Májusban jelentősen visszaesett a házasságkötések száma Magyarországon – a szóban forgó hónapban 5 274 pár kötött házasságot, ami 6,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Igaz, a májusi visszaesés mértéke arányaiban jóval alacsonyabb, mint egy hónappal korábban, áprilisban ugyanis 14%-os volt a csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
Májusban 5 274 magyar pár kötött házasságot, ami 6,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai tájékoztatójából. Mindezek fényében az mondható, hogy tartósan megszakadt az a tavaly szeptember és idén március közötti növekvő trend, amely során fél éven át minden egyes hónapban emelkedett a Magyarországon kötött házasságok száma. Persze érdemes hangsúlyozni, hogy a májusi visszaesés is valójában csak néhány száz párt jelent, elvégre a vizsgált időszakban mindössze 367-tel kevesebb pár kötött házasságot, mint tavaly májusban. Az idei év első öt hónapjában egyébként 16 237 pár kötött házasságot, ami 3,1%-kal felülmúlta a tavalyi év azonos időszakában kötött házasságok számát.
Érdekesség, hogy a tavalyi év első nyolc hónapjában, tehát az Otthon Start Program indulását megelőző időszakban az előző, tehát a 2024-es év előző időszakához képest szinte minden hónapban csökkent a házasságkötések száma, és még az egyetlen kivételt jelentő - egyébként éppen május - hónapban is mindössze 2,5%-os volt az emelkedés mértéke. Ezzel szemben tavaly szeptembertől egészen idén márciusig minden hónapban többen kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban. Sőt, a házasságkötések számának emelkedése nem egy esetben meghaladta a 10%-ot, de a 20-30%-os emelkedés sem volt példa nélküli.
Ehhez képest az áprilisban regisztrált 14%-os visszaesés durva törésnek értékelhető az addigi, növekvő trendben, és ezt követte a májusi, ugyancsak jelentős 6,5%-os csökkenés.
Így nem lesz új rekord
A tavaly szeptember és idén március közötti fél évben tehát kifejezetten megugrott a magyar párok házasságkötési kedve, ám ennek ellenére a 2025-ös összesített eredmény épp csak meghaladta a 2024-es számokat. A tavalyi év egészében ugyanis mindössze 0,08%-kal kötöttek több házasságot, mint 2024-ben, ami 39-cel jelentett több házasságot (46 561, illetve 46 600). Bár azt talán nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szeptember utáni többletházasság az Otthon Start Program következménye volt, az azonban biztos, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében történt felfutás csupán arra volt elegendő, hogy ellensúlyozza az év első nyolc hónapjának gyenge számait. Ez pedig mindössze arra volt elegendő, hogy sikerült megállítani az egyébként évek óta tartó negatív trendet.
Tehát még a házasságkötések számának átmenetileg megálló csökkenése ellenére sem lehetett valódi növekedésről beszélni. Márpedig az elmúlt évtizedben voltak olyan állami hitelprogramok, támogatások, amelyek képesek voltak arra, hogy jelentős mértékben megnöveljék a házasodási hajlandóságot. Az eredeti CSOK indulásakor, 2015-ben 46 137 házasságot kötöttek a magyar párok, ami 19%-kal múlta felül a 2014-es 38 780-at, noha a kezdeti CSOK nem is minden esetben várta el a házasság meglétét. Ennek ellenére a program hatása tartósnak mutatkozott, hiszen a 2016-2018-as években már az évi 50 ezret is felülmúlta a házasságkötések száma, szemben a 2009 és 2014 közötti évek 40 ezer alatti eredményeivel.
A számok alapján azt mondhatjuk, hogy még a CSOK-nál is jelentősebb ösztönző volt a babaváró hitel 2019-es bevezetése. Noha az újabb támogatott hitel csak 2019 közepétől volt elérhető, a házasságkötések száma mégis 28,4% haladta meg a 2018-as adatot (50 828, illetve 65 268). Ez az emelkedő trend a következő években is kitartott, pedig a covid-lezárások miatt sokan voltak kénytelenek elhalasztani a tervezett esküvőt. A csúcsot 2021-ben sikerült elérni, amikor is a házasságkötések száma még a 70 ezret is meghaladta (72 030).
Az azóta eltelt öt évben azonban már kifulladni látszik a támogatott hitelek házasságösztönző hatása, hiszen 2022-ben már a 64 ezret sem érte el a házasságok száma. Sőt, 2023-ben további 21,6%-os visszaesést volt megfigyelhető az előző évhez viszonyítva, 2024-ben pedig – 2015 óta először – ismét 50 ezer alatt maradt az újonnan megkötött házasságok száma. Mindez pedig annak ellenére történt, hogy a 2024-ben CSOK Plusszá avanzsált CSOK már kifejezetten feltételül szabja a házasság meglétét.
Ugyancsak érdemes hangsúlyozni, hogy az idén április-májusi visszaesés év/év alapon történt, tehát még az Otthon Start Program indulása előtti számokhoz képest is csökkenés figyelhető meg. Tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy bázishatással magyarázhatnánk a mostani csökkenést. Úgy tűnik tehát, hogy bár az Otthon Start Program is bírt valamekkora házasságösztönző erővel, annak mértéke elmaradt a korábbi programok hatásaitól. Ez persze annak fényében nem is különösebben meglepő, hogy az OSP-lakáshitel felvételéhez nem minden esetben feltétel a házasság megléte.
