Az idei év második negyedévében minden településtípuson mérséklődtek az ingatlanárak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lakásárindex című kiadványának legfrissebb számából. A mérséklődés mértéke Budapesten és a vidéki városokban is 0,6% volt, így az éves növekedési ütem a második negyedévre 8,3%-ra, illetve 15,6%-ra lassult. A legnagyobb mértékű emelkedés a Dél-Dunántúl régióban volt megfigyelhető (22,8%), míg a legszerényebb eredményt Budapest érte el.

Egy lakásfelújítás ma már könnyen több millió forintba is kerülhet, ennek ellenére meglepően kevesen vesznek fel kifejezetten felújítási célú lakáshitelt. A jelenség mögött elsősorban az állhat, hogy a célhoz kötött konstrukciók ugyan kedvezőbb kamatot kínálnak, de a hitelfelvétel és a folyósítás folyamata jóval kötöttebb és adminisztrációigényesebb, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké vagy a személyi kölcsönöké.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált adatai szerint 2026 májusában bruttó 764 100 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 535 900 forint volt ugyanezen időszakban. A keresetek bruttó mediánértéke 615 600 forint, míg a nettó mediánértéke 436 200 forint volt idén májusban. A felsorolt számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételére képesek azok, akik a legutóbbi átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban publikált adatai szerint idén májusban a frissen kihelyezett 253,33 milliárd forint lakáscélú hitelből 187,60 milliárdot, vagyis a teljes összeg bő 74%-át vették fel használt lakás vásárlására. Ez az arány pedig nem is mondható kifejezetten magasnak, ugyanis az elmúlt évtized adatait vizsgálva azt mondhatjuk, több olyan év is volt, amikor a használt lakás vásárlására felvett hitelek aránya még ennél is magasabb volt a teljes kihelyezésen belül. Az alábbiakban azt fogjuk megvizsgálni, mégis, hogyan alakult a különböző lakáshitelcélok súlya az elmúlt évtizedben.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei év első negyedévének adatait ismertető, Lakossági jelzáloghitelek befogadáskori LTV mutatója című jelentése. A kiadvány megállapítása szerint 2026. első negyedévben az LTV átlagos értéke 67% körül alakult, ami enyhe csökkenést jelent az 2025. negyedik negyedévi 68%-hoz képest. Ugyanakkor változatlanul elmondható, hogy az egyes megyék között jelentős különbségek figyelhetők meg az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége tekintetében – ez az arány Pest megyében volt a legalacsonyabb, 64,1%, míg a sor másik végén Jász-Nagykun-Szolnok megye állt 72%-kal. A 2021 óta eltelt időszakot vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi években emelkedett az ingatlanfedezetek átlagos megterheltsége, de már a tavalyi évhez viszonyítva is látványos az emelkedés.