Erősen indult 2026 a hazai hitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés látványosan bővült az első negyedévben. A háttérben azonban eltérő folyamatok rajzolódnak ki – különösen a beruházási hitelek és a lakáshitelpiac esetében.
A vállalati hitelállomány éves alapon 9,7 százalékkal nőtt 2026 márciusára, ami nemcsak a régiós (8,5%), hanem az uniós átlagot (3,5%) is meghaladja. A kkv-szektor is stabilan bővült, 8,9 százalékos növekedéssel. Különösen figyelemre méltó, hogy az új vállalati hitelszerződések volumene 72 százalékkal ugrott meg éves összevetésben - derül ki az MNB Hitelezési felméréséből.
A bankok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a hitelfeltételek lényegében három éve változatlanok, a kereslet élénkülése főként rövid lejáratú és forinthitelekre koncentrálódik, illetve, hogy a beruházási hitelek iránti kereslet továbbra sem erősödik érdemben. Ez utóbbi különösen fontos jelzés: a vállalatok egyelőre óvatosak a hosszabb távú fejlesztésekkel, ami a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözheti.
Lakossági hitelek: az Otthon Start Program uralja a piacot
A háztartási hitelezés még látványosabban nőtt: 17,3 százalékos éves bővüléssel messze meghaladta a régiós (7,2%) és uniós (3,1%) szinteket. Az új szerződések volumene 54 százalékkal emelkedett.
A növekedés motorja egyértelműen a lakáshitelezés volt, azon belül is az Otthon Start Program teljesített kiemelkedően. Az ügyletek 72 százaléka az Otthon Start Programhoz köthető, a program indulása óta mintegy 1200 milliárd forintnyi szerződés született.
Az Otthon Start konstrukció nemcsak volumenben, hanem hitelméretben is kiemelkedik a maga 35 millió forintos átlagos hitelösszegévell, ami jelentősen meghaladja a CSOK Plusz (21 millió forint) és a piaci hitelek (20 millió forint) átlagát.
A lakáshitelek kamatszintje látványosan csökkent az Otthon Start bevezetése óta, az ügyfél által fizetendő átlagos kamat 3,6 százalék körül stabilizálódott. Ha külön nézzük a piaci lakáshiteleket, akkor 6,5 százalék körül stagnál ez az érték.
Ez jelentős különbség, ami tovább erősíti az államilag támogatott konstrukciók dominanciáját. A bankok egyharmada ugyanakkor szigorított a lakáshitelek feltételein, főként a felárak emelésével – vagyis a növekvő kereslet mellett is óvatosabbá váltak - áll az MNB felmérésében.
Mi várható 2026-ban?
Vállalati oldalon a bankok a hitelezés élénkülésére számítanak, de a beruházási hitelek felfutása még várat magára. Lakossági oldalon pedig arra számítanak a pénzintézetek, hogy a lakáshitel-kereslet magas szinten tetőzhet, majd mérséklődhet. A fogyasztási hitelek iránti kereslet rövid távon gyengült a bankok tapasztalatai alapján, de év közepére élénkülhet. Összességében a hitelpiac erős formát mutat, de a növekedés szerkezete erősen függ az állami programoktól és a gazdasági kilátásoktól.
