Március végén már csak 20 milliárd forint hiányzott a 11 ezer milliárdnyi lakossági állampapírvagyonból. Tekintettel arra, hogy áprilisban is jól fogyott az inflációkövető államkötvény, a 2019-ben beharangozott tervet mostanra valószínűleg kipipálhatja a kormány. 

Soha nem volt még ennyi pénzük értékpapírban a magyaroknak, mint az idén márciusban. A háztartások több mint 19 ezer milliárd forintnyi vagyont tartottak ugyanis ekkor az értékpapír-számláikon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A bankbetétekben tartott pénz eközben csaknem 120 milliárd forinttal csökkent márciusban, a lekötött betétek volumene már alig éri el a 2300 milliárd forintot, ami a 23 éve vezetett statisztikában történelmi mélypontnak számít. Ez nem is csoda, az infláció ugyanis magas, és hiába hozza ki az MNB, hogy a lekötött betétek átlagos kamata már 13,26 százalékon tetőzik, a lakosság ezekhez az ajánlatokhoz nem fér hozzá.

A kisbefektetők számára a 25 százalék fölötti infláció ellen a legjobb alacsony kockázatú megoldást az jelenti, ha inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektetik be a pénzüket. Ebben a kötvényben most már az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számai alapján több mint 5400 milliárd forint van, és az összeg hétről hétre nő. Az MNB adatai szerint is nagyon népszerű a lakosság körében az állampapír-befektetés, a március végén 19 ezer milliárd forint fölött tetőző lakossági értékpapír-állományból 10 979,6 milliárdnyi állampapír volt. 

Szinte biztosan megvan már az ötéves terv

Ez azt jelenti, hogy a harmadik hónap végére már valóban nagyon közel járt a lakosságnál lévő állampapír-volumen ahhoz a 11 ezer milliárdos célhoz, amelyről először 2019 áprilisában még a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) beharangozásakor beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter. Akkor 6 ezer milliárd forint körül volt a lakossági állampapír-állomány, és a cél az volt, hogy 2023-ra ezt 5 ezer milliárddal 11 ezer milliárdra növeljék. Ez valószínűleg mostanra már meg is történt - hiszen áprilisban nagyobb lakossági állampapír-lejáratok nem voltak, az értékesítés pedig jól alakult - bár a kormány eddig még nem dicsekedett el a sikerrel. 

Márciusban több mint 277 milliárd forintnyi friss lakossági pénz áramlott az állampapír-piacra, ezzel együtt az első negyedévben összesen több mint 820 milliárd forint háztartási megtakarítás került állampapírokba. 

Az állam mellett a bankok is vonzzák a lakossági megtakarításokat. A hitelintézetek is elkezdtek kötvényeket kibocsátani, amelyeket jellemzően két számjegyű kamatokkal hirdetnek meg, sokszor a kamatozásuk a bankközi kamatot, a BUBOR-t követi, több kötvény euróban, dollárban fizet kiemelkedő kamatot. Márciusban 76,4 milliárd forintért vett a lakosság banki kötvényeket, ezzel az állomány megközelítette a 320 milliárd forintot, ami nyolcéves rekord. A jelzáloglevelek továbbra sem vonzzák a kisbefektetőket, ahogy a többi vállalati kötvénytől is ódzkodnak a Quaestor csődje óta, alig 32 milliárd forintjuk van ilyen eszközben. 

Kockázat nélkül nincs nagy nyereség

A kockázatosabb eszközökbe, például a befektetési alapokba és a részvényekbe is került lakossági megtakarítás márciusban. Az alapok több mint 125 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartások befektetési jegyekben lévő megtakarítása 6467,8 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett.

A részvényekbe 22,5 milliárd forintot fektettek be a kisbefektetők, ennek döntő részét ezúttal is bankpapírba - vélhetően OTP-részvénybe tették. A március nem kedvezett a lakossági részvénybefektetőknek, az amerikai bankcsődök és a svájci bankválság miatt 67,7 milliárd forinttal értékelődött le a megtakarításuk. A hónap végén összesen 1200 milliárd forint volt a lakosság magyar részvényekben lévő vagyona, ennek több mint a fele banki részvény volt. Persze azok, akik a márciusban kockáztattak, és a 10 ezer forint alá zuhanó OTP-ből vásároltak, jól jártak, hiszen a bankpapír ma már 11 ezer forint fölött forog. 

Észbe kaptak: nem adóznak, ha nem muszáj

Tavaly nagyjából 90 ezerrel nőtt az értékpapírszámlák száma az MNB adatai szerint, majd az idei első negyedévben további 50 ezer értékpapírszámlát nyitottak a befektetési szolgáltatóknál a magyarok. Ez nem meglepő, hiszen egyre többen választanak értékpapír-befektetést a magas inflációs környezetben.

Csakhogy ezeknek a befektetéseknek a 45 százaléka nem állampapírban, hanem más értékpapírban van, amelyek kamata vagy árfolyamnyeresége után adózni kell. Kizárólag a 2019 júniusa után kibocsátott állampapírok kamata és hozama kamatadó-mentes, a korábban kibocsátott állampapírok nyeresége úgyszintén adóköteles. Az adókulcs 15 százalék, ami csak úgy lehet csökkenteni vagy elkerülni, ha nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) vagy tartós befektetési számlára (tbsz) vásárolja meg a befektető az értékpapírokat. 

Az elmúlt években az ilyen számlák száma folyamatosan csökkent, a nyesz-ek esetében a trend az idén is folytatódott, március végére alig 90 ezer ilyen számla maradt. A nyesz-ek hátránya, hogy csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet róluk adómentesen felvenni a pénzt, előnyük viszont, hogy addig is az adott adóévi befizetések után 20 százalék, maximum évi 100 ezer forint személyi-jövedelemadó-kedvezmény vehető igénybe. 

A tbsz-eknél nincs adóvisszatérítés, a befektetők csak a kamat- és árfolyamnyereség-adót kerülhetik el. Ehhez a gyűjtőév után öt évig kell a számlán tartaniuk a megtakarítást, de már három év után 15-ről 10 százalékosra csökken az adókulcs. Az elmúlt évben az állampapírokról befektetési alapokra, részvényekre váltó kisbefektetők az idén azzal szembesülhetnek, hogyha volt árfolyamnyereségük, akkor bizony adózniuk kell, ez sokakat késztethetett arra, hogy tbsz-t nyissanak. Az első negyedévben csaknem 5 ezren tették meg ezt, ezzel 262 ezerre emelkedett a tartós befektetési értékpapírszámlák száma.