Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése kapcsán nemrég külön cikkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy lakást venni vagy vásárolni éri meg jobban. Előző cikkünkben jelentős részben a jövőre vonatkozó becsléseket tettünk, amelyek alapján arra jutottunk, aki csak teheti, annak mindenképpen megéri a lakásvásárlás. De mi a helyzet akkor, ha inkább a múltbéli adatokra koncentrálunk? Hogyan áll ma valaki, aki 2016-ban lakást vásárolt, illetve valaki, aki a bérlés mellett döntött, illetve jobb híján arra kényszerült?

A májusi, év/év alapon jelentős visszaesést követően júniusban emelkedett a magyarországi házasságkötések száma – a szóban forgó időszakban 4 942 pár kötött házasságot, ami 8,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Igaz, ez az érték elmaradt a májusitól, hiszen akkor 5 274 házasság köttetett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált adatai szerint 2026 májusában bruttó 764 100 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 535 900 forint volt ugyanezen időszakban. A keresetek bruttó mediánértéke 615 600 forint, míg a nettó mediánértéke 436 200 forint volt idén májusban. A felsorolt számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételére képesek azok, akik a legutóbbi átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

Májusban jelentősen visszaesett a házasságkötések száma Magyarországon – a szóban forgó hónapban 5 274 pár kötött házasságot, ami 6,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Igaz, a májusi visszaesés mértéke arányaiban jóval alacsonyabb, mint egy hónappal korábban, áprilisban ugyanis 14%-os volt a csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

A lakásárak az elmúlt évben rendkívül gyors ütemben emelkedtek, a hosszabb távú adatok alapján azonban a magyarországi ingatlanok jelenlegi megfizethetősége nem számít példátlannak. Bár a lakásvásárlás 2014 óta egyre nehezebb lett, országos átlagban a helyzet még mindig kedvezőbb, mint a 2000-es évek elején vagy az 1990-es években.