A Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR) sokaknak még mindig a régi adóslista jut eszébe, pedig a KHR nemcsak azokat tartja nyilván, akik nem fizették rendesen a hitelüket. A rendszerben a problémamentesen törlesztett hitelek adatai is megjelennek, és fontos szerepet kapnak akkor, amikor egy bank új hitelkérelmet bírál el. Egy komolyabb mulasztás viszont évekre nyomot hagyhat a rendszerben. A saját adatainkat bármikor ingyenesen lekérhetjük, ráadásul ehhez ma már nem feltétlenül kell bankfiókba mennünk.
A KHR egy központi hitelinformációs adatbázis, amelyet a BISZ Zrt. működtet. A bankok és más pénzügyi szolgáltatók adatokat továbbítanak ide a KHR hatálya alá tartozó szerződésekről, új hitel igénylésekor pedig a rendszerben található információk a hitelképesség vizsgálatában is szerepet kaphatnak. Önmagában tehát az, hogy valaki szerepel a KHR-ben, nem jelent problémát. Egy rendben törlesztett lakáshitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel vagy hitelkártya adatai is bekerülhetnek a rendszerbe. A KHR ezért jóval több egy rossz adósokat tartalmazó listánál.
A rendszer többek között a szerződés típusáról, összegéről, a fennálló tartozásról és a törlesztésről is kezel adatokat, továbbá nyilvántartja a jogszabályban meghatározott súlyos fizetési mulasztásokat. Ha egy problémamentes hitelszerződés megszűnik, annak adatait fő szabály szerint törlik. Az ügyfél azonban kérheti, hogy pozitív hiteltörténetét a szerződés lezárását követően még legfeljebb öt évig őrizzék meg. A hozzájárulás később vissza is vonható.
Mikor kerül valaki negatív KHR-státuszba és meddig marad ott?
A köznyelvben a mai napig gyakran emlegetik az ún. „BAR listát”, ami alatt azt értik, hogy valakiről fizetési mulasztás miatt negatív információ szerepel a rendszerben. Való igaz, hogy az egykori BAR listát felváltó KHR-ben is megjelennek ezek a negatív információ, feltéve persze, hogy vannak ilyenek. Ehhez azonban nem elegendő néhány napos csúszás vagy egyetlen elmaradt törlesztőrészlet. A feltételek meglehetősen pontosak. A lejárt és ki nem fizetett tartozásnak meg kell haladnia a késedelembe esés időpontjában érvényes havi minimálbér összegét (2026-ban nettó 214 662 forint), és ennek az állapotnak folyamatosan, több mint 90 napig fenn kell állnia.
Fontos tehát, hogy a 90 nap számlálása nem feltétlenül a legelső elmaradt törlesztőrészlet napján kezdődik. Ha valakinek először csak 100 ezer forintos lejárt tartozása keletkezik, amely tartozása az újabb elmaradások miatt csak később kerül a minimálbér összegét meghaladó szintre, a KHR szempontjából szükséges folyamatos 90 napos időszak csak ekkor kezdődik. Az adósnak tehát akár több hónapnyi fizetési elmaradása is lehet úgy, hogy még nem teljesülnek a negatív KHR adatátadás feltételei. Ettől persze maga a tartozás továbbra is fennáll, és késedelmi kamat vagy más következmény is kapcsolódhat hozzá.
A 90 napos időszaknak folyamatosnak kell lennie. Ha a lejárt tartozás időközben már nem haladja meg a minimálbér összegét, a folyamatosság megszakad. Ha később ismét a küszöb fölé emelkedik a tartozás, a 90 nap számlálása újrakezdődik. Emiatt egy részleges törlesztésnek is lehet jelentősége. Ehhez azonban annak ténylegesen annyival kell csökkentenie a nyilvántartott lejárt tartozást, hogy az már ne haladja meg a minimálbért. Fizetési nehézség esetén ezért érdemes minél hamarabb egyeztetni a hitelezővel és lehetőség szerint csökkenteni az elmaradást.
A banknak sem szabad minden előzetes jelzés nélkül továbbítania a mulasztás adatait. Legalább 30 nappal az adatátadás előtt írásban figyelmeztetnie kell az ügyfelet arra, hogy ha nem rendezi a helyzetet, a lejárt tartozásával kapcsolatos adatai bekerülnek a KHR-be. Ha a mulasztást már rögzítették, az sem mindegy, hogyan szűnik meg. A köznyelvben ilyenkor szoktak aktív és passzív KHR státuszról beszélni.
Ha az adós saját erőből teljes egészében megfizeti a késedelmes tartozását, a mulasztás adata a rendezést követően még 1 évig látható a KHR-ben. Ezt nevezik gyakran passzív negatív KHR-státusznak. Ha viszont a tartozás csak részben vagy a hitelező által biztosított kedvezmény segítségével rendeződik, például a bank a követelés egy részét elengedi vagy veszteségként leírja, a mulasztás adatai 5 évig maradhatnak a rendszerben. A leghosszabb idővel annak kell számolnia, aki nem rendezi a tartozását, ők ugyanis a hitelszerződés megszűnését követően még 10 évig passzív negatív státuszban maradnak a rendszerben.
Ez a későbbi hitelfelvételnél komoly jelentőséggel bírhat. A rendezetlen mulasztás jellemzően súlyos akadályt jelent, de a már rendezett, még nyilvántartott mulasztást is figyelembe veheti a bank. A hitelintézetek saját hitelbírálati szabályaik alapján döntik el, hogy egy korábbi probléma mellett hajlandók e újabb hitelt nyújtani.
Így tudhatod meg, milyen KHR-adatokat kezelnek rólad
Nem kell új hitelt igényelni ahhoz, hogy kiderüljön, mit tart nyilván rólunk a rendszer. Bárki kérhet úgynevezett Saját Hiteljelentést, amelyben megismerheti a KHR-ben róla tárolt adatokat. A jelentésből nemcsak az derül ki, milyen szerződések és esetleges mulasztások kapcsolódnak hozzánk. Megnézhetjük azt is, melyik pénzügyi intézmény adta át az adott információt, valamint azt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen kérte le az adatainkat.
A Saját Hiteljelentés elektronikus úton is igényelhető az Ügyfélkapu+ használatával, ahogyan közvetlenül a BISZ Zrt-től is kikérhetjük a rólunk szóló információkat akár online, akár írásban.
Aki inkább személyesen járna el, bármely KHR-referenciaadat szolgáltatónál, így például banknál vagy érintett pénzügyi vállalkozásnál is kérheti a saját hiteljelentését. Ehhez nem szükséges annál a banknál érdeklődni, ahol a számlánkat vezetjük vagy ahol korábban hitelt vettünk fel. A pénzügyi intézmény nem utasíthatja el a kérelmet pusztán azért, mert nem vagyunk az ügyfelei.
Egy nagyobb hitel felvétele előtt érdemes lehet megnézni a saját KHR-adatainkat, hiszen így még a hitelkérelem beadása előtt kiderülhet, ha egy régi mulasztás továbbra is szerepel a nyilvántartásban, vagy valamelyik adat nem felel meg a valóságnak.
Ha hibás vagy jogellenesen kezelt adatot találunk, kifogással élhetünk. Ezt annál a pénzügyi intézménynél is benyújthatjuk, amely az adatot továbbította, de közvetlenül a KHR kezelőjéhez is fordulhatunk. A saját KHR-előéletünk tehát nem egy kizárólag a bankok számára látható információhalmaz. Bármikor ingyenesen ellenőrizhetjük, hogy pontosan mit tartanak nyilván rólunk.
