A májusi, év/év alapon jelentős visszaesést követően júniusban emelkedett a magyarországi házasságkötések száma – a szóban forgó időszakban 4 942 pár kötött házasságot, ami 8,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Igaz, ez az érték elmaradt a májusitól, hiszen akkor 5 274 házasság köttetett.
Idén júniusban 4 942 pár kötött házasságot, ami 8,9%-kal (403-mal) több, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai tájékoztatójából. Igaz, emelkedésről csak év/év alapon beszélhetünk, elvégre az egy hónappal korábbi, májusi értéktől (5 274) még így is elmaradt a júniusi házasságkötések száma. Az idei év első felét vizsgálva azt mondhatjuk, hogy 21 177 házasság született Magyarországon, ami 4,4%-kal több, mint 2025. január-júniusban.
Érdekes megemlíteni, hogy 2025. január-augusztusban, tehát az Otthon Start Program indulását megelőzően év/év alapon szinte minden hónapban csökkent a házasságkötések száma. Ez alól egyedül május hónap volt kivétel, ám ekkor is csupán 2,5%-os emelkedés volt megfigyelhető. A program szeptemberi indulását követően azonban fél éven át, egészen idén márciusig minden hónapban többen kötöttek házasságot, mint 2024, illetve 2025 azonos időszakában. Ráadásul az emelkedés mértéke több esetben igen magas volt – voltak olyan hónapok, amikor 20-30%-os emelkedésről lehetett beszélni.
Ezt a növekvő trendet törte meg az áprilisi, jelentősnek mondható 14%-os visszaesés, amit a májusi 6,5%-os csökkenés követett a sorban. Ezt a csökkenő sorozatot törte most meg a júniusi eredmény.
Sokat romlott a házasságkötési kedv
Mint írtuk, a tavalyi év utolsó harmadában megugrott a házasságkötési kedv Magyarországon, ennek ellenére a 2025-ös adatok mindössze 39-cel múlták felül a 2024-es számokat (+0,08%). A tavaly év végi felfokozott házasodási hajlandóság tehát csak arra volt elegendő, hogy „ledolgozza” az első nyolc hónapban felhalmozott, a 2024-es évhez viszonyított lemaradást. Igaz, ez is elegendő volt arra, hogy megállítsa a házasságkötések számának évek óta megfigyelhető csökkenését.
A házasodási kedv a 2010-es évek elejére mélypontra került – az előző évtized első évében mindössze 35 520 házasság köttetett, miközben 10 évvel korábban még 10 ezerrel több. Ezek után a 2011-2014 közötti években csak lassan emelkedett a házasságkötések száma, az még 2014-ben sem érte el a 39 ezret. Egy évvel később azonban elindult az eredeti CSOK, így 2015-ben már 46 137 házasság született Magyarországon, ami 19%-os emelkedést jelentett egy év leforgása alatt. Történt ez annak ellenére, hogy a CSOK eredeti verziója nem is minden esetben várta el a házassági viszonyt.
Azt persze nem állítjuk, hogy önmagában a CSOK hozta volna meg a házasságkötési kedvet, de az biztos, hogy a program indulását követően, a 2016-2018-as években már tartósan 50 ezer felett maradt az évente megkötött házasságok száma.
Az igazi felfutás azonban csak 2019-től, a babaváró hitel bevezetésének évétől vette kezdetét. Annak ellenére, hogy az új konstrukció csak a szóban forgó év közepétől volt elérhető, a házasságkötések száma mégis 28,4%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, meghaladva a 65 ezret. Ez az emelkedő trend egészen 2021-ig kitartott, amikor is 72 ezernél is több magyar pár kötött házasságot.
Az azóta eltelt fél évtizedben azonban ismét a házasodási kedv csökkenésének lehetünk tanúi. A megkötött frigyek száma már 2022-ben sem érte el a 64 ezret, 2023-ban pedig további 21,6%-os visszaesés volt megfigyelhető az előző évhez viszonyítva. A következő, 2024-es évben pedig ismét 50 ezer alá csökkent a megkötött házasságok száma, amire utoljára 2015-ben volt példa. Az 50 ezres számot pedig azóta sem sikerült újra elérni, hiszen tavaly is mindössze 46 600 pár döntött a házasságkötés mellett. Az idei év első felében pedig – mint említettük -, 21 177 házasságkötés történt, így ha az év második felében is a január-júniusi szinten marad a házasodási kedv, úgy az idei év egészében újra csökkenő számra számíthatunk.
Talán érdemes azt is megjegyezni, hogy az utóbbi évek csökkenő trendje annak ellenére alakult ki, hogy a 2024-ben ráncfelvarrt CSOK Plusz már kifejezetten feltételül szabta (és szabja) a házasság meglétét. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a 2026. április-májusi visszaesés év/év alapon történt, tehát még az Otthon Start Program indulása előtti értékekhez képest is csökkentek a számok.
Amennyiben tehát kizárólag a házasságkötések számát és a támogatott konstrukció bevezetésének idejét vesszük figyelembe, úgy feltételezhetjük, hogy az Otthon Start Programnak is volt egy bizonyos házasságösztönző ereje, jóllehet annak mértéke lényegesen elmaradt a korábbi programok hatásaitól. Ez mondjuk nem is különösebben meglepő, elvégre az OSP-lakáshitel felvételéhez nem is minden esetben elvárás a házassági viszony megléte.
