A Magyar Nemzeti Bank április végén közzétett Megtakarítási Jelentése szerint az Otthon Start Program bevezetése csökkenti a háztartások nettó pénzügyi megtakarítását és vagyonát. A hitelállomány növekedett, az önrész és a vételár kifizetése pedig a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket csökkenti. A jegybank elemzése nyomán összefoglaljuk a lakáscélú program megtakarításokra gyakorolt hatásait.

A Magyar Nemzeti Bank 2026-os Megtakarítási Jelentése átfogó képet ad arról, hogyan változtak a magyar háztartások pénzügyi szokásai az elmúlt időszakban. A kép vegyes: miközben a pénzügyi vagyon nő, a megtakarítási dinamika lassul, és jelentős átrendeződés zajlik a befektetések között. A jelenés szerint a megtakarítók egyre inkább aktív befektetőként viselkednek, nem csak passzív pénzgyűjtőként.

Nagyobb mértékben emelkedtek a lakásárak az elmúlt évtizedben, mint amennyivel a lakáshitelpiac bővülni tudott, az eredményen az Otthon Start Program rekordjai is csak szépíteni tudtak. Látszólag van még tér a hitelpiac bővülésére, a képlet azonban nem ennyire egyszerű, vannak ugyanis olyan változók is, amelyekkel csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet számolni.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb lakásárindexe alapján 2025 végére tovább erősödött a hazai lakáspiaci drágulás, de a részletek már jóval árnyaltabb képet mutatnak.

A jegybank által havi rendszerességgel publikált adatsorok alapján az elmúlt években jelentősen megemelkedett a magyar háztartások által felvett személyi hitelek átlagos hitelösszege. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a magyarországi átlagfizetés is szépen növekedett. Adódik a kérdés – nehezebb lett-e a törlesztés az adósok számára a megemelkedett hitelösszegek miatt, és ha igen, akkor mennyivel?