Jelentősen átalakultak a magyarok családalapítási szokásai az elmúlt évtizedekben. Ma már jóval később kötjük meg az első házasságunkat, mint a nyolcvanas évek elején, az első gyermek vállalása pedig átlagosan a harmincas életév közelébe tolódott. Eközben az ország egyes részein egyre látványosabb a társadalom elöregedése is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss területi adatai jelentős különbségeket mutatnak az egyes megyék között.
A KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazásának (TIMEA) 2025-ös adatai szerint a házasságot kötő férfiak átlagéletkora országosan 37,2, a nőké 34,3 év volt. Megyei bontásban ennél is magasabb értékeket találunk: a férfiaknál Somogyban és Zalában 38,5 év volt az átlag, míg a nőknél Zala állt az élen 35,5 évvel. A legalacsonyabb átlagéletkort mindkét nemnél Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találjuk, 2025-ben a nők átlagosan 31,4 évesen kötöttek házasságot, a férfiak pedig 34,3 évesen.
Ezek a számok ugyanakkor nem csak az első házasságokat tartalmazzák. Ha kizárólag azt vizsgáljuk, hány évesen házasodnak először a magyarok, valamivel alacsonyabb értékeket kapunk: 2025-ben a férfiak átlagosan 33,3, a nők 30,7 évesen kötötték első házasságukat.
Nagyot fordult a világ néhány évtized alatt
A KSH elemzése egészen az 1980-as évekig nyúlt vissza, hogy monitorozza a társadalmi folyamatokat. Ez alapján az elmúlt bő négy évtized változása látványos, különösen ami az életkort illeti: 1980-ban a férfiak még átlagosan 24,5, a nők pedig 21,8 évesen házasodtak először. Vagyis 2025-re az első házasságkötés átlagos időpontja a férfiaknál 8,8, a nőknél 8,9 évvel tolódott későbbre.
A házasságkötés mellett az első gyermek érkezése is későbbre tolódott, itt pedig még nagyobbak a területi különbségek. A nők 2025-ben országosan átlagosan 29,47 évesek voltak első gyermekük születésekor. Budapesten ennél lényegesen később, átlagosan 32,08 évesen váltak először anyává, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26,15 év volt az átlag.
A házasságkötés és a gyermekvállalás adatait ugyanakkor nem lehet közvetlenül összevetni, hiszen az első gyermek születésekor számított átlagéletkor értelemszerűen csak azokra vonatkozik, akik gyermeket vállaltak, míg a házassági statisztikában a gyermektelen nők is szerepelnek.
Ahol kettészakad az ország: a házasságon kívül született gyerekek
Érdekes változás figyelhető meg a házasságon kívül született gyermekek arányában is. 1990-ben az élveszületések 13,1 százaléka történt házasságon kívül, 2001-re azonban már 30,3 százalékra emelkedett ez az arány. A növekedés 2015-ben érte el csúcspontját, 47,8 százalékkal. Ebben az évben Budapesten volt a legalacsonyabb a házasságon kívüli élveszületések aránya, 35,1 százalékkal, a legmagasabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 61,7 százalékkal.
Ezt követően fordult a trend: 2024-re 23,6 százalékra csökkent a mutató, majd 2025-ben kismértékben, 24,2 százalékra emelkedett. A területi eltérések itt is markánsak: 2025-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekek 42 százaléka született házasságon kívül, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben és Somogyban egyaránt 35 százalék volt az arány. A skála másik végén Budapest állt 16,4 százalékkal, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében pedig egyaránt 16,7 százalékot mértek.
Ezek az eredmények nem függetlenek a lakástámogatási rendszer átalakításától, és az sem véletlen, hogy 2015 volt a fordulópont, hiszen ebben az évben indult el a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) első verziója. Igaz, hogy ekkor még nem minden élethelyzetben volt kötelező a házasságkötés, de a csokot és a későbbi években bevezetett támogatásokat legegyszerűbben fiatal házaspárok tudták (és tudják) igénybe venni, így nem véletlen, hogy a 2010-es évek elején még mélyponton lévő házasságkötési kedv is ebben az időszakban kezdett fellendülni. 2014-ben még a 35 ezret sem érte el a házasságkötések száma, 2021-ben pedig a 72 ezret is meghaladta ez a szám.
Ha valaki támogatást szeretett volna igénybe venni, az állam később sem hagyott sok választást: a 2019-ben bevezetett babaváró hitelt és a 2024-ben induló CSOK Pluszt csak házasként lehet felvenni, de még a kevésbé szigorú feltételrendszerrel meghirdetett Otthon Start lakáshitelt is egyszerűbb így megigényelni, a több alkalommal is módosított, adóstársakra vonatkozó szabályok miatt.
Zalában már több mint kétszer annyi az idős, mint a gyermek
A KSH statisztikája a magyar társadalom idősödésének területi különbségeire is rámutat. Ebből a szempontból Zala megye különösen figyelemre méltó: 2025-ben ezer lakosra 255, legalább 65 éves ember jutott. Még szemléletesebb az úgynevezett öregedési index. Zalában ez 211,2 százalék volt, vagyis száz 0–14 éves gyermekre több mint 211, legalább 65 éves lakos jutott. Ez jelentősen meghaladta Békés 185,3 és Somogy 184,9 százalékos értékét.
Az idősek ellátására rendelkezésre álló infrastruktúrában ugyanakkor nem Zala, hanem Békés került az élre: 2025-ben tízezer, legalább 65 éves lakosra 553 idősotthoni férőhely jutott a megyében.
