Márciusban is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A monetáris tanácsot azonban már az új jegybankelnök Varga Mihály vezette. A januári, februári magas infláció miatt nem volt lehetőség lazításra, a piaci kamatok is egyre magasabbak.
Megtartotta első kamatdöntő ülését a Varga Mihály által vezetett monetáris tanács. Az új jegybankelnök nem nyúlt az alapkamathoz, az a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékos maradt. Az elemzők egyre későbbre várják a következő lazítást, legkorábban a második félévre, sőt egyre többen vélekednek úgy, hogy az idén már egyáltalán nem fog mérséklődni az alapkamat.
Utoljára tavaly szeptemberben csökkent az alapkamat, akkor azonban még az inflációs várakozások kedvezőbbek voltak, és a forint árfolyama is stabilnak tűnt. Az év vége felé azonban a forint sokat gyengült, ennek, és más intézkedések - például a tranzakciós illeték emelésének áthárítása és egyéb adóemelések - miatt gyorsabb ütemben kezdtek emelkedni az árak. Az euró árfolyama ugyan azóta visszacsökkent a 400 forint körülire szintre, de ez még nem látszik meg az inflációs adatban.
Más tényezők, mint például az amerikai kamatcsökkentés eltolódása, vagy Orbán Viktor és Nagy Márton gazdaságélénkítő tervei, köztük az új adómentességek az anyáknak, szintén fokozhatják az inflációt, hiszen többletkeresletet generálhatnak, ez pedig további óvatosságra intheti a jegybankot.
A hitelek kamata egyhamar nem fog csökkenni
A hitelfelvevők hiába számítanak arra, hogy a jövőben kedvezőbben alakulnak majd a kamatok, a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciakamata ugyanis magas maradt. A márciusi kamatdöntés napján a 20 éves BIRS 7,23 százalékon állt, ami csaknem másfél éves csúcsnak számít. Bár több bank is bejelentette, hogy nyújtani fogja áprilistól az 5 százalékos THM-ű lakáshitelt, azt már korábban leszögezte a Magyar Bankszövetség, hogy ez a kedvezményes kamatozású jelzálogkölcsön csak addig lesz elérhető, amíg a piaci helyzet azt lehetővé teszi. Márpedig a magas referenciakamatok miatt az ilyen lakáshitelek tartósan alacsony kamata egyre többe kerül a bankoknak - még akkor is, ha tudjuk, hogy a szigorú feltételek miatt csak kevés fiatal tud élni ezzel a lehetőséggel.
A jelenleg kamatstopban lévő lakáshitelesek sem lélegezhetnek fel. Többségüknek rövid kamatperiódusú jelzálogkölcsöne van, amelynek a kamata a BUBOR-hoz kötődik, márpedig ez szintén emelkedik. Az előző, februári kamatdöntés idején még minden időtávon 6,5 százalékos volt, most már a 3 hónapos bubor 6,51, az egyéves 6,57 százalékon áll, ami azt jelenti, a piacon akár kamatemelést is elképzelhetőnek tartanak.
Akinek megtakarítása van, örülhet
A megtakarításokért folyó verseny viszont élénk maradhat. A bankok akciós betéti ajánlatai között találni infláció felettieket is. Ha pedig valaki kombinált befektetésre is hajlandó, akkor a betéti részre még magasabb kamatot kaphat. A biztosítók és a jelzálogbankok is beszálltak a megtakarításokért folyó versenybe, az év végéig fix 7 százalékos ajánlattal rukkolt elő a Groupama, az MBH csoport pedig jelzáloglevelet bocsátott ki lakossági befektetők részére ekkora, három évig fix kamattal. Lakossági jelzáloglevelet már több mint egy évtizede nem értékesítettek Magyarországon.
Az állampapírok kamata is egyre magasabb, a tízéves kötvény referenciakamata 7,17 százalékos, az ötévesé 6,92 százalék. A lakossági állampapírok közül a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamata a három hónapos diszkontkincstárjegyekéhez kötődik, amelyek aukciós átlaghozama folyamatosan emelkedik, a héten már 6,35 százalékos volt. Jelenleg egyébként az az érdekes helyzet állt elő ismét, hogy a lakossági állampapírok kamata elmarad az intézményiek piaci hozamától, vagyis aki lejáratig megtartaná az állampapírjait, annak érdemes a sima államkötvények között is nézelődni.
