Trump nyert, a forint gyenge, a magyar jegybank pedig óvatos maradt, és nem nyúlt hozzá novemberben a 6,5 százalékos alapkamathoz. A decemberi kamatdöntő ülésen sem várható további lazítás, ezért a banki kamatok is tartósan a mostani szintek körül maradhatnak.
Marad a 6,5 százalékos alapkamat - így határozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a novemberi kamatdöntő ülésen. Már októberben sem folytatta a lazítást az MNB, azóta pedig a külső környezet romlott.
Az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte meg, azóta pedig nyomás alá kerültek a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is. Be kell rendelkezni a 400 fölötti euróárfolyamra, és a dollár is a 390-es szinttel kacérkodik.
Megmaradtak az inflációs kockázatok
A gyenge forint növeli az inflációt, ami a legfontosabb tényező, amikor az MNB a kamatokról határoz. Bár októberben a vártnál alacsonyabb, 3,2 százalékos éves szintű áremelkedést mért a KSH, ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak. A kormányzati intézkedések miatt ismét emelkedhetnek az árak, a tranzakciós illeték emelését és a devizakonverziós illetéket a bankok a jelek szerint át fogják hárítani a lakossági ügyfelekre, és várhatóan a vállalati ügyfelek is tovább hárítják majd.
Az is növelheti az árakat, ha jövőre fogyasztásra költik a munkáshitelt a jogosult fiatalok, vagy ha a lakáspiacon megjelennek a nyugdíjpénztári megtakarítások és a SZÉP Kártya juttatások.
Szintén áremelkedést hoz a családi adókedvezmény emelése, és az inflációt követő adóemelések.
Az országkockázati megítélés lényegében nem változott - írja elemzésében az Equilor Befektetési Zrt. A kamatvárakozásokban is volt egy kiugrás, rövid ideig még kamatemelést is áraztak a piaci szereplők. Jelenleg a következő hónapokra kamattartást, és a következő kamatvágás a jövő év első negyedévének végén, vagy a második negyedév elején folytatódhat az árazások alapján - mondják a brókercég szakértői.
Fontos tudni, hogy akkora meg fog változni a monetáris tanács összetétele is, hiszen március elején lejár Matolcsy György elnök és Pleschinger Gyula tanácstag mandátuma. Patai Mihály alelnök mandátuma is lejár még az áprilisi kamatdöntő ülés előtt.
Nem csökkennek a referenciakamatok
A hitelkamatok referenciamutatói is azt jelzik, az ország kockázati megítélése nem javult érdemben. A rövid kamatperiódusú hitelek referenciakamata, a BUBOR egynapostól három hónapos időtávra 6,5 százalékon betonozódott be, vagyis a bankok sem várnak a következő három hónapban kamatcsökkentés. Sőt a hosszabb távú kamatok is emelkedtek, a 12 hónapos BUBOR is már csaknem 6,4 százalékon áll. A hosszabb kamatperiódusú hitelek referenciamutatója, a BIRS szintén magas maradt, 6,21-6,67 százalék között van most.
Kérdés, mi lesz a kamatstopban lévő adósokkal. Ők elvileg ez év végéig maradhatnak a védelem alatt, emiatt már több mint három éve nem kell szembesülniük a piaci kamatokkal. A kormány annak idején azt mondta: addig marad a kamatstop, amíg 10 százalék alá nem kerül az alapkamat.
Ha megszűnik a védelem az év végén, akkor ezek az adósok komoly törlesztőrészlet-emelkedéssel számolhatnak lakáshitelüknél. Az emelkedés azokat fogja nagyobb mértékben érinteni, akiknek még hosszabb idő van hátra a kölcsönük futamidejéből.
