Egy elutasított személyi kölcsön könnyen keresztülhúzhatja a számításainkat, különösen akkor, ha a pénzre egy nagyobb kiadás, felújítás vagy váratlan élethelyzet miatt lenne szükségünk. Az elutasítás azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy később sem kaphatunk hitelt. Összegyűjtöttük, mit érdemes tenni azért, hogy egy következő igénylésnél már sikerrel járjunk.
Egy hiteligénylés elutasítása sosem jön jókor, ugyanakkor azt fontos látni, hogy a személyi kölcsönök hitelbírálata bankonként eltérhet. A jogszabályi korlátok mellett ugyanis a pénzügyi intézmények saját hitelbírálati és kockázatkezelési feltételeket is alkalmaznak, emiatt előfordulhat, hogy ugyanaz az ügyfél az egyik banknál nem felel meg a feltételeknek, egy másiknál viszont igen.
Az elutasítás mögött többféle ok állhat
Az elutasítás oka lehet, hogy az igénylés pillanatában nem volt elegendő vagy nem volt megfelelően igazolható a jövedelem. A bank számára nemcsak az számít, hogy mennyit keresünk, hanem az is, hogy a jövedelem mennyire rendszeres és igazolható. Az adott pénzügyi intézmény azt is meghatározhatja, milyen jövedelmeket és milyen feltételekkel fogad el.
Gondot okozhat az is, ha túl magas a már meglévő hitelteher. Egy korábbi személyi kölcsön, autóhitel vagy más hiteltartozás törlesztőrészlete csökkentheti az újabb hitelre fordítható jövedelmet. A hitelbírálat során a JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató is fontos szerepet játszik. Ez azt korlátozza, hogy az igazolt havi nettó jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre.
Problémát okozhatnak a negatív KHR-adatok is. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) a pénzügyi intézmények a hitelszerződésekhez kapcsolódó adatokat is látják, vagyis a mulasztásokra vonatkozó információk is megjelenhetnek. Lakossági hitelnél például akkor kerül sor a jogszabályban meghatározott mulasztás rögzítésére, ha a lejárt tartozás meghaladja az aktuális minimálbér összegét, és ez az állapot folyamatosan több mint 90 napig fennáll.
Túl rövid munkaviszonyt tud igazolni az igénylő, próbaidőn van vagy a felmondási idejét tölti. A bankok a stabil jövedelmi helyzetet is vizsgálják, ezért problémát jelenthet például egy frissen kezdett munkaviszony vagy a még tartó próbaidő. A konkrét elvárások pénzügyi intézményenként eltérhetnek, van, ahol elég 3 hónap folytonos munkaviszony, míg máshol 6 vagy akár 12 hónapot is elvárhatnak.
Az is előfordulhat, hogy az ügyfél formálisan több alapfeltételt teljesít, a bank saját kockázati szempontjai alapján mégsem hagyja jóvá a kérelmet.
Problémát jelenthet az is, ha az igénylő munkáltatója csődeljárás vagy felszámolás alatt áll. Ez akkor is okozhatja a hiteligénylés elutasítását, ha a munkavállaló nem is tud a cége fennálló problémáiról.
Mikor érdemes újra beadni az igénylést?
Nincs olyan általános várakozási idő, amely után egy korábban elutasított személyi kölcsönt automatikusan jóváhagynának. A megfelelő időpont elsősorban az elutasítás okától függ.
Ha például az volt a probléma, hogy túl rövid ideje dolgozunk az aktuális munkahelyünkön, akkor célszerű lehet megvárni, amíg hosszabb munkaviszonyt tudunk igazolni, illetve lejár a próbaidőnk.
Ha a jövedelmünk volt kevés a kívánt hitelösszeghez, az újabb igénylés akkor lehet indokoltabb, amikor már magasabb, rendszeresen igazolható bevétellel rendelkezünk. Alternatíva lehet a kisebb hitelösszeg vagy – a feltételek függvényében – más konstrukció választása is. Ha pedig a meglévő tartozások miatt túl magas a havi hitelteher, érdemes lehet előbb csökkenteni azokat. Egy hitel lezárása vagy a fennálló tartozás mérséklése érdemben megváltoztathatja a következő hitelbírálat eredményét.
Vagyis önmagában az, hogy eltelt néhány hét az elutasítás óta, még nem feltétlenül javítja az esélyeinket. A lényeg az, hogy közben változott-e az a körülmény, amely miatt korábban nem voltunk hitelképesek.
Érdemes azonnal egy másik banknál próbálkozni?
Bizonyos esetekben igen, de nem minden helyzetben. A bankok hitelbírálati feltételei nem teljesen azonosak, ezért elképzelhető, hogy amit az egyik pénzügyi intézmény nem fogad el, az egy másik banknál nem jelent kizáró okot. Például eltérhet, hogy milyen típusú jövedelmet, milyen hosszú munkaviszonyt vagy milyen ügyfélprofilt fogadnak el. Más a helyzet, ha az elutasítás oka olyan tényező, amely minden bank számára releváns. Ha például az igénylő a jogszabályi JTM-korlát miatt nem tudja vállalni az újabb törlesztőrészletet, pusztán a bankváltás nem feltétlenül oldja meg a problémát.
2026-tól a főszabály szerinti JTM-jövedelmi küszöb havi nettó 800 ezer forint: a fedezetlen forinthiteleknél 800 ezer forint alatti igazolt nettó jövedelemnél főszabály szerint 50, legalább 800 ezer forintnál 60 százalék a JTM felső korlátja. A részletszabályokat és kivételeket ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni.
Mit tehetünk, ha a KHR okozta az elutasítást?
Elsőként érdemes pontosan tisztázni, milyen adatok szerepelnek rólunk a KHR-ben. A rendszer ugyanis nem egyszerűen egy „feketelista”: a fennálló és megfelelően teljesített hitelszerződések adatai is szerepelnek benne. A mulasztási adatok megőrzési ideje attól is függ, hogyan rendeződött a tartozás. Ha az ügyfél közreműködésével – például visszafizetéssel – rendezték a mulasztást, az adat a megszűnést követően még egy évig szerepelhet a KHR-ben. Ha a követelés például megegyezéssel vagy veszteségleírással szűnt meg, az adatkezelési idő hosszabb lehet. Ez azért fontos, mert egy tartozás rendezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hozzá kapcsolódó mulasztási információ azonnal eltűnik a rendszerből.
Egy kisebb hitelösszeg lehet a megoldás?
Előfordulhat. Ha a kívánt összeghez tartozó havi törlesztőrészlet túl magas a jövedelmünkhöz képest, kisebb összeggel már megfelelhetünk a feltételeknek.
A futamidő növelése szintén mérsékelheti a havi törlesztőrészletet, ennek azonban ára van: hosszabb ideig fizetjük a kölcsönt, így a teljes visszafizetendő összeg is magasabb lehet. Ezért nem elegendő kizárólag a havi részlet alapján összehasonlítani az ajánlatokat. Érdemes a THM-et, a teljes visszafizetendő összeget és a futamidőt együtt vizsgálni.
