Kamatplafont alkalmaznak a bankok 2023. október 9-től a lakossági lakáshitelekre és a vállalati forgóeszközhitelekre. A lakáshitelek maximális THM-je ez alapján 8,5 százalék, 2024. január 1-től pedig 7,3 százalék. Összefoglaltunk minden fontos tudnivalót, amit az ilyen hiteleket igénylőknek érdemes tudni az új kamatplafonról.

A kormány kérésének megfelelően a bankok 2023. október 9-étől bevezették a kamatplafont, majd közzétették azt is, milyen teljes hiteldíjmutatóval (THM) adnak lakossági lakáshiteleket ezt figyelembe véve. A 8,5 százalékra javasolt plafonértékhez képest a pénzintézetek alapajánlatai többnyire 8 és 8,5 százalékos THM közöttiek, de akad 8 százalék alatti is. Magas jövedelemmel és magasabb hitelösszeg esetén már gyakoribbak a hetessel kezdődő THM-ek. 2024. január 1-től már 7,3 százalék lesz a maximális THM. (A vállalati forgóeszközhitelek kamatplafonja 12 százalékról indult, 2024. január 1-től pedig 9,9 százalék.)

A 2024. január 1-től élő új, 7,3 százalékos lakáshitel kamatplafon alapján adott banki ajánlatokat itt hasonlítottuk össze. Az alábbiakban összefoglaltuk, mit kell nekik tudni az új kamatplafonról.

Mi a kamatplafon?

A kamatplafon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérése alapján a bankok önkéntes vállalása a lakossági lakáshitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) és a vállalati forgóeszközhitelek kamatának maximálisan alkalmazott mértékére.

Kötelező-e a kamatplafon alkalmazása a bankok számára?

A kamatplafon alkalmazása nem kötelező érvényű, arról nincs jogszabály. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ajánlásának azonban a bankok eleget tettek. 

Mikortól él a kamatplafon?

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata alapján az önkéntesen csatlakozó bankoknak október 9-tól alkalmazzák a kamatplafont. Ettől a pénzintézetek szabadon eltérhetnek, de a gyakorlatban mindegyikük október 9-én változtatta meg az ajánlatait. Majd ezt a lakáshitelek esetében 2024. január 1-től újra módosították a lejjebb vitt kamatplafon miatt.

Meddig él a kamatplafon?

A kamatplafon alkalmazását nem egy konkrét ideig kérte a minisztérium, de azt a bankok a kezdetektől ideiglenesnek tekintik. Az elmúlt időszakban tapasztalható folyamatos kamatcsökkentések alapján néhány hónapon belül az átlagos ügyfeleknek kamatplafon nélkül nyújtott lakáshitelek esetében a bankok többségénél egyébként is a maximálisan meghatározott érték alá menne a THM. Ebben az esetben a kamatplafon okafogyottá válik. Végső dátumot eredetileg nem határozott meg sem a minisztérium, sem a csatlakozó bankok, de a felek december 11-i egyeztetése után bejelentették, hogy a kamatplafon 2024. április 1-ig él.

Mennyi a kamatplafon?

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata alapján a lakáshitel kamatplafont 8,5 százalékos THM-ben állapították meg a bankok. Ezt 2024. január 1-től 7,3 százalékra csökkentették. A vállalati forgóeszközhitelek kamatánál ez 12 százalék volt. Ezeket az értékeket azóta csökkentették. A vállalati kamatplafon előbb november 2-től 11,5 százalékra, majd 2024. január 1-től 9,9 százalékra csökkent. 

Mennyi lehet a kamata a lakáshiteleknek a kamatplafon alkalmazását követően?

A kamatplafont alkalmazó bankok a kölcsön minden költsége alapján kiszámított THM-re alkalmazzák a 8,5 százalékos plafonértéket október 9-től, 2024. január 1-től pedig a 7,3 százalékos THM-maximumot. Ennél a hitelek ügyleti kamata alacsonyabb, hiszen a THM-be beleszámítják az egyéb költségeket is, például azokat, amelyek a hitelfelvételkor, ahhoz kapcsolódóan kell kifizetnie az ügyfeleknek.

Lehet-e kapni lakáshiteleket 8,5 százalékos THM alatt a kamatplafon bevezetése után?

A 8,5 százalékos, majd 2024. január 1-től a 7,3 százalékos THM csak a vállalt maximum, azt a bankok döntik el, hogy adnak-e ennél olcsóbban lakáshitelt, és ha igen, kinek, mikortól és milyen egyéb feltételekkel. Az október 9-én meghirdetett új kondíciók alapján elmondható, hogy alacsonyabb jövedelemre, kisebb hitelösszeget jellemzően 8-8,5 százalékos THM-mel adnak a bankok, de vannak 8 százalék alatti ajánlatok is, a legolcsóbb az induláskor 7,5 százalék volt. Magas jövedelemre nagyobb összegű hiteleknél jellemzőbbek a 8 százalék alatti THM-ek. 2024. január 1. után, az új 7,3 százalékos kamatplafon alá is bementek a bankok, azonban az átlagügyfelek már nem találnak egy százalékkal alacsonyabb THM-eket. Az ajánlatok jellemzően 7-7,3 között szórnak, míg a legalacsonyabb THM 6,48 százalék.

Milyen jelzáloghitelekre vonatkozik a kamatplafon?

A kamatplafont a használt és új építésű lakások, házak vásárlására, építésére, felújítására nyújtott hiteleknél alkalmazzák a bankok. A kamatplafon nem vonatkozik a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, amelyeknél a lakáshitelekhez hasonlóan ingatlanfedezetet kell adni a kölcsönre.

Mi lesz azokkal, akik már a kamatplafon bevezetése előtt benyújtották a lakáshitel-igénylésüket?

A bankok jellemzően azokra az ügyfelekre is alkalmazták a 8,5 százalékos kamatplafont, illetve az ebből fakadó új kondíciókat, akik ennek bevezetése előtt igényelték a lakáshitelüket, de még nem kötötték meg a magasabb THM-et tartalmazó szerződésüket. Így történt ez a 7,3 százalékos kamatplafon bevezetésekor is.

Vonatkozik-e a kamatplafon a már felvett lakáshitelekre?

Nem, a kamatplafont csak az új, ezután felvett lakáshitelekre alkalmazzák, ettől a már felvett lakáshitelek kamata nem változik. A változó kamatozású és a maximum 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek esetében ugyanakkor még él a kamatstop, amely a korábban felvett kölcsönöknél alkalmazható aktuális kamat mértékét maximalizálja.

A lakossági lakáshiteleken kívül más hiteleknél is van-e kamatplafon?

A lakáshiteleken kívül más lakossági kölcsönökre, így például személyi kölcsönökre nem javasolt kamatplafont a kormány, így olyat a bankok sem fognak önként bevezetni. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a vállalkozásoknak nyújtott forgóeszközhiteleknél látta még indokoltnak a kamatplafon bevezetését, 12 százalékos értékben (november 2-től 11,5, január 1-től 9,9 százalékra csökkent ez a kamatplafon). Más vállalati hitelekre azonban ez a kamatplafon nem vonatkozik.

Mi a különbség a kamatstop és a kamatplafon között?

A kamatstop a már felvett lakossági jelzáloghitelekre és a kis- és középvállalkozások hiteleire kötelezően, jogszabályban meghatározott módon alkalmazandó szabály. Ez alapján az érintett kölcsönök aktuális kamatának meghatározásakor alkalmazott referenciakamat nem lehet magasabb a rendeletekben előírtaknál. Jelenleg a kkv-hitelekre 2024. április 1-ig, a lakossági lakáshitelekre 2024. július 1-ig él a kamatstop. A korábbi közlések szerint a kamatstopok legkorábban akkor szűnhetnek meg, ha a jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken. A vállalati hitelek kamatstopja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium december 12-i bejelentése szerint április 1-től végleg megszűnik, a lakáshitelek esetében azonban nem közöltek még ilyen dátumot.

A kamatstophoz képest a kamatplafon alkalmazása nem kötelező, azt nem írja elő jogszabály. A bankok önkéntes csatlakozása esetén viszont a kormány vállalta a kamatstopok kivezetését.

Mi a különbség a kamatplafon és a THM-plafon között?

A kamatplafon alkalmazása önkéntes és csak a lakáshitelekre és a vállalati forgóeszközhitelekre vonatkozik. Ezzel szemben a THM-plafon jogszabályi előírás, amely a lakossági hiteleknél a jegybanki alapkamathoz kötötten határozza meg az egyes kölcsöntípusoknál maximálisan alkalmazható THM-eket. Ezek mértéke azonban sokkal magasabb a 8,5, majd 7,3 százalékos lakáshitel kamatplafonnál, és az a célja, hogy az ügyfeleket védje a már uzsorának minősített mértékű kamatoktól.

Vállalati kamatplafon: a BUBOR-hoz kötik a vállalati hiteleket

2024. január végén a Nemzetgazdasági Minisztérium a lakossági hitelek után a vállalati hiteleknél is kamatplafon bevezetését kéri. E szerint február 1-től az újonnan felvett vállalati hitelek kamatlábát kamatfelár nélkül a BUBOR szintjén nyújtják a bankok a futamidő első hat hónapjában. A kamatplafon a 2024. február 1. és május 1. között megkötött hitelszerződésekre vonatkozna a kormány kérése alapján. 

A vállalati hitelek közül a forgóeszközhitelekre jelenleg is érvényben van egy kamatplafon, ennek az értéke 2024. január 1-től 9,9 százalék. A 3 hónapos BUBOR azonban ehhez képest már 9,3 százalék. Ha pedig a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a január 30-i ülésén újabb kamatvágásról döntene, akkor az a BUBOR további csökkenésével is együtt járna, így már 9 százalék alatti kamaton is piaci hitelhez jutnának a vállalatok.

A vállalati hitelekre vonatkozó kamatplafonról ebben a cikkben írtunk részletesen.