A friss adatok szerint tavaly 21,5 ezer lakás építését kezdeményezték, ami 39 százalékkal kevesebb az előző évinél. Nyolc éve nem volt ilyen alacsony a lakásépítési kedv Magyarországon, mint 2023-ban. Az átadott új lakások száma 9 százalékkal, 18,6 ezerre csökkent tavaly. Ez öt éve a legalacsonyabb szám.

2023-ban estek az építőanyagárak, és a beszűkült piacon mestert is könnyebben találhatnak az építkezők, felújítók. További, hasonló árcsökkenés nem várható, de a kedvezményes lakásáfa megmaradt, így az új lakást vásárlók egy darabig még jobb helyzetben lesznek.

A lakásépítési kedv alulmúlja még a 2020-as koronavírus-járvány alattit is. Az első kilenc hónapban az új lakások építése 21 százalékkal, a bejelentett lakásépítések száma pedig 43 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

Idén az első hét hónapban 42 százalékkal kevesebb lakás építését jelentették be és engedélyezték, mint az előző év azonos időszakában. A lakásépítők az alacsonyabb hitelkamatok mellett főként az új csokra és az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra várnak.

Látványos különbségek olvashatók ki az országon belül a friss ingatlanadatokból. A szakadék olyan mély, hogy van, amiben 84-szeres az eltérés. A szegényebb térségekben lefelé mennek az árak. Van olyan vármegye, ahol százezer lakosra egy új lakás jutott.

Jól meg kell gondolni, bele merjünk-e vágni az építkezésbe, a költségek ugyanis egy év alatt 20 százalékkal nőttek, hét év alatt pedig megduplázódtak. Budapestet megelőzve Csongrád-Csanádban volt a legmagasabb a fajlagos építési költség tavaly.

Tavaly 23 százalékkal nőtt a fajlagos lakásépítési költség 2021-hez képest: egy négyzetméter új lakás megvalósítása már nettó 531 ezer forintba került. Négy év alatt több mint duplájára drágult a kivitelezés. A vezetékes gázzal ellátott új lakások részaránya egyre csökken.

A lakásépítések és az új építési engedélyek száma jelentősen visszaesett 2023 első negyedévében a megelőző évhez képest. Budapesten az átadott új lakások száma 42 százalékkal, 1404-re csökkent. A kilátások sem biztatóak.

Növekvő lakásépítési kedvet mutatnak az adatok az év első kilenc hónapjában, de ebben az is szerepet játszhatott, hogy a lakásáfa meghosszabbításának bejelentéséig mindenki az építési engedélyre hajtott.

Zuhant a kereslet szeptemberben a lakáshitelek iránt. Piaci kamatozású kölcsönökből feleannyi fogyott, mint egy éve, miközben a költségük csaknem duplájára nőtt. Tovább csökkent az érdeklődés a személyi kölcsönöknél is. A lekötött betétek átlagos kamata viszont emelkedett, ami felhúzta az összegüket is - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból.

Még hat évig fennmaradhat az új lakások kedvezményes,  5 százalékos áfája, ha az építkezéshez 2024 végéig megszerzik az engedélyt vagy azt addig bejelentik.

Az építkezők újabb két év felmentést kaptak az új lakóépületek szigorú energiafelhasználási előírásainak teljesítése alól. Addig nem kell legalább BB besorolást szerezniük a használatbavételhez.

Még két évig marad a kedvezményes lakásáfa, aminek az eddig 2022 végére tett megszűnése miatt alaposan belehúztak a beruházók az új építési engedélyek megszerzésébe az első félévben. Ezzel szemben viszont az első hat hónapban kevesebb lakást épült, aminek főleg a  budapesti visszaesés az oka.

A legjobbkor jön az ingatlanpiacnak, hogy újra meghosszabbítja a kormány az új lakások 5 százalékos kedvezményes áfáját, ami év végén járt volna le. Azt még nem tudni, hogy a magánszemélyek építkezéseinél megmarad-e az áfa visszaigénylésének jelenlegi lehetősége.