íratni a te nevedre, azaz új törzskönyvet állítanak ki az autóról, amelyben a te neved szerepel. Ezen túl kötelező felelősségbiztosításra és eredetiségvizsgálatra is szükség van a forgalomba helyezéshez, amelyek további költségeket jelentenek.

  • Hitelbiztosítás

    A köznyelvben a hitelbiztosítás kifejezést gyakran használják a hitelfedezeti biztosításra, de a két fogalom nem ugyanazt jelenti. A hitelbiztosítás a kereskedelemben és az üzleti életben használt fogalom, amely akkor válik fontossá, ha egy vevő nem teljesíti a szerződésben foglaltak szerint a fizetési kötelezettségét. Célja, hogy csökkentse a belföldi és export áruszállításból adódó kereskedelmi kockázatot. Hitelbiztosítás csak a teljes forgalomra, illetve ügyfélkörre köthető.

  • Hitelfedezeti biztosítás

    A hitel mellé kötött hitelfedezeti biztosítás olyan váratlan eseményekre nyújt védelmet, amelyek minden családban előfordulhatnak egy hitel futamideje alatt – ilyen lehet egy hosszabb betegség, vagy a munkahely elvesztése. Fizetésképtelenség esetén a szerződésben szereplő esetekben a biztosító a kártalanítja a hitelt nyújtó pénzintézetet. A biztosítást minden esetben annál a banknál tudod megkötni, ahol a hitelt is igényelted. Fontos, hogy a lejárt tartozásra a hitelfedezeti biztosítás nem vonatkozik.
     

    A hitelfedezeti biztosítás a következő nem várt esetekben nyújt segítséget:
     

    • haláleset: ebben a helyzetben a biztosító kifizeti a banknak a biztosítási esemény időpontjában fennálló tartozást. Ez magában foglalja a nem lejárt tőketartozást, az ügyleti kamatot és a kezelési költséget is.
    • keresőképtelenség: a biztosító ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára vonatkozó törlesztőrészleteket a banknak. Keresőképtelenség és rokkantság esetén eltérőek lehetnek a feltételek, ha balesetet szenvedtél és az okozza a keresőképtelen állapotot. Rokkantság esetén azt is figyelembe veszi a biztosító, hogy hány százalékos rokkantságot állapítottak meg az orvosok.
    • munkanélküliség: ha már hosszabb ideje nincs munkaviszonyod, és regisztráltad magad a Munkaügyi Központban álláskeresőként, akkor a biztosítás meghatározott ideig fedezi a törlesztőrészletet.
    • kritikus betegség fedezet: néhány hitelintézetnél kritikus betegség kialakulása esetén is fedezetet nyújt a biztosító – ilyen körülmény lehet például egy rosszindulatú daganat kialakulása. Ha a futamidő alatt olyan betegségben szenvedsz, ami akár az életedbe is kerülhet, a biztosító kifizeti a szerződésben szereplő összeget.


    Egyes hitelek esetén a bank ki is kötheti, hogy a felvételhez biztosítást köss: egy bizonyos életkor felett, vagy egykeresős családnál, esetleg adóstárs híján hitelfedezeti biztosításra lehet szükséged. A hitelfedezeti biztosítás igénybevételével nőni fog a havi törlesztőrészlet, általában a mindenkor esedékes havi törlesztő bizonyos százalékát kell kifizetned.
     

    A hitelfedezeti biztosítás alternatívája lehet az NN-Bank360 Csoportos jövedelempótló biztosítás. A biztosítási összeg nemcsak hiteltörlesztésre, hanem bármely célra szabadon felhasználható. A jövedelempótló biztosítás keresőképtelenség és munkanélküliség esetén is fizet, és teljesen online köthető orvosi vizsgálat nélkül.

  • Időszakos biztosítás

    Az időszakos biztosítás egy előre meghatározott időtartamra szól, pl. egy utazás idejére. Ebben az esetben a biztosító csak a szerződésben megjelölt időszakra vállalja a kockázatot, az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.

  • Ingatlan

    Ingatlannak nevezzük azokat az épületeket, amelyeket lakáscéljára létesítettek és szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban. A lakásbiztosítás általában kiterjed az ingatlanon található egyéb, nem épületként funkcionáló építményekre is (pl. kerítés, járda). Lakásbiztosítást olyan ingatlanra is köthetünk, amely nem lakóépület, pl. nyaralóra vagy melléképületre.

  • Ingóság

    Az ingóság nem ingatlan vagyontárgy, amely a helyéről károsodás nélkül elmozdítható.

  • Ismeretlen üzembentartó

    Akkor beszélünk ismeretlen üzembentartóról, ha a kárt okozó gépjármű tulajdonosa nem ismert, és nem is tudjuk megállapítani, hogy ki volt. Ebben az esetben a MABISZ téríti meg a kárt, a Kártalanítási Számla terhére.

  • Ismételt munkanélküliségi szolgáltatás

    Sajnos előfordulhat olyan helyzet, amikor valaki egymás után többször elveszíti a munkáját. A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy ha a két biztosítási esemény között (a Biztosító utolsó szolgáltatása és az ismételt álláskeresővé válás időpontja) a biztosítottnak 12 hónapig folyamatosan, igazoltan legalább heti 30 órás határozatlan tartamú munkaviszonya állt fenn.

    Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Ittas vezetés

    Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem megengedett alkoholt fogyasztani vezetés előtt, még a legkisebb mértékben sem. A sofőr pénzbírsággal sújtható, ha a legkisebb mennyiségű kimutatható alkoholfogyasztás bebizonyosodik, nagyobb mennyiségért pedig akár börtönbüntetés is kiszabható. A büntető törvénykönyv szerint 0,25 mg/liter ezrelék légalkohol-szint, vagy 0,5 mg/liter ezrelék véralkohol-szint felett az ittas vezetés bűncselekménynek minősül. 

    Ha ittasan okozunk balesetet, a kötelező biztosítás fizeti a károsult számára a kártérítést, de utólag a kárt okozó sofőrnek vissza kell fizetnie az összeget a biztosító felé.

  • Járadékbiztosítás

    A járadékbiztosításnak a lényege, hogy a befizetett pénzösszegért cserébe egy meghatározott időre szóló járadékot kap. Ennek a biztosítási típusnak több alfajtáját különböztetjük meg, ez lehet határozott tartamú járadékbiztosítás, valamint élethosszig tartó járadékbiztosítás.

  • Járadékopció

    Életbiztosításnál, a biztosított vagy annak a kedvezményezettje nem egyszeri kifizetésben részesül, hanem egy meghatározott időszakban, vagy halálig tartó rendszeres járadékra lesz jogosult.

  • Jelzáloghitel fedezeti biztosítás

    Jelzáloghitel-szerződés esetén a hitelfedezeti biztosítás kiterjed a kieső jövedelem biztosítására, valamint az életbiztosításra. Kieső jövedelem biztosítása esetén, ahogy az elnevezés is utal rá, a biztosító kiegészítheti a jövedelmed olyan esetekben, amikor betegség vagy egyéb ok miatt hosszabb ideig nem tudsz dolgozni. A biztosító ebben az esetben addig is fizethet, amíg újra fizetőképes nem leszel. A jelzálogkölcsön mellé kötött életbiztosítás esetén, ha haláleset következik be, a biztosító kifizeti a hitelező banknak a szerződésben szereplő jelzálogkölcsönt.

    Az NN-Bank360 Csoportos jövedelempótló biztosítás esetén a biztosítási összeg nemcsak hiteltörlesztésre használható fel, hanem bármely célra. A jövedelempótló biztosítás keresőképtelenség és munkanélküliség esetén is fizet, és teljesen online köthető orvosi vizsgálat nélkül.

  • Kárbejelentés

    Kárbejelentésről akkor beszélünk, ha káreseménynél a biztosított hivatalos úton értesíti a biztosítót a biztosítási eseményről. A káresemény bejelentésére vonatkozó határidőt a biztosítási szerződés rögzíti. A határidő elmulasztása nem jogvesztő, de a biztosító mentesül, ha a késedelem miatt nem derülnek ki a káreseménnyel kapcsolatos fontos körülmények. 

  • Kárenyhítés

    A már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ez akkor is kötelessége a biztosítottnak, ha ez nincs kikötve a szerződésben. Elsősorban a lakásbiztosítás és a gépjármű biztosítások területén alkalmazandó.

  • Káronszerzés tilalma

    Káronszerzés tilalma azt jelenti, hogy a károsult nem gazdagodhat meg a károkozás kapcsán. A károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás nem történt volna meg, tehát a károsult nem kerülhet előnyösebb helyzetbe, mint a káresemény előtt volt. 

  • Kártalanítási Számla

    A Kártalanítási Számla vezetője a hatályos jogszabályok szerint a MABISZ. A Kártalanítási Számla a következő esetekben téríti meg az okozott kárt:

    • ha nem volt kötelező biztosítása a kárt okozó üzembentartónak,

    • a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének az üzemeltetésével okozták,

    • vitás helyzetekben térít a vétlen félnek,

    • a MABISZ megelőlegezi a kártérítést a vétlen félnek abban az esetben, ha a biztosítók között vitatott, hogy a biztosított helyett melyik félnek kell fizetni.

  • Kiegészítő biztosítás

    Kiegészítő biztosítást a már meglévő alapszintű biztosítás mellé köthetünk, ha további helyzetekben is szeretnénk magunkat bebiztosítani. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.

  • Kilépési korhatár

    A kilépési korhatár betöltésével a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnik. Az NN - Bank360 Csoportos Személybiztosítás esetén ez azon biztosítási év utolsó napján 24:00 órakor történik meg, amikor a biztosított betölti a 60 éves életkort. Az életkor az aktuális évszám és a születési évszám különbsége.

  • Kockázati díj

    A kockázati díj része a biztosítási díjnak; ebből finanszírozza a biztosító a biztosított számára járó szolgáltatásokat. A bruttó biztosítási díj a kockázati díj és a vállalkozói díj összegéből tevődik össze.

  • Kockázatviselés kezdete

    A Biztosító adott Biztosítottra vonatkozó kockázatviselése a Biztosított Csoportos Biztosításhoz való csatlakozását követő hónap első napjának 12.00 órájától kezdődik, és jön létre a biztosítotti jogviszony feltéve, hogy a Biztosító a Biztosított Biztosítotti Nyilatkozatban megtett csatlakozási kérelmét elfogadta.

  • Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

    A hatályos jogszabályok alapján kétféle autóbiztosítást lehet (és kell) kötni: kötelező gépjármű felelősségbiztosítást és/vagy cascot. A különbség a két biztosítási forma között a következőképpen írható le:  a kötelező biztosítás - ahogy az nevéből is kikövetkeztethető - minden járműre kötelezően meg kell kötni. A kötelező felelősségbiztosítás annyiban különbözik a cascotól, hogy míg az utóbbit saját autónk védelmére köthetjük önként, a kötelező biztosítást muszáj megkötni, és akkor lép életbe, amikor mi okozunk kárt valakinek. Ekkor a kár összegét a biztosító fizeti meg. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál nincsenek módozatok, csak egy fajtát köthetünk, míg casconál akár külön alkatrészre is köthetünk biztosítást.

    Ezekre a járművekre kötelező megkötni a KGFB-t:

    • személyautó,

    • teherautó,

    • motorkerékpár,

    • rendszám nélküli robogó,

    • utánfutó,

    • lakókocsi.

  • Közlési kötelezettség

    A közlési kötelezettség a biztosítottra vonatkozik. Szerződéskötésnél köteles a biztosító számára elérhetővé tenni azokat az információkat, amelyek a kockázatvállalás szempontjából lényegesek lehetnek. Ha ennek a biztosított nem tesz eleget, akkor a biztosító hivatkozhat mentesülésre.

  • Lakásbiztosítás

    Lakáskölcsön igénylésénél alapfeltétel, hogy a hitel fedezetét adó ingatlanra vonatkozólag vagyonbiztosítás legyen kötve. Ahogy a hitel kiválasztásánál, a biztosítók ajánlatainak mérlegelésénél is érdemes összevetni több intézet konstrukcióit, hogy a legjobb döntést hozhasd meg. Fontos, hogy a biztosítási összeg érje el legalább az ingatlan hitelbiztosítéki értékének a 100 százalékát.

  • Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

    A Magyar Biztosítók Szövetségét nyolc biztosítótársaság alapította meg 1990. november 14-én. Két legfontosabb tevékenysége az egyesületi szakmai érdekképviselet, illetve a KGFB-vel kapcsolatos feladatok ellátása. Ma a legtöbb hazai biztosítótársaság, biztosító egyesület tagja a Magyar Biztosítók Szövetségének.

  • Műszaki totálkár

    Műszaki totálkárról akkor beszélünk, ha a gépjármű annyira megsérült, hogy műszakilag javíthatatlan.

  • Nemzetközi Zöldkártya

    A biztosítási zöldkártya arra szolgál, hogy a gépjármű biztosítási fedezetét igazolja. Az Európai Unió területén nem kötelező a beszerzése, de a Zöldkártya-rendszerhez csatlakozó, nem EU tagoknál viszont kötelező a nemzetközi zöldkártya: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Irán, Izrael, Marokkó, Moldova, Montenegró, Oroszország, Törökország, Tunézia, Ukrajna. A zöldkártyát annál a biztosítónál kell igényelni, ahol a gépjárműnek a kötelező gépjármű felelősségbiztosítása is van.

    A Nemzetközi Zöldkártyáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

  • Nyugdíjbiztosítás

    A nyugdíjbiztosításnak két típusát különböztetjük meg, a hagyományos életbiztosítást és a befektetési egységekhez kötött (úgy nevezett unit-linked) életbiztosítást. A hagyományos életbiztosításnál a biztosító határozza meg, hogy mibe fekteti az általad befizetett megtakarítást. Erre a típusra a biztosítók fix hozamot garantálnak, amelyet mindenképpen megkapsz, ha lejár a biztosítás. A unit-linked életbiztosításnál pedig te döntheted el, hogy milyen típusú és kockázati szintű befektetést szeretnél, így csak a döntéseiden és az alapkezelő ügyességén múlik, hogy mennyivel tudod kamatoztatni a pénzed. 

  • Önrész

    Az NN-Bank360 Csoportos Személybiztosítás esetében Munkanélküliség és Keresőképtelenség fedezetek esetén az önrész időtartama 60 nap, ami azt jelenti, hogy a munkanélkülivé válás/keresőképtelenség napjától kezdődő első 60 napra a biztosító még nem fogja kifizetni a választott csomagnak megfelelő biztosítási összeget, a 61. naptól azonban (munkanélküliség esetén a 180 napos várakozási időt követően) jogosulttá válsz a kifizetésre, amennyiben a további feltételek is teljesülnek.

    Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Roncsérték vagy maradványérték

    A jármű káresemény után beállt értéke. A maradvány a tulajdonos/üzembentartó birtokában marad, és szabadon rendelkezhet vele.

  • Szerződés megszűnése

    Egy biztosítási szerződés több módon is megszűnhet:

    • időszakos biztosításoknál az adott időtartam lejártával automatikusan megszűnik a szerződés,

    • díjfizetés elmulasztásával,

    • érdekmúlással.

  • Szerződő

    A biztosítási szerződés alanya, ő kezdeményezi a szerződéskötést, ő jogosult a nyilatkozattételre. Ezenkívül az ő kötelessége a díjfizetés is. A szerződő és a biztosított gyakran egy és ugyanaz a személy.

  • Területi hatály

    Az a terület, melyre a biztosító kockázatvállalása kiterjed. Az NN-Bank360 Csoportos személybiztosítás esetében ez így alakul:

    A Biztosító területi hatálya az egész világra kiterjed a bármely okú halál és a bármely okú, legalább 70%-ot elérő maradandó egészségkárosodás esetén. 

    Jövedelempótló csomag fedezeteivel kapcsolatban a területi hatály így alakul:

    Bármely okú, 60 napot meghaladó keresőképtelenség esetén:

    a kockázatviselés arra terjed ki, ha a Biztosítottat Magyarországon, a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően vették keresőképtelen állományba (de a Biztosított keresőképtelenségét okozó baleset vagy betegség a világ bármely országában bekövetkezhet).

    60 napot meghaladó munkanélküliség
    A Biztosító kockázatviselése csak azon esetekre terjed ki, amikor a Biztosítottat Magyarországon, a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően vették álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartásba.

    Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Területi hatály

    A területi hatály arra a földrajzilag meghatározott területre értendő, amelyen belül a Casco biztosítás érvényes. Ha a biztosító által meghatározott területi hatályon kívül sérül meg a jármű, akkor a biztosító nem fog fizetni. A legtöbb biztosító Európai földrajzi határain belül vállalja a Casco biztosítást, de ez pénzintézetenként eltérhet.

  • Totálkár

    Biztosítási szempontból a totálkárnak két típusát különböztetjük meg: a műszaki és a gazdasági totálkárt. Műszaki totálkárnál a jármű annyira megsérült, hogy műszakilag javíthatatlanná válik. Gazdasági totálkárt akkor állapít meg a biztosító, ha azért nem érdemes megjavítani a járművet, mert a javítás többe kerülne, mint a balesetkori forgalmi érték maradványértékkel csökkentett összege.

  • Túlbiztosítás

    A biztosítási összeg nem lehet magasabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke. Ha mégis meghaladja, akkor túlbiztosításról beszélünk, és az adott értéken felül kötött biztosítás érvénytelen. A túlbiztosítottság adódhat egy vagy több szerződésből is. Első esetben a biztosítási összeg ugyanabban a szerződésben haladja meg a biztosított tárgy értékét. Ha egy vagyontárgyra több szerződést kötünk, és emiatt túlbiztosítottá válik, akkor az egész biztosítási ügyletet érvénytelennek kell tekinteni.

  • Vagyonvédelmi követelmény

    Ahhoz, hogy a biztosító vállalni tudja a betöréses lopás kockázatát, a biztosítottnak meg kell felelnie a vagyonvédelmi követelményeknek. Minél nagyobb értéket szeretnénk biztosítani, a biztosító annál nagyobb mértékű vagyonvédelmet vár el - ez egyrészt a megfelelő mechanikai védelmet és az elektronikai jelzőrendszereket jelenti.

  • Várakozási idő

    Munkanélküliség fedezet esetén a kockázatviselés kezdetétől 180 napos várakozási idő veszi kezdetét. Ez azt jelenti, hogy ha ezen időszak alatt veszíted el a munkádat, a Biztosító nem teljesít szolgáltatást. Ha ezután az időszak után veszíted el a munkádat önhibádon kívül, akkor kezdődik az önrész időszak (60 nap), amelyet követően, ha még fennáll a munkanélküliség, van lehetőséged szolgáltatás iránti igényt bejelenteni a biztosítóhoz. 

    Tájékozódj a további részletekről a Szerződési Feltételekben!

  • Zálogjogosult

    Ha lakáshitel segítségével vásároljuk meg az ingatlant, akkor a hitelező bank kötelezővé teszi a lakásbiztosítás megkötését. Ebben az esetben a bank is bekerül harmadik félként a biztosítási szerződésbe, zálogjogosultként.

  • Záradék

    A záradék a biztosítási szerződések szerves részét képezi. A záradék a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás.

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!