A magyar bankrendszer továbbra is stabil, erős tőkehelyzettel és jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik. Kihívások persze vannak bőven: a szomszédban zajló háború, a növekvő infláció és az energiaválság sem könnyítik meg a pénzügyi szereplők helyzetét. Megjelent az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentése, ennek foglaljuk össze a fontosabb elemeit. 

Az emelkedő infláció, az európai energiaválság, illetve a mélyülő geopolitikai feszültségek határozzák meg leginkább a nemzetközi gazdasági folyamatokat, ezeknek a lenyomatai pedig itthon is megmutatkoznak. A lakossági hitelpiacon a harmadik negyedévben már erőteljes visszaesés volt tapasztalható, a vállalati szektor viszont továbbra is erős. A jegybank több területen lassulásra számít, a kamatstop pedig egyre többe kerül a bankok számára. 

Hogy áll a lakossági hitelpiac?

Az első félévben még - különösen a zöld hitelnek köszönhetően - bővülő lakáspiacon a harmadik negyedévben fordulat állt be, amit az új lakáshitel szerződések volumene is tükröz. A lakossági hiteldinamika egyértelműen lassulásnak indult, a harmadik negyedévre az éves növekedési ütem már csak 7,6 százalék volt. 

A hitelállomány is lassabban bővül, ami köszönhető

• az egyre alacsonyabb moratóriumi részvételnek (3%),
• a visszaeső új kibocsátásnak,
• az előtörlesztések megugrásának is - különösen a változó kamatozású jelzálog alapú lakáscélú hiteleknél ugrott meg az arány. 

A visszaesés különösen a harmadik negyedévben volt látványos. Az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest az új hitelkihelyezés a lakáshiteleknél 30 százalékkal, a szintén nagy arányban lakáscélra fordított babaváró hiteleknél 27 százalékkal, a fogyasztási és egyéb hiteleknél pedig 17 százalékkal csökkent. Az infláció és a lakásárak dinamikus emelkedése miatt reálértéken a lakossági hitelkibocsátás visszaesése még jelentősebb, és a szerződéskötések szintje érdemben elmarad a 2008-as válságot megelőző szintektől - írja az MNB jelentése. 

Az emelkedő hitelkamatok is visszafogják a piacot

A kereslet visszaesése mellett a hitelkamatok fokozatosan emelkednek, az ügyleti kamatok a referenciamutatók változásait körülbelül 3-4 hónapos csúszással követik. A bankok jelentős része a változó körülményekhez igazodva már szigorított a feltételein, különösen a fogyasztási hiteleket érintően. A lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet. A rezsiköltségek emelkedése elsősorban a vidéki, alacsonyabb jövedelmű adósok számára jelenthet problémát.

A betéteket tekintve nem történt számottevő változás, a háztartási szegmensben 20 százalékra tehető a lekötött betétállomány aránya, a többi látra szóló betét. 

A vállalati szektor továbbra is erős, a költségsokk okozhat gondokat

A fennálló vállalati hitelállomány éves növekedési üteme a harmadik negyedévben 15 százalék volt, külön a kkv szektorra nézve viszont csak 10 százalék. A vállalati hitelpiacon emellett jelentősen növekedett a devizahitelek kibocsátása, azonban ezen hitelfelvevők többsége rendelkezik devizabevétellel. A közeljövőre nézve a jegybank arra számít, hogy a magasabb kamat- és működési költségszint, valamint a megnövekedett bizonytalanság a beruházási hitelkeresletet visszafogja majd, a forgóeszközhitelek iránt azonban nőhet a kereslet. A lekötött betétállomány aránya a kamatemelési ciklus óta jelentős mértékben változott, 16-ról 33 százalékra nőtt.

Az MNB kiemelt témaként kezelte a jelentésben a hazai vállalati hitelállomány sérülékenységét. Elemzésük szerint a teljes hazai vállalati hitelállomány 18 százalékáért (körülbelül 2000 milliárd forint) felelnek azok a vállalatok, ahol az energiaköltségek meghaladják az átlagos árbevétel 3 százalékát. A vállalatokat érintő költségsokk miatt a jegybank szerint a vállalati hitelállomány több mint ötöde, 22 százalék lehet sérülékeny. 

A jegybank a kamatstop hátrányaira hívta fel a figyelmet

A jegybank jelentése szerint az állami intézkedések 2022-ben 500 milliárd forintos plusz terhet jelenthetnek a bankszektor számára, melynek a jelentősebb részeit az extraprofitadót és a kamatstop teszik ki. Utóbbinak a veszteséghatása egyre szembetűnőbb. Az MNB kalkulációi alapján a változó kamatozású hiteleknél

• a 2022. januártól júniusig tartó időszakban 19,1 milliárd forint,
• 2022. június és december között 52,3 milliárd forint
• 2023 első félévében pedig 80,5 milliárd forint veszteséget okozhat a kamatstop.

Emellett a hosszabb, legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleknél bevezetett kamatstop miatt 4,5 milliárd forint veszteséggel számolt a jegybank. A kvv-s kamatstop miatt pedig 54,3 - 58,3 milliárd forint közötti összegre tehető a veszteség.

A kamatstop érdemben csökkenti az adósok törlesztőrészleteit: a jegybank számításai szerint átlagosan 20 ezer forinttal emelkednének meg a törlesztőrészletek a kamatstop végén (itt az MNB mediánnal számolt). A hitelszerződések 10 százalékánál ez az összeg pedig a 80 ezer forintot is elérheti. 

Emellett az MNB felhívja a figyelmet jelentésében a kamatstop káros hatásaira is:

• gyengíti a monetáris transzmissziót, 
• közvetlen veszteséget jelent a bankok számára,
• negatívan hat a pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot (hiszen azokat az adósokat támogatja, akik kockázatosabb hiteleket választottak, szemben azokkal, akik tudatosabban folyamodtak kölcsönért).

A jegybanki elemzés hozzáteszi, hogy jelenleg körülbelül hétezer olyan hitelszerződés van, amelyeknek 5 évnél hosszabb a kamatperiódusa, a kamatfordulója a kamatstop idejére esik, mégsem érvényes rájuk a kedvezmény.