Három és fél évvel ezelőtt lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új Bankjegyrendelete, amelynek célja a készpénzes infrastruktúra zsugorodásának megfékezése volt. A rendelet szemmel láthatólag megtette hatását, hiszen az azóta eltelt időszakban jelentős mértékben megemelkedett a magyarországi kereskedelmi bankok által üzemeltetett ATM-ek száma. Éppen ezért különösen érdekes, hogy ez az évek óta tartó emelkedő trend most legalábbis megtorpant.
A jegybanki statisztikák szerint a hazai ATM-ek darabszáma 2017. I. negyedévben lépte át az 5 000-et, és még ugyanezen év végéig meghaladta az 5 100-at is. A szóban forgó szám utána többször változott, de egészen 2020 utolsó negyedévéig ebben az 5 000 és 5 100 közötti sávban mozgott. Az ATM-hálózat ezt követően zsugorodni kezdett, olyannyira, hogy 2022 végére már a 4 800-at sem érte el a hazai ATM-ek darabszáma.
Az MNB ezt a csökkenő tendenciát látva döntött a Bankjegyrendelet módosítása mellett azzal a céllal, hogy a hazai készpénzes infrastruktúra „kialakítása, fenntartása és működtetése során az üzemeltetők üzletpolitikai, költséghatékonysági megfontolásai mellett olyan szempontok is érvényesüljenek, mint az ellátásbiztonság, valamint a lakosság készpénzhez jutási lehetőségeinek megfelelő szintű biztosítása”.
A 2023. február 1-jén életbe lépett rendelet értelmében a kereskedelmi bankok már nem dönthetik el pusztán üzleti alapon, hogy mekkora ATM-hálózatot tartanak fenn, ugyanis az MNB a kibocsátott bankkártyák számához kötött, minimális bankautomata-darabszámot írt elő. A betéti kártyák teljes számmal, míg a hitelkártyák 50%-os súllyal számítottak bele. A rendelet a darabszámon túl azt is meghatározta, hogy átlagosan mennyi automata jusson a budapesti kerületekre, (vár)megyeszékhelyekre és a (vár)megyék egyéb településeire is.
A 2023-as rendelet értelmében a legfeljebb 600 ezer kártyát kibocsátó banktól összesen 169, a 600 001 – 1,2 millió közöttit kibocsátótól 490, az 1,2-2,4 millió közöttit kibocsátótól 819, a 2,4 milliónál több kártyát kibocsátó banktól pedig összesen 1 686 ATM-et várt el a jegybank. A 2023-as rendelet 2025-ben úgy módosult, hogy a legfeljebb 250 ezer kártyát kibocsátó bankok is kötelesek legalább 54 ATM-et üzemeltetni. A módosítás mellett tavaly megjelent az úgynevezett ATM-törvény is, amely szintén a készpénzhez való egyenlő hozzáférést szerette volna biztosítani az ATM-hálózat országos, különösen vidéki lefedettségének erősítése révén.
A jogszabályi kötelezettségek változása meg is hozta a jegybank által kívánt eredményt. A 2023-as rendelet életbe lépése előtti, 2022. IV. negyedévben ugyanis 4 738 ATM volt az országban, míg 2023. I. negyedév végén 4 769 darab. A következő időszakban valóban szinte negyedévről negyedévre nőtt az automaták darabszáma, ami 2023. IV. negyedév végére már 4 861 volt, ami 2,6%-os emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.
A következő egy évben további 5,7%-kal emelkedett a darabszám, így 2024. IV. negyedév végén már 5 140 ATM volt az országban. Ezt a következő egy évben még nagyobb, 10%-os bővülés követte, így tavaly év végén már 5 652 darab ATM-et regisztrált a jegybank. Ez a szám az idei év I. negyedévében tovább bővült, igaz, már csak 0,6%-kal, ami 5 688 darabot jelentett.
Az idei év II. negyedévében azonban olyasmi történt, amire évek óta nem volt példa – csökkent az ATM-ek száma, méghozzá 5 659-re. Bár ez mindössze 0,5%-os csökkenést jelent az előző negyedévhez viszonyítva, ám mégiscsak az évek óta emelkedő trend legalábbis megtorpanását jelenti.
A II. negyedéves visszaesés ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy a bankok ismét megkezdték volna ATM-hálózatuk leépítését. A Bankjegyrendelet ugyanis nem azt írja elő, hogy az országban működő ATM-ek összesített számának folyamatosan emelkednie kell, hanem bankonként határoz meg minimális darabszámot, valamint területi és forgalmi követelményeket. Így bizonyos mozgástér továbbra is marad az egyes pénzintézetek számára.
Ráadásul a 2025-ben elfogadott ATM-törvény ugyan főszabály szerint megtiltja a hatálybalépésekor már működő, hitelintézetek által üzemeltetett ATM-ek megszüntetését, de az automaták cseréje kivételt jelent, 2026-tól pedig indokolt esetben az ATM-ek településen vagy fővárosi kerületen belüli áthelyezésére is lehetőség van. A negyedéves nettó állomány csökkenéséből ezért önmagában nem következik, hogy 29 korábban működő bankautomatát véglegesen, a jogszabályi előírásokkal ellentétesen megszüntettek.
Hosszabb távon ráadásul egyelőre inkább az ATM-ek számának további emelkedése mellett szólnak a szabályozási változások. A 2025-ben elfogadott ATM-törvény célja már nem pusztán az egyes bankok hálózatának minimális méretét rögzíteni, hanem a bankautomaták településszintű lefedettségét is javítani kívánja. A hozzá kapcsolódó végrehajtási szabályok alapján a korábban ATM-mel nem rendelkező, 500 főnél népesebb települések ellátására is új automatákat kell telepíteni, a második ütem teljesítési határideje pedig csak 2026 végén jár le. Vagyis a június végi adat még egy folyamatban lévő hálózatbővítési program közben született: az év második felében a jogszabályi kötelezettségek teljesítése önmagában is újabb ATM-ek üzembe helyezését teheti szükségessé.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ATM-ek országos darabszáma innentől kezdve minden egyes negyedévben szükségszerűen emelkedni fog. A szabályozás elsődleges célja nem egy folyamatosan növekvő országos darabszám elérése, hanem annak biztosítása, hogy a lakosság megfelelő földrajzi lefedettség mellett férjen hozzá a készpénzhez, és közben a nagyobb bankok se építhessék le egy meghatározott szint alá saját hálózatukat.
Emiatt kisebb negyedéves ingadozások a jövőben is elképzelhetők, a 2026 második negyedévében látott 0,5%-os csökkenésből pedig még korai lenne trendfordulóra következtetni. A jelenlegi szabályozási környezet alapján sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy az ATM-hálózat a közeljövőben legalább a mostani magas szint közelében marad, a még hátralévő telepítések pedig akár ismét növekedési pályára állíthatják az országos darabszámot.
