Változatlanul hagyta az 5,5%-os alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így véget ért az utóbbi hónapok kis kamatcsökkentési ciklusa. A jegybank ugyanakkor ma bejelentette, hogy új, 2,5%-os inflációs célról döntöttek.
Úgy tűnik, véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyáron bejelentett ún. mini kamatcsökkentési ciklusa, amely során összesen 75 bázisponttal csökkentették a jegybanki alapkamatot. Ezzel szemben a jegybank Monetáris Tanácsának mai ülése változatlanul hagyta az alapkamatot, amely így továbbra is 5,5%.
Az MNB ugyanakkor ma bejelentette, hogy az inflációs cél 2028. január 1-től 2,5%-ra módosul. A jegybanki kommunikáció szerint az erről szóló döntés egyhangú volt.
Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak. Ennek megfelelően a jegybankelnök elmondása szerint a Monetáris Tanács a következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten dönt majd az alapkamatról.
Mit jelenthet a kamatvágás a lakosság számára?
A már hitellel rendelkező ügyfelek többségénél várhatóan nem okoz közvetlen változást a mostani kamatcsökkentés. A magyarországi hitelállomány meghatározó részénél ugyanis legalább 5–10 évig, sok esetben ennél hosszabb ideig változatlan marad a kamat. A döntés következményei a változó kamatozású kölcsönök törlesztésében mutatkozhatnak meg a leghamarabb: a bankközi referenciakamatokhoz igazodó konstrukciók érzékenyen reagálnak a monetáris politika alakulására, így ezeknél elvileg csökkenhet a fizetendő törlesztőrészlet.
Kedvezőbb helyzetbe elsősorban a hitelfelvétel előtt állók kerülhetnek, akár most, akár a közeljövőben igényelnének kölcsönt. A jegybanki alapkamat mérséklődése teret adhat a bankoknak arra, hogy előnyösebb hitelfeltételeket kínáljanak. Ez a hiteligénylők jövedelemarányos terhelhetőségére is kedvezően hathat, egyúttal ösztönözheti az ingatlanok iránti keresletet. A személyi hitelek árazásában a rövidebb futamidőből adódóan rendszerint hamarabb tükröződhet a kamatkörnyezet változása, a kamatfelárak miatt azonban ennél a hiteltípusnál általában visszafogottabb mértékű módosulás várható.
A megtakarítással rendelkezők szemszögéből már kevésbé előnyös a kamatvágás. A lakossági betétek, valamint az egyéb megtakarítási konstrukciók kamatai is lejjebb kerülhetnek, ami leginkább a pénzüket rövid időre, alacsony kockázat mellett elhelyezőket hozhatja hátrányosabb helyzetbe. Tartósan alacsonyabb piaci hozamok mellett az újonnan kibocsátott lakossági állampapíroktól is kisebb hozamra lehet számítani. A korábban megvett, magasabb kamatot fixen biztosító állampapírok ugyanakkor ehhez képest értékesebbé válhatnak.
A befektetési alapok piacán mindenekelőtt a kötvényalapok profitálhatnak a kamatok csökkenéséből, mivel a piaci hozamok visszaesése általában növeli a már forgalomban lévő kötvények értékét. A részvényeknek szintén kedvezhet a változás: az alacsonyabb diszkontráta támogatóbb piaci környezetet teremthet, és ezen keresztül pozitívan befolyásolhatja az árfolyamokat.
