Euró árfolyam
Értékeld a Bank360 kalkulátorát!
Értékeld a Bank360 kalkulátorát!
Hol érdemes most eurót váltani?
Minden, amit tudni kell az euró árfolyamról
Folyamatosan záporoznak ránk a hírek a forint euro árfolyam kapcsán, de más számokat hallunk a hírekben, és mást látunk akkor, ha eurót akarunk váltani, vagy eurót használó országban vásárolunk a bankkártyánkkal. Ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal, melyik árfolyam mit jelent, és hogyan tudjuk a legjobb árfolyamot elérni a készpénzváltásnál, átutalásnál vagy kártyás vásárlásnál.
A bankok és pénzváltók által kínált napi euro árfolyam eltér egymástól, jelentősek a különbségek, és olyan egyedi vagy számlacsomaghoz kapcsolódó kedvezmények is vannak, amivel jobb árfolyamot tudunk elérni a készpénzváltásnál, átutalásnál, online vagy kártyás bolti vásárlásnál.
Ehhez először tisztában kell lennünk az egyes árfolyamok jelentésével, a köztük lévő különbségekkel.
Valuta
A valuta egy külföldi ország pénze készpénzben, pénzérmékben vagy bankjegyekben. Tehát a nálunk lévő lévő külföldi készpénz valuta. Ha tehát a bankban vagy a pénzváltónál készpénzt váltunk, veszünk vagy adunk el, akkor a valutaárfolyamok számítanak.
Deviza
A deviza külföldi pénznemben lévő számlapénz. Devizán tehát akkor van, ha valamilyen külföldi pénznemben vezetünk bankszámlát, és azon pénzt tartunk. Devizáról beszélhetünk akkor is, amikor bankkártyával fizetünk, vagy például külföldről pénzt utalnak át nekünk, vagy mi utalunk külföldre. A devizaárfolyamok számítanak abban az esetben, ha átutalásnál, bankkártyás vásárlásnál forintról euróra vagy euróról forintra. Például forintszámlánkról vásárlunk külföldön euróért, vagy forintszámlánkról utalunk külföldre eurót. Esetleg a forintszámlánkról utalunk az eurószámlánkra vagy fordítva.
A valuta- és devizaárfolyamok között van különbség, a valutaárfolyam mindig valamivel magasabb, amit alapvetően a készpénzkezelés technikai költségével magyarázható. A két árfolyam azonban mindenhol együtt mozog, lényegében nagyjából fix a közöttük lévő különbség.
Manapság óránként jönnek velünk szembe a hírek a médiában arról, hogy gyengült vagy éppen erősödött az euro árfolyam. Az ezekben szereplő árfolyam azonban nem az, amivel mi a bankoknál vagy a pénzváltóknál találkozunk. Ennél mindig drágábban vehetünk és olcsóbban adhatunk el devizát vagy valutát. A hírekben szereplő euro árfolyam azt mutatja, hogy a pénzpiacokon aktuálisan mennyi forintért adják-veszik az eurót. Ez egy folyamatosan változó árfolyam, a pénzpiaci szereplők ügyleteitől függ, ugyanúgy mozog, mint a részvények vagy a nyersanyagok (például olaj) ára.
Ilyen áron tehát egy magánszemély sohasem tud forintért eurót venni vagy eurót eladni, de a bankok, pénzváltók által alkalmazott euro árfolyam szorosan követi a pénzpiaci árfolyamot. Ha tehát azt látjuk, hogy öt forinttal gyengült a forint az euróhoz képest (például 400-ról 405-re), akkor biztosak lehetünk abban, hogy a pénzváltóknál, bankoknál is ennyivel többet kell fizetni az euróért.
A bankok és a pénzváltók nagyobb árfolyammozgások idején akár naponta többször is változtatják az alkalmazott árfolyamaikat, tehát ne lepődjünk meg, ha ilyenkor például délután nem ugyanazzal az árfolyammal találkozunk, mint reggel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden munkanap, 11 órakor meghirdeti a hivatalos devizaárfolyamait a főbb külföldi pénznemekben, köztük euróban is. (Ezt gyakran középárfolyamnak is szokták nevezni.) Ez azt mutatja meg, hogy egy euró hány forintot ér. Az MNB nem végez valutaváltási tevékenységet, tehát magánszemélyként ezen az árfolyamon nem tudunk adni-venni eurót, de ettől még mindenki számára lehet jelentősége ennek az árfolyamnak.
A jogszabályokban az MNB hivatalos napi devizaárfolyamaihoz szokták kötni az átváltásokat, elszámolásokat, és szerződésekben is jellemző ennek szerepeltetése abban az esetben, ha valamilyen díjat, összeget külföldi pénznemben határoznak meg, de azt forintban fizetünk. Az MNB árfolyamát kell használni például a külföldi utak napidíjának átszámolásakor, de például ez szokott szerepelni az eurós lakás vagy irodabérleti szerződésekben is.
Az MNB hivatalos napi devizaárfolyamai megtalálhatók a jegybank honlapján. Az MNB csak egy hivatalos árfolyamot tesz közzé naponta, és nincs eladási, vételi árfolyama. Az MNB árfolyama tükrözi az aktuális pénzpiaci árfolyamot.
A bankokban és pénzváltóknál mindig külön vételi és eladási valuta- és/vagy devizaárfolyammal találkozunk. A vételi az az árfolyam, amennyiért tőlünk veszik a valutát vagy devizát (tehát ezen az árfolyamon váltják át az euróban lévő valutánkat vagy devizánkat forintra). Az eladási pedig az, amennyiért a forintunkért devizát vagy valutát adnak, váltanak számunkra.
A vételi árfolyam mindig alacsonyabb, mint az eladási. A két árfolyam közötti különbség a bank és a pénzváltó haszna. A váltásoknál a pénzpiaci árfolyamoknál alacsonyabb vételi és magasabb eladási árfolyammal találkozhatunk.
A bankok és a pénzváltók szabadon állapíthatják meg mennyiért és mekkora különbséggel adják-veszik a forintot és a devizákat, valutákat, ezért váltás előtt mindig érdemes tájékozódni. Általánosságban elmondható, hogy valutaváltás esetén a nagyobb pénzváltók valamivel jobb árfolyamot kapunk, mint a bankoknál, de ezt ne vegyük automatikusnak, mindig tájékozódjunk több helyen is, főleg, ha nagyobb összeget akarunk váltani.
A bankok deviza esetében középárfolyamot is jegyeznek. Ez a vételi és eladási közötti érték. Ezt alapvetően akkor alkalmazzák, amikor két devizaszámla közötti utalás történik (például eurószámláról dollárszámlára). Gyakran középárfolyamnak hívják az MNB hivatalos devizaárfolyamait is.
Vannak esetek, amikor a bankok valamilyen ügyfélkörnek (például privátbanki vagy prémium ügyfeleknek), vagy valamilyen kedvezményes számlacsomagokhoz az általánosnál jobb kondíciókat kínálnak a pénzváltásra, például deviza középárfolyamon elszámolt vételi lehetőséget (ilyenkor forintszámláról történő külföldi kártyás vásárlást az euró középárfolyamán számolják el). Ezzel lényegében versenybe szállnak a Revoluttal és a Wise-zal, amelyeknek éppen az az egyik legnagyobb vonzerejük, hogy középárfolyam körüli áron számolják el a devizatranzakciókat az ügyfeleknek.
Az Európai Unió hivatalos pénze, az euró Magyarország és a magyarok számára a legfontosabb, legtöbbet használt külföldi devizája és valutája. A magyarok legtöbbet olyan országokba utaznak, ahol euró a fizetőeszköz (2023-tól már Horvátországban is), és a magyar külkereskedelem döntő része is eurót használó országokkal zajlik.
A mindennapokban ezért a cégek és magánszemélyek számára is az euro árfolyam a legfontosabb a külföldi pénzeké közül, a mindennapjainkat az befolyásolja a leginkább mennyire erős vagy gyenge a forint az euróhoz képest.
Az euro (euró) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze és egyben valutája. Az eurót jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül már 20 használja, ők alkotják az eurózónát:
- Ausztria
- Belgium
- Ciprus
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Írország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Spanyolország
- Szlovákia
- Szlovénia
Az eurót először az európai valutaegységet (ECU) váltotta 1:1 arányban 1999, mint az EU elszámolási pénzneme. Az euróérmék és az euróbankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba első körben 11 EU tagországban.
2023 januárjától Horvátország is bevezeti, és ezzel 20.-ként csatlakozik az eurózónához. Így 2023 nyarán már a magyar turisták euróval fizethetnek a horvát nyaralásuk alatt is.
Az eurót az eurózónán kívül is használják hivatalos fizetőeszközként:
Négy törpeállamban
- Andorra
- Monaco
- San Marino
- Vatikán
Két EU-n kívüli ország nem hivatalosan vezette be, azaz ezekben az országokban euróval lehet fizetni, de nem tagjai az euró-övezetnek.
- Koszovó
- Montenegró
Minden euróérme írás oldala azonos, azonban a fej oldaluk országonként változik. Bármelyik pénzérme bármelyik országban használható, tehát egy Ausztriában vert euró érmével fizethetünk például Írországban vagy Máltán is.
Az Európai Unió közös pénzének a neve az 1995-ös döntés értelmében minden tagállami nyelven euro az egyes országok helyesírási különbségeitől függetlenül. Ezt a szabályt ugyan az EU 2004-es bővítésekor csatlakozó új tagállamok is átvették az unió jogrendszerének részeként, de több országban, így Magyarországon is, másként írják. A hivatalos magyar helyesírás szerint euró a helyes írásmód.
Az amerikai dollár mellett az euró a világ legtöbbet és legnagyobb értékben használt pénze: a második legjelentősebb tartalékvaluta, legnagyobb forgalmú pénznem a dollár mögött. A két nagy világpénz közül a forgalomba hozatala óta általában az euró az erősebb (azaz egy euróért több mint egy dollárt kell adni). 2022 nyarán azonban folyamatos erősödés után a dollár újra paritásba került az euróval (ilyenre utoljára az euró bevezetését követően volt példa). Azóta is e szint körül mozog a dollár árfolyam az euróhoz viszonyítva.
Ha eurót váltok egy pénzváltónál, melyik árfolyamot nézzem?
Az euro eladási árfolyamot.
Ha külföldön fizetek euróval a bankkártyámmal, melyik árfolyamon számolja el a bank?
A euro deviza eladási árfolyamon, amely mindig magasabb, mint a vételi . Az aktuális deviza eladási árfolyam bank, számlacsomag és ügyfélfüggő.
Görög euróérmét kaptam vissza Ausztriában. fizethetek vele?
Igen. Bármelyik országban vert pénzérme felhasználható bármelyik országban.
Euró árfolyam hírek
A rutinos nyaralók már csak így váltanak devizát
Mára már csak tévhit, hogy a pénzváltásért sokat kell fizetni nyaralás előtt. Több pénzintézetnél a bankközi devizapiaci középárfolyamon is válthatunk, így sokkal olcsóbban megúszhatjuk a nyaralást, mintha a forintjainkat valutára cserélnénk. Érdemes megnézni, mit kínálnak a bankok ezen a téren.
ElolvasomÁrfolyamcsata az ügyfelekért: így válts okosan pénzt a bankodnál
Négy olyan bank is van már Magyarországon, amelyik középárfolyamos devizaváltást ajánl az ügyfeleinek. Van olyan hitelintézet, amelynél a lekötött devizabetétre magas kamat is jár.
ElolvasomRengeteg pénz van a lakosságnál, így fektetheti be a mobilbankon keresztül
Január végén már több mint 11,3 ezer milliárd forint látra szóló és folyószámlabetét volt a háztartások bankszámláin a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Ezekre a betétekre a bankok jellemzően semmilyen kamatot nem fizetnek, az infláció pedig egyre magasabb, így a pénz csak veszít az értékéből. Az idei évre várt infláció alapján akár 600 milliárd forintot is bukhatnak a háztartások, ha nem kezdenek valamit a folyószámlájukon heverő megtakarítással.
ElolvasomVisszaért a 400-as startpozícióba a forint Trump-ralin
Több napos közelítés után 400 alá ment szerdán a forint euróárfolyama, míg a dollár járt 380 alatt is. Ha alaposabban megnézzük a grafikonokat, azt láthatjuk, hogy a forint visszatért oda, ahonnan az új amerikai elnök novemberi megválasztásakor elindult az azóta tartó Trump-raliján.
ElolvasomRekordot döntött a magyarok vagyona, egyre több pénzt visznek külföldre
A lakosság tavaly 6800 milliárd forintot tett félre, a készpénzállomány 7 ezer milliárd fölé, új csúcsra nőtt, és a bankbetétek egyre nagyobb része van már külföldön. A 110 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyon nagy része néhány tízezer gazdag családé lehet.
ElolvasomNegyedszerre is maradt az alapkamat, nem lesznek olcsóbbak a hitelek
Januárban is 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az első félévben nem várnak további lazítást a szakértők, a következő kamatvágást már az új elnök, Varga Mihály jelentheti be. A hiteligénylők egyelőre nem számíthatnak olcsóbb hitelekre.
ElolvasomKánaánt vagy armageddont hoz Trump Magyarországnak? Így látják a szakértők
2025-ben is bizonytalan lehet a gazdasági környezet a világban, amit rövid távon leginkább Donald Trump vámpolitikája okoz, mivel az mind a növekedési, mind az inflációs folyamatokra nagy hatással lehet. Magyarországon az idén 2,2 százalékos lehet a GDP-növekedés és 4 százalékos az infláció az Equilor szakértői szerint. A forint átmenetileg erősödhet, a második negyedévben viszont gyengülni fog.
Elolvasom