Januárban is 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az első félévben nem várnak további lazítást a szakértők, a következő kamatvágást már az új elnök, Varga Mihály jelentheti be. A hiteligénylők egyelőre nem számíthatnak olcsóbb hitelekre.
Zsinórban a negyedik hónapja nem nyúlt az alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, vagyis az 6,5 százalék maradt. Utoljára tavaly szeptemberben csökkent a kamatszint. A szakértők is arra számítottak, hogy még most sem változtat a jegybank.
“A forint elmúlt időszakban tapasztalható gyengülése, és annak inflációs hatásai miatt nincs tér a monetáris lazításra (azaz a kamatcsökkentésre). Várhatóan a jegybank továbbra is az erősen óvatos megközelítést fogja hangsúlyozni - írta reggeli körlevelében az Equilor. Az MBH Bank is a kamatszint tartását várta, és az OTP Elemzési Központ is biztosra vette, hogy nem változik ebben a hónapban sem az alapkamat.
Ha a jegybank februárban sem változtat, akkor a következő kamatcsökkentés az új jegybankelnök hivatalba lépése után lesz. A Matolcsy György vezette MNB ugyanis február 25-én tartja az utolsó kamatdöntő ülését. Ezt követően a monetáris tanács a következő ilyen ülése március 25-én lesz, amikor már Varga Mihály tölti be az MNB és a monetáris tanács elnöki posztját.
Már Varga Mihály folytathatja a lazítást
Bár tavaly szinte egész évben alacsonyabb volt az infláció a várakozásoknál, decemberben meglódultak az árak, és 4,6 százalékos éves drágulást mért a KSH. Ez a magas inflációs adat pedig megköti az MNB kezét. A forint gyengülése miatt immár három hónapja tartósan 410 forint körüli euró-forint árfolyam is inflációt növelő hatású.
A szakértők szerint 1 százalékpontnyi forintgyengülés 0,25 százalékponttal emeli az inflációt, márpedig az utolsó szeptemberi kamatcsökkentés óta 3,5-4 százalékkal romlott a forint árfolyama az euróhoz képest. Ez akár 1 százalékkal magasabb inflációt is okozhat Magyarországon. (A dollárhoz képest ráadásul még nagyobb volt a gyengülés.)
Az is valószínű, hogy a jelenlegi összetételű, rendkívül óvatos monetáris tanács már nem változtat az alapkamaton. A kilenc tagú testületben pedig hamarosan változások várhatók. Március elején lejár Matolcsy György elnök mandátuma, a helyére Varga Mihály volt pénzügyminiszter kerül. Szintén március elején jár le Pleschinger Gyula mandátuma, áprilisban pedig Patai Mihályé, aki jelenleg az egyik alelnök is a testületben. Rajtuk kívül még egy másik alelnök, Kandrács Csaba hatéves ciklusa is lejár az idén októberben. Őket újra lehet választani, de új tagok is kerülhetnek a helyükre.
A monetáris tanács tagjainak száma 9-11 között lehet, az új tagokat az MNB elnöke, vagyis Varga Mihály és Orbán Viktor miniszterelnök választhatják ki. A végső kinevezéseket a köztársasági elnök hagyja jóvá.
A szakértők arra számítanak, hogy a következő lazítást már egy új összetételű testület szavazhatja meg, a második félévben várható még két 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés, vagyis 2025 végére 6 százalékra süllyedhet az alapkamat.
A piaci kamatok magasak maradtak
Az alapkamattal együtt a hitelek és betétek kamatai is magasak maradtak. Az alapkamat szintje főleg a rövidebb kamatperiódusú hitelekre van közvetlen hatással, amelyek referenciamutatója a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR. Ennek a szintje most gyakorlatilag minden futamidőre 6,5 százalékon áll.
A BUBOR-t főleg a vállalati hiteleknél alkalmazzák a bankok referenciakamatként, de a tíz éve forintosított devizahitelek esetében is elvileg a három hónapos BUBOR-hoz igazodik a kamatozás.
Azért csak elvileg, mert ezek a jelzáloghitelek hitelek már több mint három éve kamatstopban vannak, és az idei első félévben még biztosan ott is maradnak. Így az ügyfeleknek nem kell megfizetnie azt a kamatot, ami a referenciakamatokból adódna. Ezeket ugyanis maximum a 2021 őszi szinten vehetik figyelembe a bankok az aktuális ügyleti kamat meghatározásánál.
A hosszabb kamatperiódusú hitelekre nincs közvetlen és azonnali hatása az alapkamat szintjének. A referenciakamatként szolgáló BIRS például egy évvel ezelőtt, amikor 10 százalék fölött volt az alapkamat, alacsonyabb volt, mint most januárban, amikor már csak 6,5 százalék. A 20 éves BIRS tavaly január végén még 6 százalék körül volt, jelenleg 7 százalék fölött jár, de az öt- és tízéves BIRS is sokat emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a bankok a magasabb forrásköltségek miatt magasabb kamattal kínálhatják most a hosszabb futamidejű lakáshiteleket, mint egy éve.
A hónapok óta befagyott alapkamatnak a lakossági ügyfelek közül azok lehetnek a haszonélvezői, akik élnek a bankok magasabb betéti ajánlataival, amelyek közül vannak alapkamathoz kötöttek is. De a fix kamatúakra is befolyással van az alapkamat, így most is találni akár hat százalék körüli vagy azt meghaladó ajánlatot félévre vagy 12 hónapra lekötött betétekre.
