A vagyont szerző fél örökösödési illetéket köteles fizetni minden belföldön örökölt hagyatékra, valamint bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. A köznyelv sokszor az örökösödési adó kifejezést használja az illetékre.

Az öröklési illeték mértéke:

• 18% általánosságban

• 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén 

• 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén

• A visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese gépjármű öröklése esetén. Ugyanaz vonatkozik pótkocsi öröklésére is.

Öröklési illeték mentesség

Az örökösödési illeték megfizetése alól több esetben is mentesség jár:

• Ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona.

  • gyermeke, unokája, dédunokája stb.

  • szülője, nagyszülője, dédszülője stb.

• Ha az örökös az örökhagyó túlélő házastársa

• Ha az örökös az örökhagyó túlélő bejegyzett élettársa

• Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik)

• Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelőszülője: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik)

• 300 000 Ft forgalmi értékhatárig az ingóörökség

• A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés

• Lakóház építésére alkalmas telek illetve tulajdoni hányad, ha az örökös 4 éven belül erre lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak,

• Az úgynevezett hagyomány: a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség.

Örökösödési illeték testvérek között

Változás! 2020. július 8. óta a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is illetékmentes. Az új szabály nemcsak az édestestvérekre, hanem a féltestvérekre, valamint az örökbefogadások alapuló testvéri kapcsolatokra is érvényes. További fontos változás, hogy a testvérként szerzett ajándékot július 8. óta nem kell bejelenteni a NAV-nál.

Az illeték mentesség nem vonatkozik az oldalági rokonokra - ilyenek az unokatestvérek, unokaöccsök, unokahúgok, nagynénik, nagybácsik stb. Ilyen esetekben meg kell fizetni az előírt illetéket. 300 000 forint értékig azonban ők is mentesek a illetékfizetés alól.

Öröklési illeték bankszámla és bankbetét után

A készpénz és bankszámla öröklésére ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak: a 300 000 feletti érték 18%-nak megfelelő illetéket kell fizetni, kivéve ha vonatkoznak az öröklési illeték mentesség szabályai, melyekről fent írtunk.

Készpénz öröklés utáni illeték

A készpénz ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bankbetétre: egyenes ági leszármazottak között nem kell illetéket fizetni, egyéb esetekben a 300 000 forint feletti ingó örökség 18%-a. Fontos tudni azonban, hogy ha nem kerül be a készpénzes örökség a hagyatékba, később nem lehet rá igényt tartani. 

Külföldi örökség utáni illeték fizetése

A külföldi hagyaték után is kell öröklési illetéket fizetni, kivéve, ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket vagy adót. A külföldi örökösödési illeték illetve adók fizetése az adott ország jogszabályai szerint történik. Az örökösnek kell igazolnia a külföldi illetékfizetést illetve adófizetést.

Az örökösödési illeték alapja

Az illeték alapja mindig a örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ezt úgy számoljuk, hogy a vagyonszerző által megszerzett vagyon értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozások és költségek arányos részét, az úgynevezett hagyatéki terheket.

Ide tartoznak az örökösre eső részei az alábbiaknak:

• Adósságok, tartozások. Ide tartoznak az örökhagyó halálakor fennálló hitelei: a jelzáloghitelek, személyi kölcsönök is,

• hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok tiszteletdíja

• végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja

• közjegyzői díjak

• temetés költségei (akár igazolás nélkül)

A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a hagyaték tiszta értékébe.

Az adósságok meglétét az örökösnek kell igazolni, ez vonatkozik a hitelekre is. Fontos tudni, hogy az örökség elfogadásával az adósság öröklése is megtörténik az örökrész nagyságának megfelelő arányban.

Köteles rész

Kötelesrész szerzése után is kell örökösödési illetéket fizetni. Ugyanakkor csökkenteni kell a kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét. Ha a köteles részt megváltják például készpénzzel, a kötelesrészre jogosultnak öröklési illetéket kell fizetnie, az örökrészt megváltónak pedig vagyonszerzési illetéket.

Kiskorú örökösök

Kiskorú örökösnek a nagykorúvá váláskor kell öröklési illetéket fizetniük. Ezt a nagykorúvá válástól számított két éven belül késedelmi pótlék fizetése nélkül tehetik meg. Naptári évenként 10%, legfeljebb 70% illetékfizetési kedvezményre tarthatnak igényt, ha a fizetési határidő előtt róják le a tartozásukat.

Termőföld öröklése

Termőföld öröklésekor az öröklési illeték a felére, hivatalosan gazdálkodóként bejegyzett örökös esetén pedig a negyedére csökkenthető.

Egyéb kivételek

A jogszabály illetékmentességet vagy illeték csökkentést biztosít sok speciális esetben, például cégtulajdon öröklésénél, ezekről a NAV tájékoztatójából lehet informálódni.

Örökölt ingatlan eladása utáni adózás

Ha az örökölt ingatlan értékesítésre kerül, az szja törvény értelmében meg kell fizetni az ingatlan eladás utáni adót. A szerzési érték alapja az ingatlan hagyatékban megállapított vagy becsült értéke. Az örökösödési illetéket nem lehet levonni az ingatlan eladás után fizetendő adóból.

Melyik törvény szabályozza az öröklési illetéket?

Az illetékekre vonatkozó 1990/XCIII. törvény, valamint az 2019. évi XCIX. törvény illetékekről szóló módosításai.

Az örökösödési illeték és az örökösödési adó ugyanaz?

Igen. A hivatalos neve öröklési illeték, de az örökösödési illeték vagy örökösödési adó elnevezés is elterjedt. Emlegették “haláladó” néven is.