Jelentősen élénkült a lakásépítés Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel megjelent gyorstájékoztatójában. Az év első kilenc hónapjában csaknem harmadával több új lakást adtak át, mint egy évvel korábban, és a jövőbeni építkezésekre vonatkozó engedélyek száma is emelkedett. A növekedés üteme azonban területileg korántsem egyenletes: miközben Budapesten kiugróan sok lakás készült el, az új építési engedélyek számában már a vidéki települések mutatnak nagyobb lendületet.
A KSH szerdán reggel közzétett gyorstájékoztatója szerint az év első három negyedévében összesen 9803 új lakást vettek használatba Magyarországon, ami 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A jelentős emelkedés értékelésekor ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a 2025-ös összehasonlítási alap alacsony volt.
A lakásépítési kedv erősödését az engedélyezési adatok is jelzik. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 22 331 új lakás építését tervezték, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ebben jelentős szerepe lehet az azóta kivezetett Otthon Start Programnak is, amelynek köszönhetően számos beruházás indult el. Az Otthon Start lakáshitelt váltó új Wekerle Plusz lakáshitel szintén elérhető lesz újépítésű ingatlanok vásárlására, illetve építkezésre, szintén fix 3 százalékos kamattal.
A fővárosi építkezések húzzák felfelé a számokat
A főváros továbbra is meghatározó szereplője a hazai lakásépítési piacnak. Budapesten az év első kilenc hónapjában 3998 új lakást vettek használatba, ami 59 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel az országban átadott új lakások 41 százaléka a fővárosban épült. A budapesti építkezések ugyanakkor rendkívül koncentráltak. Az új lakások 56 százaléka mindössze két kerületben készült el a KSH adatai szerint: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben pedig 1109 új lakást adtak át. A különbségeket jól mutatja, hogy a XX., XXI., V. és VII. kerületben együttesen mindössze öt új lakás épült ugyanebben az időszakban.
A fővároson kívül is növekedett a lakásépítések száma, bár kisebb ütemben. A megyei jogú városokban 24 százalékkal, a többi városban 12 százalékkal, a községekben pedig 17 százalékkal több lakást vettek használatba. A megyei jogú városok közül Székesfehérvár és Kecskemét emelkedett ki: előbbiben 246, utóbbiban 216 új lakás készült el. Ezzel szemben Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban egyaránt legfeljebb öt új lakást vettek használatba.
Nem minden régióban indult be a növekedés
A lakásépítések területi megoszlása jelentős különbségeket mutat. A régiók többségében több új lakás épült, mint 2025 első három negyedévében. Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon visszaesést regisztrált a KSH. A legnagyobb növekedést Közép-Dunántúlon mérték, ahol 62 százalékkal emelkedett a használatba vett lakások száma. Budapest 59 százalékos, Észak-Alföld pedig 29 százalékos bővülést mutatott.
Egyre nagyobb szerep jut a vállalkozásoknak
Nemcsak az építkezések száma, hanem az építtetők összetétele is változott. A természetes személyek által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 35 százalékról 29 százalékra csökkent, miközben a vállalkozások részesedése 65 százalékról 71 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az értékesítési céllal épített lakások aránya 70 százalékot ért el, míg a saját használatra készülő lakásoké 28 százalék volt. Az összetétel mintegy öt százalékponttal tolódott el az eladásra épített ingatlanok irányába. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házakban, ugyanekkora hányada többszintes, többlakásos épületekben található. A lakóparkok részesedése 9,6 százalékot tett ki.
A KSH adatai alapján jelentős különbség figyelhető meg az újonnan épült lakások átlagos alapterületében is. A fővárosban az új lakások átlagos alapterülete mindössze 66 négyzetméter volt. A megyei jogú városokban ezzel szemben 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 négyzetméteres átlagot mértek.
Az építési engedélyeknél már a vidéki települések vezetnek
Miközben az átadott lakások számában Budapest kiemelkedő növekedést mutatott, az új építési engedélyek esetében más kép rajzolódik ki. A fővárosban 4 százalékkal csökkent az engedélyezett lakások száma, miközben minden más településkategóriában növekedést mértek. A megyei jogú városokban 5 százalékos, a többi városban 31 százalékos, a községekben pedig 34 százalékos volt a bővülés.
A budapesti engedélyezések területileg szintén erősen koncentrálódtak: a XIII. és IX. kerületben található az összes újonnan engedélyezett fővárosi lakás 69 százaléka. A VI. és I. kerületben ezzel szemben kevesebb mint húsz új lakásra adtak ki építési engedélyt.
A megyei jogú városok között Nyíregyháza állt az élen 733 engedélyezett lakással, amelyet Kecskemét követett 609, Debrecen 510, Győr pedig 498 lakással. Szekszárdon, Dunaújvárosban és Salgótarjánban ugyanakkor az engedélyek száma nem haladta meg a tízet. Regionális összevetésben Észak-Magyarországon 55, Nyugat-Dunántúlon 53 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma. Budapesten kívül Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön regisztráltak csökkenést.
Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
Több lakóépületet terveznek, de a nem lakóépületeknél visszaesés látható
Az építési aktivitás élénkülését jelzi, hogy az első kilenc hónapban kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8584 lakóépület megvalósítását tervezték Magyarországon. Ez 17 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A nem lakóépületeknél ugyanakkor ellentétes folyamat figyelhető meg: a tervezett épületek száma 1982 volt, ami 9,4 százalékos csökkenést jelent.
