A tavalyi évben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált adataiból. Ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt 2025-ben, ami 37%-os emelkedést jelentett a 2024-es állapothoz képest.
A KSH ma publikált adatai szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3%-kal maradt el a 2024-ben használatba vett 13 295 lakástól. Csökkenő tendencia volt megfigyelhető a fővárosban (-14%), a megyei jogú városokban (-26%) és a községekben (-6,6%) is, egyedül a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (+8,9%) 2024-hez képest. Budapest súlya tehát némileg mérséklődött, igaz, ennek ellenére is itt épült fel az új lakások közel egyharmada.
Az épülő lakások Budapesten belül is egy szűkebb területen koncentrálódnak, az itt felépült 3 949 új lakásnak 62%-a négy kerületben, a 13. (732), a 9. (636), a 8. (631) és a 11. (458) kerületekben lettek használatba véve.
A régiók többségében is csökkent az átadott lakások száma 2024-hez viszonyítva. Kivételt csak Pest (+8,2%), Dél-Dunántúl (+8,8%) és Nyugat-Dunántúl (+3,9%) régiók alkottak. A nagyobb települések közül csupán Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), Siófokon (287) és Keszthelyen (226) épült nagyobb számú új lakás.
A tavalyi év során a korábbi 38%-ról 36%-ra csökkent a természetes személyek által épített lakások aránya, míg a vállalkozások által építetteké 61%-ról 64%-ra emelkedett. Az új lakóépületeken belül használatba vett lakások 51%-a volt családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 6,5%-a pedig lakóparkban található.
Az értékesítésre szánt lakások részaránya 64%-ra emelkedett, míg a saját használatra építetteké 34% volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 95,6 m2-re mérséklődött 2024-hez képest, míg a fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 m2 volt.
Nőtt az építési engedélyek száma
Országosan tavaly 28 081 volt az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma, ami 37%-kal múlta felül a 2024-es értéket. Az építtetők az esetek 27%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A 28 081 engedély 40%-át, 10 959-et Budapesten adták ki, ami 56%-kal múlta felül a 2024-es értéket. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71%-a három kerületben, a 11. (4 247), a 13. (2 054) és a 10. (1 458) kerületekben fog megvalósulni.
Az engedélyezett lakások száma a megyei jogú városokban 56%-kal, a többi városban 18%-kal, a községekben pedig 13%-kal emelkedett 2024-hez képest. A megyei jogú városok közül Debrecen és Szeged emelkedtek ki 926, illetve 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.
Az építési engedélyek alapján építendő lakások száma az ország összes régiójában emelkedett 2024-hez képest. A legmagasabb regionális növekedést Dél-Alföld (+76%), Budapest (+56%) és Közép-Dunántúl (+49%) mutatták.
Az egy évvel korábbinál 18%-kal több, összesen 10 228 lakóépületre adtak ki építési engedélyt. A létesítendő nem lakóépületek száma 2 975 volt, 16%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az állam is pörgetné a lakásépítéseket
Az utóbbi időszakban a Bank360 is többször beszámolt róla, hogy az állam újabb és újabb fejlesztéseket nyilvánít kiemelt beruházássá annak érdekében, hogy elősegítse az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő ingatlanok építését. Az éppen a héten megjelent friss rendelettervezet például a korábbi beruházások mellé 11 új, az Otthon Start szempontjából releváns projektet nyilvánítana kiemelt beruházássá.
A kiemelt beruházássá minősítés jellemzően nagyobb volumenű, soklakásos projekteket érint, amelyek egyszerre képesek érdemben növelni a kínálatot egy-egy városrészben vagy településen. A gyorsabb ügyintézés és az egyszerűbb szabályozási környezet csökkentheti a beruházók kockázatait, kiszámíthatóbbá teheti a fejlesztéseket, ami a jelenlegi, költség- és keresletérzékeny piaci környezetben különösen felértékelődik.
Amennyiben a megemelkedett számú építési engedély mögött álló projektek ténylegesen meg is valósulnak, és ezek egy része kiemelt beruházásként gyorsított eljárásban haladhat előre, az a következő években érdemben növelheti az új lakások kínálatát. Ez középtávon hozzájárulhat a lakáspiaci egyensúly javulásához, és mérsékelheti a kínálati szűkösségből fakadó árnyomást is.
