Csak a regisztrált munkanélküliek igényelhetnek álláskeresési járadékot.

Ki számít munkanélkülinek, és milyen támogatást kaphat?

Csak a regisztrált munkanélküliek igényelhetnek álláskeresési járadékot.

Ki számít munkanélkülinek, és milyen támogatást kaphat?

Bank360 tartalom
2023-03-10 Frissítve: 2024-05-24
2023-03-10 Frissítve: 2024-05-24
31849211

A munkanélküliség 2013-tól csökkenő tendenciát mutatott Magyarországon; a trend 2020-ban a Covid-járvány következtében megtört, majd rövid korrekciót követően 2022 második félévétől ismét emelkedésnek indult a munkanélküliségi ráta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) havonta közöl jelentést a munkanélküliségről, illetve az álláskeresők számáról és összetételéről.

 

Ki a munkanélküli?

A KSH a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által bevezetett és használt fogalom alapján gyűjt adatokat a munkanélküliségről Magyarországon. E szerint munkanélküli az, aki a KSH munkaerő-felmérésének hetében nem dolgozott - és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg vagy (gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén) tartósan távol volt –, a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Ide tartozik az is, aki már talált munkát, és 90 napon belül fogja elkezdeni dolgozni.

 

Mit mutat a munkanélküliségi ráta?

A munkanélküliek - mint szabad munkaerő - megjelennek a munkaerőiacon a foglalkoztatottakkal együtt. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak alkotják a gazdaságilag aktív népességet. (Míg a gazdaságilag nem aktívak, azaz inaktívak közé tartoznak például a tanulók, a nyugdíjasok és a háztartásbeliek.) A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított arányát mutatja meg a munkanélküliségi ráta. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15-74 éves korcsoport.


Ebben a korcsoportban a KSH adatai szerint 2024 áprilisában a munkanélküliek száma 217 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. A hivatalos, 3 havi mozgóátlagos statisztika nem mutatott jelentős változást: a 2024. február és április közötti időszakban a munkanélküliek száma az előző évhez képest 27 ezerrel, 224 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt.

munkanélküliség Magyarországon

Nem minden álláskereső munkanélküli?

Más definíció és módszertan alapján tartja számon a munka nélkül lévőket, azaz az álláskeresőket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Az NFSZ adatai a saját nyilvántartásán alapulnak, míg a KSH által publikált munkanélküliségi számok a lakossági munkaerő-felméréséből (ami egy mintavételes kérdőíves kutatás) származnak, amelyben előfordulhat mintavételi hiba.

 

Az adatok között különbség van, ennek kisebb részben az az oka, hogy vannak olyan személyek, akik a KSH-s munkaerő-felmérés szerint munkanélküliek (mert az adott héten nem dolgoztak), de nincsenek regisztrálva az NFSZ szervezeteinél (vagy azért mert nem is voltak, vagy már kikerültek a regisztrációból). Nagyobb részben az az eltérés oka, hogy az NFSZ-nél nyilvántartott egyes álláskeresők nem felelnek meg az KSH (ILO) munkanélküli definíciója valamelyik kritériumának (mert 1-2 órát dolgoztak, vagy mert inaktívaknak minősültek).

 

Kik az álláskeresők?

Az NFSZ-nél nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatás kivételével munkaviszonyban nem áll, valamint egyéb kereső tevékenységet sem folytat.

 

Az NFSZ nyilvántartásában 2024. április végén 231 ezer álláskereső szerepelt, ami az előző hónaphoz viszonyítva 2,3 százalékos, 2023 áprilisához képest pedig 2,1 százalékos csökkenést jelez. Az álláskeresők 42 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott áprilisban. A tartósan, egy éven túl a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma 80,4 ezer fő volt.

 

Hol kell kérni álláskeresési támogatást?

Az álláskereső személynek támogatás (álláskeresési járadék, korábbi nevén munkanélküli segély) igényléséhez előbb regisztráltatnia kell magát a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási osztályán (korábban munkaügyi központ), majd kérelmet kell benyújtania álláskeresési járadék megállapítása iránt.

 

Álláskeresési járadékot az a regisztrált álláskereső igényelhet, aki a nyilvántartásba vételét megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, nincs munkaviszonya, nem folytat vállalkozói tevékenységet, illetve az önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és a foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani.

 

Hány forint az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély?

A munkanélkülinek legfeljebb 90 napig folyósítanak álláskeresési járadékot. Ezt az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben a munkavállaló béréből befizetett (vagy vállalkozóként megfizetett) munkaerőpiaci járulékalap havi átlaga alapján számolják ki. Az összeg a folyósítás teljes ideje alatt a járadékalap 60 százaléka, amely nem lehet magasabb a hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Az álláskeresési járadék 2024-ben legfeljebb havonta bruttó  266 800 forint vagy naponta bruttó 8893 forint lehet. (A nettó összeg adókedvezmény nélkül maximum 200 100 forint lehet.) A járadék összegét az NFSZ oldalán lehet kikalkulálni.

Azok az álláskeresők, akik 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt állnak, álláskeresési segélyt kaphatnak. Ennek összege a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka lehet. A segély addig jár, amíg az álláskereső az öregségi nyugdíjra jogosulttá válik.

 

Segítség a munkanélkülieknek

Munkanélküliség, keresőképtelenség vagy egészségkárosodás esetén nyújthat segítséget az NN és a Bank360 Csoportos jövedelempótló biztosítása, amely akár 6 hónapon keresztül havi 50-200 ezer forintot fizethet a biztosítottnak a biztosítási csomagtól függően. A biztosítás 180 napos várakozási időt követően a munkanélküliség vagy a keresőképtelenség 61. napjától nyújt szolgáltatást. A havi díja 1990-4990 forint lehet.

 

Egy hitel felvételét követően is előállhatnak váratlan helyzetek, amelyek megnehezíthetik a kölcsön törlesztést, például az adós elveszíti a munkahelyét vagy betegség miatt keresőképtelenné válik. Ilyen esetekre köthető hitelfedezeti biztosítás. Személyi kölcsönök és jelzáloghitelek mellé is köthető, a díját a hitel futamideje alatt kell fizetni. Ha a szerződésben meghatározott káresemény megtörténik, a biztosító a fennálló hitel egy részét vagy egészét kifizeti a hitelező banknak.

Promóció

Ne maradj le semmiről, iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek

Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text
Help text

Születési dátum

bezárás Köszönjük, a választott bank hamarosan keresni fog Téged!
Értékeld a Bank360-at!