Kamatstop, THM-plafon, önkéntes kamatplafon: az utóbbi időben rendszeresen találkozhatunk ezekkel az egymáshoz hasonló kifejezésekkel. Valamilyen formában mindegyik hatással van a lakossági hitelek kamatára, így nem nehéz ezeket összekeverni. Különbség azonban van köztük, nem is kevés, ezért most rendet vágtunk közöttük, megmagyarázzuk, melyik mire vonatkozik. 

Az utóbbi években több alkalommal is előfordult, hogy a kormány rendkívüli gazdasági körülményekre hivatkozva rendeleti úton befolyásolta vagy korlátozta a hitelpiaci versenyt - sőt volt, hogy ehhez még rendeletre se volt szükség. Ennek a folyamatnak a kezdete 2020 tavaszára, a koronavírus járvány magyarországi megjelenésére tehető, és a mai napig is tart. Az akkor vagy azóta bevezetett intézkedések közül több már véget ért (a legnagyobb hatású, a törlesztési moratórium 2022 végén), de van olyan is, ami közel két éve kitart, és még jövőre is meghosszabbodik. 

A különleges szabályozás a meglévő hiteleket és az újonnan kötött hitelszerződéseket is érinti, és a különböző kamatkorlátozásokat ugyan induláskor csak ideiglenesen vezetik be, de aztán újra és újra meghosszabbítják. 

Kamatstop: közel két év után sem látni még a végét

2021 végén jelentette be a kormány, hogy 2022. januártól ideiglenesen kamatstopot vezet be a már fennálló változó kamatozású, maximum egyéves kamatperiódusú lakáshitelekre szerződésekre. Ez azt jelentette, hogy a szerződés alapján alkalmazott referenciakamat (például a BUBOR) nem lehet magasabb, mint a 2021. október 27-i érték. A 12 havi BUBOR például 2,4 százalék volt ezen a napon. Az intézkedést eredetileg 6 hónapra tervezték, azóta viszont több alkalommal is meghosszabbították, sőt bővítették is a kedvezményben részesülők körét.

2022. októberében a lakáshitelek kamatstopját újabb hitelekre terjesztették ki.  Az akkori rendelet kimondja, hogy a kamatstop szabályait a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre, valamint 2022. november 1-től a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is alkalmazni kell. Így az ezeknél a hiteleknél alkalmazott kamatváltoztatási mutató sem lehet magasabb a 2021. október véginél.

A kormány legutóbbi bejelentése szerint a jelzáloghitelek kamatstopját 2024. július 1-ig meghosszabbítják változatlan feltételek szerint.

A lakossági jelzálogkölcsönökön felül a vállalati hitelekre is kamatsapkát húzott a kormány. A kis- és középvállalkozások vállalati hiteleire 2022 őszén vezetették be a kamatstopot. Ez alapján a 2022. november 15. követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes hitelkamatot a kkv-k vállalati kölcsöneinél úgy kell megállapítani, hogy a referenciakamat mértéke a 2022. június 28. napján érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatnál nem lehet magasabb. A november 15. előtti kamatfordulójú kkv-hiteleknél a kamatstopot június 28-ig visszamenőleg is alkalmazni kellett. Ezt a kamatstopot többszöri hosszabbítás után 2024. április 1-ig tolta ki a kormány.

A szabad felhasználású diákhitelekre 2022. decemberében vezetett be kamatstopot a kormány. Ennek értelmében az aktuális kamat 4,99 százalék. Ezt 2023. júliusától 7,99 százalékra emelte, majd a november 30-i bejelentés szerint 2024. július 1-ig meghosszabbította ezen a kamatszinten.

A kamatstopok többszöri hosszabbításának fő oka az volt, hogy a referenciakamatok igencsak messze kerültek a kamatstopos értéktől. Tavaly nyáron a BUBOR még 16 százalék felett is járt, és 2023. november végére is csak a 10 százalékot közelítette meg felülről. 

A bevezetés óta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számításai szerint több mint 330 milliárd forint kamatot nem kellett megfizetniük a lakossági hiteleseknek és a kkv-knak. Ezt az összeg, azaz a ki nem fizetett kamat elmaradt bevételként jelentkezik a bankoknál, azt a kormány nem kompenzálja nekik. Az intézkedés bizonytalan végkifejlete miatt a Bankszövetség többször is kérte a kamatstop módosítását, emellett a jegybank is több ízben kritizálta az intézkedést, arra hivatkozva, hogy az közvetlen veszteséget okoz a bankok számára, emellett negatívan hat a pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot is, hiszen azokat az adósokat támogatja, akik kockázatosabb hiteleket választottak, szemben azokkal, akik tudatosabban folyamodtak kölcsönért.

Betéti kamatstop: a befektetők is pirosat kaptak

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium november 30-i közlése szerint 2024. április 1-ig meghosszabbítják a betétekre vonatkozó kamatstopot. Ez bizonyos szempontból az ellenkezője a hitelekre vonatkozó kamatstopnak: azt próbálja megelőzni, hogy a magas infláció miatt szintén megemelkedett betéti kamatokon túl jól lehessen keresni. A kormányrendelet nem mindenkit érint, csak egyes intézményi befektetők (nyugdíjpénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok) és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeiknek a kamatára vonatkozik a maximalizálás. A betéti kamatstopot a legújabb 2024. április 1-ig történő meghosszabbításával egyidejűleg összeghatár nélkül kiterjesztik a vállalati betétekre is. Az érintett ügyfeleknek, illetve betétekre a bankok nem adhattak magasabb betéti kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciós átlaghozamának mértékénél.

Eredetileg 2022. november 22-étől vezették be a betéti kamatmaximumot, először 2023. március 31-ig. Ezt aztán először június 30-ig, majd szeptember 30-ig, később év végéig hosszabbította meg a kormány, majd 2024. április 1-ig.

Kamatplafon: már az új lakáshitel szerződések is érintettek

2023. október 9-től a bankok önkéntes kamatplafont vezettek be az új lakáshitel szerződéseknél, illetve vállalati forgóeszközhiteleknél. Rendeletre ebben az esetben nem volt szükség, a bankok Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérését teljesítették, “önkéntes” alapon. A lakáshiteleknél a maximum a nevétől eltérően nem a kamatot, hanem a teljes hiteldíj mutatót (THM) érinti. Jelenleg 7,3 százalék a felső határ, de vannak olyan bank, amelyek ennél lényegesen olcsóbban kínálják a lakáshiteleiket, és a többiek THM-jei is valamivel a 7,3 alatt vannak. A kamatplafon a vállalati forgóeszközhiteleknél valóban a kamatot érinti, itt először 12 százalék volt a felső határ, január 1. óta pedig 9,9 százalék. 

2024. február 1-től a Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalati hitelekre is kamatplafon bevezetését kérte a bankoktól. Ez alapján a 2024. február 1. és május 1. között megkötött hitelszerződéseknél a kamatláb szintje megfelelne a BUBOR értékének, kamatfelár nélkül. 

2024 áprilisától megszűnik a kamatplafon és a kkv-hitelek kamatstopja is.

THM maximum: januártól csökkennek a maximum értékek

2024. január elsejétől 35,5 százalékra csökken a személyi kölcsönöknél a maximális teljes hiteldíj mutató, a hitelkártyák esetén pedig 50,5 százalék lesz ez az érték. A THM maximum annyiban kilóg a sorból a többi említett intézkedés közül, hogy semmi köze az elmúlt három évhez, ugyanis jóval korábban bevezették.

A lényege, hogy a hitelező pénzintézetek a törvény szerint nem nyújthatnak olyan kölcsönt a fogyasztóknak, amelynek teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

Hitelkártyák, folyószámlahitelek, áruhitelek és kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök esetén a teljes hiteldíj mutató magasabb is lehet, de nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Ezeknél a hiteltípusoknál jelenleg 52 százalék a maximum THM, januártól 1-jétől pedig 50,5 százalékra csökken. A THM-plafon félévente változhat, az alapot a jegybanki alapkamat december 1-jei, illetve június 1-jei értékei adják.

Nem is olyan régen volt egy másik THM plafon is

A koronavírus járvány első néhány hónapjában ideiglenesen egy másik, sokkal alacsonyabb THM plafon volt érvényben. 2020 márciusától 5,9 százalék volt a maximum megszabható hiteldíj mutató a személyi kölcsönöknél, ami júliustól az alapkamat csökkentése miatt még tovább is esett, egészen 5,75 százalékig. Az intézkedés célja a járvány miatt bezuhanó hitelkereslet élénkítése volt, az alacsony kamatok azonban szigorúbb feltételekkel is jártak a bankok részéről. A piaci ajánlatok végül háromnegyed év után, 2021. januártól kaptak zöld utat.