Az infláció általános áremelkedést jelent. Azaz megmutatja, mennyivel lettek drágábbak az adott termékek adott időn belül. Másképpen: az árszínvonal tartós emelkedése - az infláció - megmutatja, mennyivel lett értéktelenebb a pénzünk. Ugyanannyi pénzért mennyivel kevesebb árucikket és szolgáltatást tudunk venni. Ennyivel kevesebbet ér a nettó fizetésünk.
Fontos kiemelni, hogy inflációról csak tartós és általános árszínvonal emelkedés esetén lehet beszélni. Nem beszélhetünk tehát általános inflációról, ha csak egy adott termék ára megy fel, például másfélszeresére emelkedik a tejtermékek ára, de a többi termék és szolgáltatás ára változatlan marad. Szintén nem beszélhetünk inflációról, ha az egyes termékek árának az emelkedését áruhiány okozza.
Hogyan mérik az inflációt?
Az inflációt több szempontból lehet mérni. Lehet árucikkekre vagy árucikk csoportokra bontva mérni, például mennyivel lett drágább a kenyér vagy általában az élelmiszer. Ugyanígy lehet mérni, mennyivel lett drágább a sertéshús vagy általában a hús. Nemcsak az élelmiszert mérik, hanem például a tartós fogyasztási cikkek vagy a háztartási energia áremelkedését is mérik.
A fogyasztói kosár és árindex
Az infláció méréséhez az úgynevezett fogyasztói árindexet használják. Ehhez egy fogyasztói kosarat állítottak össze a szakemberek, amely 1100 terméket tartalmaz. A termékkosár egy átlagos magyar család fogyasztási szokásait tükrözi. A kosárban szereplő termékek árváltozását egy adott súlyozással összegzik. Az éves átlagos árváltozás az inflációs ráta.
Ki határozza meg a hivatalos inflációt?
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közli hivatalosan az infláció alakulását, az 1961-től nyilvántartott adatok itt találhatók. A táblázatból kiderül, hogy 2023-ban a hivatalos éves átlagos infláció a KSH fogyasztói kosárra kivetítve 17,6% volt, azaz a kosárban található termékek és szolgáltatások átlagban 17,6%-kal lettek drágábbak az előző évhez viszonyítva.
A másik, gyakran használt inflációs mutató az éves vagy év/év infláció, ami azt mutatja meg, hogyan változtak az árak az előző év azonos hónapjához képest. Ez például 2023. decemberében már csak 5,5 százalékot tett ki, miközben 2022. decemberében még 24,5 százalék volt.
A harmadik inflációs mutató a havi vagy hó/hó infláció, ami azt mutatja meg, hogy az előző hónaphoz képest hogyan változtak a fogyasztói árak.
Milyen hatással van az infláció a hitelkamatokra?
Az infláció nincs közvetlen hatással a hitelkamatokra, tehát ha nő az infláció, nem feltétlen lesznek magasabbak a hitelkamatok. Az infláció közvetett hatása a hitelkamatokra viszont annál valósabb.
Miért?
Leegyszerűsítve: mert az inflációval a forgalomban lévő pénz értéktelenedik. Viszont az infláció letörése érdekében a jegybank előbb-utóbb megemeli az alapkamatot növekedését vonja maga után. Az alapkamat növekedése pedig előbb-utóbb magával hozza azoknak a mutatóknak a növekedését, amelyek a változó kamatozású hitelek havi törlesztőjét, valamint az új hitelek árát befolyásolják. Ezeket a mutatókat referenciakamatnak nevezzük.
Jelenleg Magyarországon az alábbi referenciakamatok változásával nőhet a havi törlesztő:
BUBOR - Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb,
BIRS - Budapesti Kamatswap Ügyletek,
ÁKK – Államadósság Központ Kezelő által meghatározott referenciahozam.
A havi törlesztő és a kamatperiódus összefüggése
A havi törlesztők csak kamatperiódusonként változhatnak. Minél hosszabb a kamatperiódus, annál kevesebbszer változhat a havi törlesztő összege futamidő alatt. Nem feltétlen növekszik minden esetben a hitel kamata, ezáltal a havi törlesztő. Ha az ezt meghatározó referenciamutatók csökkennek, akkor a hitel törlesztője is csökken. Az infláció felpörgésével a referenciakamatok is meredek növekedésnek indultak, ami a meglévő és az új hitelek kamatát is növelte (kivéve azokét, amelyekre a kormány kamatstopot vezetett be. A jegybank kamatcsökkentési ciklusának 2023.májusi megindulása óta azonban a referenciakamatok is újra mérséklődnek.
Hitelfelvételkor érdemes elgondolkodni a fix kamatperiódusú kölcsönökön. Ezen hitelek törlesztője a futamidő alatt végig fix összegű, ezáltal nem befolyásolja a referenciakamat kedvezőtlen változása.
Gyakori kérdések
Minden hitel változó kamatozású?
Nem. Lakáshitel felvételkor választhatunk, hogy fix vagy változó kamatozású kölcsönt veszünk fel, illetve több bank is kínál különböző kamatperiódusú hiteleket is. Jelenleg Magyarországon a személyi kölcsönök viszont többnyire fix kamatozásúak.
Magasabb lesz a bankszámlavezetési díj az infláció növekedésével?
Lehetséges. A bankszámla vezetés is egy szolgáltatás, amelyre hatással van az infláció.A banknak az inflációval ugyanúgy megnövekednek a költségei: drágábban szerez be dolgokat, több pénzt kell fizetnie az alkalmazottainak, magasabb lesz az irodái bérleti díja stb. Dönthet úgy, hogy a megemelkedett költségek egy részét áthárítja az ügyfélre, és emeli a szolgáltatási díjait. Ezt viszont csak egy előre meghatározott képlet szerint teheti meg a bank, tehát önkényesen nem lehet emelni a díjakat. A bankok azonban általában az általános szerződési feltételeik között kikötik az inflációval megegyező áremelés lehetőségét, amivel többnyire élnek is.
Mi az infláció ellentéte?
Az infláció ellentéte a defláció. Defláció esetén egy adott időszak alatt csökken a tartós árszínvonal, azaz ugyanannyi pénzért több terméket és szolgáltatást tudunk venni. Ez azonban nem jó a gazdaságnak, mert visszafogja a beruházásokat, hiszen érdemes lehet várni még a vásárlásokkal abban bízva, hogy az egyre olcsóbb lesz.
Mit jelent az infláció szó?
Az infláció jelentése felfúvódás, az orvosi szaknyelv ma is erre használja. Az infláció fogalma először az amerikai polgárháború alatt jelent meg. Ebben az időben a papírpénz elértéktelenedett, mert az árucikkek ebben kifejezett ára felfúvódott az aranyban megadott árhoz képest. A defláció magyarul összehúzódást jelent.
