Az áruhitelek kihelyezésében jól látható szezonalitás figyelhető meg, ám az adatok alapján nem az iskolakezdés, hanem sokkal inkább az év végi ünnepi időszak hozza a legnagyobb felfutást: novemberben és decemberben rendszerint jóval nagyobb összegben kötnek új szerződést, mint az év többi részében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi jelentése szerint idén júliusban a fogyasztói árak 1,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A három és több gyerekes háztartások árindexe még ettől is elmaradt némileg, az ugyanis csak 1,1%-os volt júliusban. Ehhez képest az iskolakezdés közeledtével kevésbé örvendetes hír, hogy a tan- és írószerek ára nagyobb mértékben, 3,1%-kal emelkedett 2025 júliusához viszonyítva. Igaz, legalább a tankönyvek árai nem változtak, azok esetében éves alapon a KSH nem regisztrált áremelkedést.

Júniusban újabb történelmi csúcs született a személyi hitelek piacán – az új szerződések összege 156,51 milliárd forint volt, ami még a korábbi csúcstartó májusi eredményt is 19%-kal múlta felül. Emellett a lakáshitelek kihelyezése is történelmi csúcsot produkált, elvégre a konstrukció új szerződéseinek összege 282,06 milliárd forint volt júniusban. A lakáshitelpiac így az év első felében megközelítette az 1 577 milliárd forintos kihelyezést, elérve a teljes tavalyi év eredményének a 80%-át.

Egy lakásfelújítás ma már könnyen több millió forintba is kerülhet, ennek ellenére meglepően kevesen vesznek fel kifejezetten felújítási célú lakáshitelt. A jelenség mögött elsősorban az állhat, hogy a célhoz kötött konstrukciók ugyan kedvezőbb kamatot kínálnak, de a hitelfelvétel és a folyósítás folyamata jóval kötöttebb és adminisztrációigényesebb, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké vagy a személyi kölcsönöké.

Az elmúlt másfél-két évtizedben gyökeresen átalakult a magyar személyihitel-piac: miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége drasztikusan visszaesett, helyüket egyre inkább a nagy összegű, fedezetlen személyi kölcsönök vették át.