Majdnem másfélszeresére, 1585 milliárd forintra nőtt egy év alatt az az összeg, amit a magyarok külföldi utazásokon elköltöttek. A kint tartózkodási idő is jelentősen, 25 százalékkal, 65,4 millió napra nőtt tavaly. Aki megteheti, hogy utazik, nem spórol a kiadásokon.

A friss adatok szerint tavaly 21,5 ezer lakás építését kezdeményezték, ami 39 százalékkal kevesebb az előző évinél. Nyolc éve nem volt ilyen alacsony a lakásépítési kedv Magyarországon, mint 2023-ban. Az átadott új lakások száma 9 százalékkal, 18,6 ezerre csökkent tavaly. Ez öt éve a legalacsonyabb szám.

A KSH friss adatai szerint 2023. I-III. negyedévében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak el Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában. Az áremelkedés megállt.

Stagnáltak a magyarországi lakásárak a friss statisztikai adatok szerint, az éven belüli változás minimális, az előző évhez képest pedig mindössze 1,5 százalékos a drágulás.

A családi házak leértékelődése tovább folytatódott 2023 második negyedévében is. A használt lakások ára összességében stagnált, az újaké viszont nőtt a KSH adatai szerint. Tavaly csúcsra ugrott a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlása, különösen sok volt a német és a szlovák vevő.

Az idei második negyedévben az inflációtól jóval elmaradva csak 2,8 százalékos áremelkedés volt a hazai lakáspiacon az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez képest ráadásul ismét csökkenést mért a KSH, 1,7 százalékot.

Egyre csúnyább számokat produkálnak a SZÉP-kártyák a szálláshelyeken, pedig ennek az adókedvezményes juttatásnak eredetileg éppen az volt a célja, hogy élénkítse a hazai turizmust.

A lakáspiaci forgalom ötödével esett vissza 2022 utolsó negyedévében, míg az egész évet tekintve legalább tizedével csökkent a forgalom. Reálértéken már 5 százalékos csökkenést mért az év végén a KSH.

A drágulás fokozatos lefékeződése után megjött az igazi árcsökkenés az ingatlanpiacon. A KSH friss lakáspiaci árindexe már 2 százalékos csökkenést jelez az előző negyedévhez képest.

Enyhén nőtt a lakásépítések száma 2022-ben: 20 540 új lakás épült, három százalékkal több, mint egy évvel korábban - közölte a KSH. A lakások átlagos alapterülete 96 négyzetméterre bővült. Főként a községekben nőtt meg tavaly az építési kedv. Szegeden ezer új lakás épült.

A kiemelkedő 2021-es év után enyhén csökkent a lakáspiaci forgalom 2022-ben. A lakások drágulása fokozatosan mérséklődött, a harmadik negyedévben már csak 2,6 százalék volt - jelentette a KSH. A használt lakások átlagos négyzetméterára 407 ezer forintra, az újaké 899 ezerre nőtt. Budapesten a panelek drágultak a legjobban, míg az új lakások Siófokon, Debrecenben és Győrben.

Még 24 százalékot tudtak nőni átlagosan a lakásárak 2022 első félévében az előző évhez képest a KSH adatai alapján. 2021-ben 161 ezer lakás cserélt gazdát, ezzel a lakáspiaci forgalom még a járvány előtti szintet is felülmúlta, és 2022 első félévében a forgalom 2021-eshez hasonlóan alakult. A hitelezésben azonban mostanra már látszik a visszaesés, ami kihat a lakáspiacra is.

Még két évig marad a kedvezményes lakásáfa, aminek az eddig 2022 végére tett megszűnése miatt alaposan belehúztak a beruházók az új építési engedélyek megszerzésébe az első félévben. Ezzel szemben viszont az első hat hónapban kevesebb lakást épült, aminek főleg a  budapesti visszaesés az oka.

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Ez a hitelfelvétel és -fizetés feltételeit is tovább ronthatja az elkövetkező hónapokban.

Több mint 10 százalékkal nőtt a bruttó és nettó átlagkereset is egy év alatt a novemberi adatok szerint. A bruttó bér már a félmillió forintot ostromolja, és 2022-ben alighanem át is lépi azt a magas infláció okozta béremelési nyomás miatt.