Ismét vágott az MNB. Már csak 14 százalékon áll az irányadó kamatszint, szeptemberben pedig összeérhet az alapkamattal. Azt követően az alapkamat is csökkenhet, de sok múlik az infláció alakulásán. 

Nem ment 20 százalék alá az infláció az első félév végére, bár a csökkenése júniusban is folytatódott. Már legalább havi 2 százalékos mérséklődés kell ahhoz, hogy 2023 végére egy számjegyű legyen a drágulás és a jegybanki alapkamat. Megnéztük, megvalósulhat-e ez még.

Tartósan 13 százalékos alapkamattal kell számolni, és a 18 százalékos betéti tender is marad. A jegybank szerint kemény meccs lesz az infláció letörése az egyszámjegyű tartományba. A forint 380-as euróárfolyamig erősödött.

Nem változtatott a kamaton, mégis hét hónapos csúcsra küldte a jegybank a forintot. 390 körül jár az euró/forint a Magyar Nemzeti Bank döntését kommentáló hírek után.

Az egyik legáltalánosabb kamatra, a késedelmi kamatra is sapkát húzott a kormány. Az alapesetben a jegybanki alapkamattal megegyező kötelezettség mostantól nem lehet magasabb 25 százaléknál.

Új eszközökkel védi a forintot az MNB. A jegybank devizát ad az ország energiavásárlásához, és a 13 százalékos alapkamathoz képest nagyon magas, 18 százalékos kamatú egynapos betéti tendert hirdet.

A stabilizálódó forintárfolyam ellenére sem tartott szünetet a jegybank, amely újabb egy százalékkal már 10,75 százalékra emelte az alapkamatot. Ez utoljára a 2008-as válság idején volt ilyen magas.

A várakozásoknak megfelelően a korábbinál kisebb mértékben, 0,5 százalékkal emelte meg a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. A májusi infláció már elérhette a 10,5 százalékot.

Ismét kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank, amely így akarja fékezni az inflációt. A döntés rossz hír a hitelfelvevőknek, akiknek már ez eddigi kamatemelésektől is megdrágultak a törlesztőrészletek.