Az ősz jó alkalom arra, hogy ne csak a lakásban, hanem a pénzügyeinkben is rendet tegyünk. Az elmúlt években szinte észrevétlenül szaporodtak meg azok a szolgáltatások, amelyekért havonta automatikusan fizetünk. Streaming, felhőtárhely, mobilalkalmazások, játékok, prémium előfizetések és különböző bankszámlához kapcsolódó szolgáltatások terhelhetik a számlánkat úgy, hogy egy részüket már nem is használjuk. Egyenként néhány ezer forintról van szó, összességében azonban éves szinten már meglepően nagy összeget jelenthetnek. Egy egyszerű előfizetés leltárral gyorsan kiderülhet, hol folyik el észrevétlenül a pénz.
Az előfizetéses modell egyik legnagyobb előnye egyben a legnagyobb veszélye is: nem kell minden hónapban újra meghoznunk a vásárlási döntést, vagyis, ha egyszer előfizettünk valamire, a szolgáltató automatikusan levonja a díjat, a felhasználónak pedig sokszor fel sem tűnik, hogy még mindig fizet valamiért.
Egy videós streaming szolgáltatás, egy zenei előfizetés, valamennyi extra felhőtárhely és néhány fizetős alkalmazás önmagában nem feltétlenül tűnik jelentős kiadásnak. Ha ezekhez hozzájön egy játékhoz kapcsolódó havi díj, egy prémium hírszolgáltatás vagy egy ritkán használt digitális szolgáltatás, már könnyen összejöhet havi tíz- vagy akár húszezer forint.
A probléma általában nem azokkal az előfizetésekkel van, amelyeket ténylegesen használunk. Ha valaki minden este filmet néz egy streaming szolgáltatáson, naponta hallgat zenét, vagy rendszeresen használ egy fizetős alkalmazást a munkájához, akkor ezek megérhetik az árukat. Sokkal inkább azok a tételek érdemelnek figyelmet, amelyekről már szinte el is feledkeztünk.
Gyakori példa az ingyenes próbaidőszak után automatikusan fizetőssé váló szolgáltatás. Hasonlóan könnyű megfeledkezni egy olyan alkalmazásról, amelyre egy konkrét feladat miatt fizettünk elő, majd hónapok óta nem nyitottuk meg. Az is előfordulhat, hogy ugyanazért a szolgáltatásért részben kétszer fizetünk. Ilyen lehet például, ha egy csomag részeként már rendelkezünk valamilyen tárhellyel vagy médiaszolgáltatással, de mellette külön előfizetést is fenntartunk.
A bankszámlán is megbújhatnak felesleges rendszeres költségek
Az előfizetések átvizsgálásakor nem érdemes megállni a Netflixhez vagy Spotifyhoz hasonló látványosabb szolgáltatásoknál. A bankszámlához kapcsolódó rendszeres díjak között is lehetnek olyan tételek, amelyekre már nincs szükségünk.
Érdemes megnézni például, fizetünk-e az SMS-értesítésekért akkor is, ha az alkalmazás ingyenes push-értesítéseket küldhet. Ugyanígy előfordulhat, hogy olyan számlacsomagot használunk, amelynek havi díját néhány egyszerű feltétel teljesítésével el lehetne kerülni, vagy egy másik csomag kedvezőbb lenne a jelenlegi bankolási szokásaink mellett.
A bankkártyák között is lehet felesleges. Ha valaki több kártyát tart fenn, de ezek közül valamelyiket gyakorlatilag soha nem használja, az éves kártyadíj felesleges kiadássá válhat. Hasonló kérdést érdemes feltenni minden olyan kiegészítő szolgáltatásnál, amely rendszeresen pénzbe kerül.
Természetesen nem az a cél, hogy mindent lemondjunk. A rendszeres költségeknél inkább azt érdemes megvizsgálni, hogy az adott szolgáltatásért kapott érték arányban áll-e az árával. Egy havi kétezer forintos szolgáltatás lehet olcsó, ha naponta használjuk, és drága, ha évente kétszer.
Egy délután alatt elkészülhet az előfizetés leltár
A legegyszerűbb módszer, ha elővesszük az elmúlt három vagy hat hónap bankszámlakivonatait, és végignézzük az ismétlődő terheléseket. Érdemes a bankkártyás fizetéseket is átnézni, mivel sok digitális szolgáltatás nem külön beszedési megbízással, hanem rendszeres kártyaterheléssel szedi be a havidíjat. Ebben a műveletben nagy segítségünkre lehet a Bank360 Koin, különösen akkor, ha egyszerre több bankszámlánk is van. A fentiek elvégzése után elég feltenni három egyszerű kérdést:
- Használom ezt a szolgáltatást?
- Megéri nekem azt az összeget, amit fizetek érte?
- Van olcsóbb vagy ingyenes alternatívája?
Már néhány ilyen döntéssel érezhető összeg maradhat a számlán. Egy havi 2000 forintos elfelejtett előfizetés évente 24 ezer forintba kerül. Havi 3000 forint már 36 ezer forint évente. Ha három hasonló szolgáltatást találunk, amelyekért átlagosan havi 2500 forintot fizetünk, az egy év alatt 90 ezer forintos kiadást jelent.
Az is sokat segíthet, ha az éves előfizetésekről külön listát készítünk. Ezeket könnyebb elfelejteni, hiszen csak egyszer jelennek meg a számlán. Éppen ezért egy régen használt szolgáltatás éves díja sokkal nagyobb meglepetést okozhat, mint egy rendszeres havi terhelés.
Az őszi pénzügyi nagytakarítás tehát nem feltétlenül jelent komoly megszorítást. Sokkal inkább arról szól, hogy ne fizessünk olyan dolgokért, amelyekre már nincs szükségünk. Egy óra alatt át lehet nézni a rendszeres költségeket, az eredmény pedig akár több tízezer forint megtakarítás lehet évente. A legjobb az egészben, hogy ehhez sem a fogyasztási szokásainkat, sem az életmódunkat nem kell feltétlenül megváltoztatni. Elég megszüntetni azokat a kiadásokat, amelyekből már semmilyen valódi hasznunk nincs.
