Az elmúlt két év lendületes növekedése után 2026 második negyedévében fordulat következett be a magyar lakáspiacon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november 16-án megjelent adatai szerint az adásvételek száma csökkent, a lakásárak emelkedése pedig megállt. Bár éves összehasonlításban továbbra is jelentős a drágulás, negyedéves alapon már árcsökkenést mértek.
A 2025-ös év még kifejezetten erős volt a magyar lakáspiacon: összesen 150,1 ezer lakás cserélt gazdát, ami 15 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ebből 139,8 ezer használt, 10,3 ezer pedig új építésű lakás volt. A lendület azonban 2026 első felében valamelyest megtört. Az első negyedévben eddig 34,7 ezer, a másodikban 29,3 ezer adásvételt regisztráltak. A KSH becslése szerint a második negyedéves forgalom a végleges adatok beérkezése után is mintegy 10 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól.
A lassulás valamennyi településtípust érintette, Budapesttől a megyeszékhelyeken át a kisebb településekig. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy 2025 harmadik negyedévében, az Otthon Start Program indulásának időszakában még 28 százalékkal nőtt országosan a tranzakciók száma éves összevetésben. A megyeszékhelyeken akkor 47 százalékos bővülést mértek.
Megállt a lakásárak emelkedése
A lakásárak alakulásában is egyértelmű változás látható. Míg 2025 harmadik negyedévében az országos lakásárindex 24 százalékos éves növekedést mutatott, addig 2026 második negyedévére az éves drágulás 11 százalékra lassult. Az előző negyedévhez képest a lakások nominálisan 1,4 százalékkal, az infláció hatását kiszűrve pedig 2 százalékkal lettek olcsóbbak.
A használt lakások ára éves összehasonlításban 12 százalékkal emelkedett, míg az új lakásoknál mindössze 3 százalékos drágulást mértek. Az új építésű ingatlanok árazása ugyanakkor késleltetve követi a piaci változásokat, mivel az értékesítési árakat gyakran a korábban megkötött szerződések határozzák meg. A hosszabb távú trend továbbra is jelentős drágulást mutat: a nominális lakásárak 2026 második negyedévében a 2015-ös szint négyszeresét érték el.
Rekordközeli összegek mozogtak a lakáspiacon
A KSH végleges adatai szerint 2025-ben a lakáspiaci adásvételek összértéke elérte a 6591 milliárd forintot, ami 36 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedéshez a tranzakciószám bővülése 44 százalékban, az emelkedő árszínvonal pedig 56 százalékban járult hozzá. Vagyis a piac pénzben mért bővülését valamivel nagyobb részben a drágulás okozta. A teljes forgalomból Budapest 2541 milliárd forinttal, 39 százalékkal részesedett. A használt lakások adásvételeinek összértéke 5739 milliárd, az új lakásoké 852 milliárd forint volt.
A lakáshitelezés szintén jelentős szerepet játszott: a pénzintézetek 1502 milliárd forint hitelt folyósítottak használt, további 162 milliárdot új lakások vásárlására. Ezek az összegek a megfelelő piaci szegmensek forgalmi értékének 26, illetve 19 százalékát fedezték.
Budapest továbbra is drága, de vidéken is jelentős az áremelkedés
A második negyedévben egy használt lakás országos átlagára 42,3 millió forint volt, ami éves szinten 4,2 százalékos emelkedést, az előző negyedévhez képest viszont 4,5 százalékos csökkenést jelentett. Az átlagos négyzetméterár 679 ezerről 652 ezer forintra mérséklődött.
Budapesten egy használt lakás átlagosan 69 millió forintba került, a négyzetméterár pedig megközelítette az 1,3 millió forintot. A fővárosi panellakások átlagosan 61 millió, a nem panel társasházi lakások 69 millió, a családi házak pedig 103 millió forintért keltek el. A megyeszékhelyek közül továbbra is Debrecen a legdrágább, ahol elsőként lépte át az átlagos négyzetméterár az egymillió forintot. A vidéki városok között ugyanakkor jelentős eltérések láthatók. Kecskeméten például 24,4 százalékkal, Kaposváron 26,8 százalékkal, Szolnokon pedig 20,8 százalékkal emelkedtek a használt lakások négyzetméterárai egy év alatt.
Az új lakások országos átlagára eközben 79,3 millió forint volt. Bár ez 1,2 százalékkal alacsonyabb az előző negyedévinél, az átlagos négyzetméterár 4,9 százalékkal emelkedett, és megközelítette az 1,4 millió forintot. Ennek hátterében részben az értékesített lakások jellemző méretének csökkenése áll.
Kevesebb külföldi vásárolt magyarországi lakást
A külföldi vásárlók aktivitása is mérséklődött. 2025-ben mintegy 5600 külföldi állampolgár vásárolt magyarországi lakást, 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vásárlásaik összértéke 251 milliárd forintot tett ki, ami a teljes lakáspiaci forgalom 3,8 százalékának felelt meg. A legtöbb ingatlant továbbra is a német állampolgárok vásárolták, elsősorban dunántúli községekben. A kínai, vietnámi és orosz vásárlók ezzel szemben jellemzően a magasabb árszínvonalú budapesti ingatlanpiacon jelentek meg.
Európai összehasonlításban is jelentős a magyar drágulás
Az Európai Unióban 2026 második negyedévében átlagosan 4,7 százalékkal, az eurózónában 4 százalékkal emelkedtek a lakásárak éves összehasonlításban. Magyarországon ugyanez a mutató 11 százalék volt, vagyis a hazai drágulás továbbra is lényegesen meghaladta az európai átlagot. Negyedéves összehasonlításban azonban éppen Magyarországon regisztrálták a legnagyobb, 1,4 százalékos árcsökkenést a vizsgált uniós országok között.
Ez jól mutatja a hazai piac kettősségét: az elmúlt időszak jelentős áremelkedése még mindig látható az éves statisztikákban, a legfrissebb negyedéves adatok viszont már a kereslet és az árak korrekciójára utalnak. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a jelenlegi megtorpanás átmeneti korrekciónak bizonyul-e, vagy tartósabb piaci alkalmazkodás kezdete.




