Eltérően alakult a lakossági hitelpiac két nagy szegmense 2026 harmadik negyedévében: a bankok a lakáshitelek iránt csökkenő, a fogyasztási hitelek iránt növekvő keresletet tapasztaltak. A fogyasztási kölcsönöknél a hitelfelvétel feltételei is enyhültek, az előttük álló fél évre azonban visszafogottabb keresleti várakozásokat fogalmaztak meg a pénzintézetek. A fennálló lakáshitel-állomány közben tovább emelkedett, és szeptember végére meghaladta a 8 276 milliárd forintot az MNB novemberi Hitelezési felmérésének adatai szerint.
A Magyar Nemzeti Bank november 16-án közzétett felmérése a harmadik negyedév banki tapasztalatait és az azt követő fél évre vonatkozó várakozásokat mutatja be. A válaszok alapján a lakáshitelezésben folytatódott a kereslet mérséklődése, miközben a fogyasztási hitelek piacán továbbra is az élénkülés volt a jellemző. A vállalati hitelezésen belül a nagyobb és a kisebb cégek kereslete is eltérő irányba mozdult – a nagy és közepes vállalatok esetében nőtt, a kis- és mikrovállalatok körében pedig csökkent a kereslet.
Tovább gyengült a lakáshitelek iránti érdeklődés
A bankok 36%-a a lakáshitelek iránti kereslet csökkenését tapasztalta július és szeptember között, a szokásos szezonális hatásokat kiszűrve. Az előző negyedévben a csökkenést jelzők aránya még 28% volt, vagyis a friss válaszokban nagyobb súlyt kaptak a visszaesést érzékelő pénzintézetek.
A kereslet gyengülése mellett a hitelhez jutás összesített feltételein a bankok 6%-a enyhített. Ez ugyanakkor nem jelentett minden feltételre kiterjedő könnyítést: a kamat és a forrásköltség közötti felár szélesedését 11%-uk jelezte.
A fogyasztási hiteleknél még az élénkülés dominált
A fogyasztási hitelek piacán a bankok 73%-a számolt be erősödő keresletről. Ez továbbra is jelentős fölényt jelent az élénkülést tapasztalók javára, bár a második negyedévi 83%-hoz képest mérséklődött az arány. A pénzintézetek a feltételeken is lazítottak: 23%-uk enyhített a fogyasztási hitelek összesített feltételein, a hitelkamat és a forrásköltség közötti felárat pedig 30%-uk csökkentette. Ezek banki válaszarányok, így a felárak vagy a kamatok csökkenésének mértéke nem olvasható ki belőlük.
Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztási hitelek adatait nem lehet teljes egészében a személyi kölcsönökkel azonosítani. A felmérés több termékkört vizsgál, a személyi kölcsönöket pedig az áru- és egyéb hitelekkel közös kategóriában is szerepelteti.
Visszafogottabb keresleti várakozások a következő fél évre
Előretekintve a lakáshiteleknél a bankok 7%-a számít további keresletcsökkenésre. A gyengülést várók fölénye tehát jóval kisebb, mint amekkora a lezárt negyedévben visszaesést tapasztalók aránya volt. A fogyasztási hiteleknél mindössze 4% vár további keresletélénkülést. A harmadik negyedév erősödéséről szóló válaszokhoz képest így sokkal kiegyenlítettebb a növekedést és a csökkenést váró bankok súlya.
A feltételekben ugyanakkor mindkét lakossági szegmensben maradhat némi könnyítés: a lakáshiteleknél 6%, a fogyasztási hiteleknél 23% tervez enyhítést a felmérésben vizsgált következő fél évben.
A lakáshitelek állománya már meghaladta a 8 276 milliárd forintot
A mérséklődő keresletről szóló banki válaszok mellett a fennálló lakáshitel-állomány tovább emelkedett. Az MNB statisztikai melléklete szerint a június végi 7 805,7 milliárd forintról szeptember végére 8 276,1 milliárd forintra emelkedett. Ez számításunk szerint 470,4 milliárd forintos, vagyis 6,0%-os negyedéves növekedést jelent. Az egy évvel korábbi állományhoz képest 32,6%-os volt az emelkedés mértéke.
A fogyasztási hitelek állománya szeptember végén 6 283,0 milliárd forintot tett ki. Ez a június végi szinthez képest 190,4 milliárd forintos, vagyis 3,1%-os bővülésnek felel meg, míg az éves növekedés 12,4%-ot tett ki.
A kereslet mérséklődése és az állomány emelkedése együtt is előfordulhat. A felmérés azt mutatja meg, milyen irányú változást érzékelnek a bankok az új hiteligényekben. Az állomány ezzel szemben a korábban felvett és még vissza nem fizetett kölcsönöket is tartalmazza, alakulását pedig az új folyósítások mellett a törlesztések is befolyásolják.
A kisebb cégeknél csökkent a hitelkereslet
A vállalati hitelek iránt összességében élénkülő keresletről számoltak be a bankok: a növekedést tapasztalók aránya 32% volt. A nagy- és közepes vállalatoknál 37% jelzett erősödést, a kis- és mikrovállalatoknál viszont 18% csökkenést érzékelt. A hosszú lejáratú hiteleknél javult a kép: a második negyedévben még 16% jelzett keresletcsökkenést, a harmadikban már 23% számolt be növekedésről. A vállalati hitelek összesített feltételmutatója nem jelzett változást, a kamatfelárak szélesedéséről ugyanakkor 20% számolt be. A következő fél évre az összes vállalati hitelt tekintve 12% vár keresletélénkülést, miközben a kis- és mikrovállalatok körében 10% további gyengülésre számít.
Az irodaházaknál gyengébbek az ingatlanhitelezési kilátások
Az üzleti célú ingatlanhiteleknél a bankok 39%-a tapasztalt élénkülő keresletet, a következő fél évre pedig 56% vár növekedést. Az egyes ingatlantípusok megítélése azonban eltér: a logisztikai központok finanszírozásában 36%, a bevásárlóközpontoknál 43% számít keresletélénkülésre. Az irodaházaknál ezzel szemben 16% további csökkenést vár.
Mit jelentenek a felmérés arányai?
A Hitelezési felmérésben szereplő százalékok az ellentétes irányú változást jelző bankok piaci részesedéssel súlyozott arányának különbségét mutatják. A 36%-os lakáshitel-keresleti csökkenési jelzés ezért nem azt jelenti, hogy 36%-kal kevesebb hitelt igényeltek: azt fejezi ki, mekkora volt a visszaesést érzékelők súlyozott fölénye az élénkülést tapasztalókhoz képest.
A lakáshitelezési részben nyolc bank vett részt, amelyek a piac 93,2%-át fedték le. A fogyasztási hiteleknél tíz pénzintézet válaszolt, együttes piaci részesedésük 97,0% volt. A felmérés így a piac nagy részének tapasztalatait összegzi, az előretekintő adatok pedig a bankok várakozásait tükrözik.



