A februári 8,3 százalék után márciusban már 8,5 százalékra ugrott az infláció. A legjobban az élelmiszerek drágultak az egy évvel korábbihoz képest. A pénzromlás lehet még nagyobb is az elkövetkező hónapokban, ráadásul az árstop intézkedések egyelőre még fékezik is.
Tizenöt éves csúcsra ugrott az infláció márciusban a Központi Statisztikai Hivatal friss adata szerint, utoljára 2007. júniusban volt ilyen magas az infláció, mint most. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,0 százalékkal emelkedtek.
Az egy évvel korábbihoz képest 8,5 százalékkal növekvő árakon belül ismét az élelmiszerek drágultak a legjobban, összesen 13 százalékkal. A csúcs a margariné 33,6 százalékkal, de a kenyér is 27,9 százalékkal drágább, mint egy éve. A sajtért 21,8, a baromfihúsért 21,4, a péksüteményekért 18,7, a tejtermékekért 18,2 százalékkal kérnek többet, mint 2021-ben ilyenkor.
Az üzemanyagok árát fogja az árstop, de még így is 11,4 százalékkal többet fizetünk értük. A használt személygépkocsik ára 12,3, az újaké 8,6 százalékkal nőtt. Ha viszont javíttatnunk kell a meglévőt, azért már 13 százalékkal többet kérnek. Ennél csak az a rosszabb, ha a lakáshoz kell mestert hívni, mert a lakásjavítás és -karbantartás ára 18,7 százalékkal drágult egy év alatt.
A jegybank friss inflációs előrejelzése szerint 2022-ben 7,5-9,8 százalék lesz az áremelkedés. A nyár második felében a rosszabb forgatókönyv szerint bőven 10 százalék fölé is ugorhat majd rövid időre. 2023-ra azonban a jegybanki előrejelzés már 3,3 és 5 százalék közötti inflációt vár, 2024-re 2,5-3,5-re.
Az MNB kimutatása, ami szerint a kormányzati árstop intézkedések (rezsicsökkentés, üzemanyagárstop, élelmiszerárstop) februárban 2,2 százalékkal csökkentették a lehetséges inflációt, márciusban pedig ez a hatás már 4,2 százalék lehet.
A tavaly év végihez képest is durva emelkedést elsősorban az ukrán-orosz háború miatt a már tavaly is sokéves csúcsokat beállító nyersanyagárak további növekedése okozza. A gázárak 2022 elején 522 százalékkal, az olajárak 70 százalékkal magasabbak, mint a 2016-2019-es időszak átlaga. Az élelmiszerárak robbanása részben az energiaárak száguldásának tudható be. A búza ára 82, a húsé 17 százalékkal magasabb a 2016-2019 közötti békeidőkhöz képest.
Mindeközben a jegybank szerint a magas infláció ellenére is nőnek a reálbérek, sőt a reáljövedelmet az államtól érkező támogatások, visszatérítések is tovább emelik. A reálbérek emelkedését a jegybank 2,7-5,1 százalék közé várja 10,8-12,2 százalékos átlagbér-növekedés mellett.
A magas infláció letörése érdekében az MNB folyamatosan növeli az alapkamatot. A legutóbbi, februári 1,0 százalékos emelését újabbak fogják követni. Ezek a jelentős emelések pedig az elmúlt hónapokhoz hasonlóan nagyon gyorsan meg fognak jelenni a banki ajánlatokban. Mind a lakáshitel, mind a személyi kölcsön ajánlatok szinte folyamatos emelkedése várható – jósolja a Bank360.hu. A változó kamatozású hitelek törlesztője ugyanakkor nem emelkedhet a jelenleg érvényben lévő kamatstop miatt egészen júliusig.