Jelentősen lelassult a lakásárak emelkedése Magyarországon, miközben a vásárlók alkupozíciója javult, a befektetői kereslet pedig visszaszorult. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026. novemberi Lakáspiaci jelentése szerint a korábbi évek intenzív drágulását egy kiegyensúlyozottabb, ugyanakkor továbbra is megfizethetőségi problémákkal küzdő piac váltja fel. A lakásépítések száma emelkedik, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is rendkívül alacsony.
A jegybank legfrissebb adatai szerint 2026 harmadik negyedévében országosan 6,6 százalékra mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme, szemben a 2025 végén mért 24,4 százalékkal. A lassulás hátterében az áll, hogy 2026 második és harmadik negyedévében a lakásárak lényegében stagnáltak.
Az árdinamika mérséklődésével párhuzamosan a lakások becsült túlértékeltsége is csökkent. Az MNB számításai szerint 2026 második negyedévében az országos lakásárszint még 14,9 százalékkal haladta meg az indokolható értéket, ám ez az eltérés az év hátralévő részében tovább szűkülhet.
Mindez nem feltétlenül jelent általános lakásárcsökkenést. Sokkal inkább azt mutatja, hogy a korábbi rendkívül gyors drágulás kifulladóban van, és a piac fokozatosan alkalmazkodik a vásárlók fizetőképességéhez.
Hasonló folyamatokról számolt be a napokban a Központi Statisztikai Hivatal is, ezekről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Kevesebb adásvétel, több lehetőség az alkura
A lakáspiaci forgalom 2026 jelentős részében a hosszú távú, havi 12,2 ezer tranzakció körüli átlaghoz közelített. Augusztusban és szeptemberben azonban az adásvételek száma havi 10 ezer körüli szintre esett vissza. A mérséklődő kereslet a vevők alkupozícióját tekintve is megjelent: a harmadik negyedévben egy tipikus lakástranzakció során a végső vételár átlagosan 4,1 százalékkal maradt el az utolsó meghirdetett ártól.
Ez azt jelenti, hogy egy 60 millió forintos utolsó hirdetési árú ingatlan esetében a 4,1 százalékos alku mintegy 2,46 millió forintos engedményt jelentene, vagyis a vételár 57,54 millió forint körül alakulna. A vevők számára tehát kedvezőbb tárgyalási helyzet alakult ki, bár az alku mértéke továbbra is jelentősen függhet az ingatlan elhelyezkedésétől, állapotától és keresettségétől.
Visszaszoruló befektetők, tartósan aktív elsőlakás-vásárlók
A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy átalakult a lakásvásárlók összetétele. Az Otthon Start Program bevezetését (2025. szeptember) követően tartósan magas maradt az első lakásukat megszerzők aránya, miközben a befektetők inkább az eladói oldalon jelentek meg nagyobb számban. A befektetési kereslet gyengülését a viszonylag alacsony bérbeadási hozamok is magyarázzák. A befektetők visszahúzódása ugyanakkor több lehetőséget teremthet a saját lakhatási célra vásárlók számára.
Átalakult a lakáshitelezés: új támogatási rendszer lépett életbe
A lakáshitelpiacon továbbra is meghatározó az államilag támogatott finanszírozás. Az Otthon Start Program indulása előtt a támogatott konstrukciók a lakáshitelek 23 százalékát tették ki, 2026 első negyedévében azonban ez az arány 80 százalék fölé emelkedett. Augusztusra 76 százalékra mérséklődött, ami továbbra is kiemelkedően magas érték. A hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya szintén jelentősen emelkedett: 2026 első negyedévében meghaladta a 60 százalékot, és augusztusban is 50 százalék felett maradt.
2026. október végén az Otthon Start Programot a Wekerle Plusz hitelprogram váltotta fel. Az új konstrukció szűkebb jogosulti körrel, célzottabban támogatja a tényleges elsőlakás-vásárlókat, és a befektetési célú kereslet kizárására törekszik. Ez a változás a lakáspiac szempontjából azért fontos, mert a támogatott finanszírozás a kereslet összetételét és az ingatlanárak alakulását egyaránt befolyásolhatja. A célzottabb támogatási rendszer mérsékelheti a befektetési célú vásárlások ösztönzését, miközben a saját lakhatást kereső háztartások finanszírozását segíti.
Több lakás épül, de Magyarország továbbra is az európai rangsor végén áll
2026 első kilenc hónapjában 9,8 ezer új lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt, ami 31 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az építési engedélyek száma ugyanezen időszakban 12 százalékkal emelkedett. A bővüléshez elsősorban a kisebb városok és községek járultak hozzá.
A növekedés ellenére a lakásépítési aktivitás továbbra is alacsony. Az MNB rámutat a jelentésben, hogy Magyarország a lakásállományhoz és a népességhez viszonyított új lakásépítések alapján egyaránt az európai rangsor utolsó helyén áll. A tartósan alacsony építési volumen különösen azokban a térségekben okozhat feszültséget, ahol a munkaerőpiaci lehetőségek és a lakáskereslet koncentrálódnak.
Budapesten visszaesett az új lakások értékesítése
2026 harmadik negyedévében 1349 újépítésű lakást értékesítettek Budapesten, ami 39 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Eközben 21 ezer lakást magában foglaló projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt. Ez éves szinten 19 százalékos növekedés, ugyanakkor az előző negyedévhez képest 10 százalékos csökkenés.
A budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 1,86 millió forintra emelkedett. Ezen az árszinten egy 50 négyzetméteres lakás számított ára már megközelíti a 93 millió forintot. A magas árak a támogatott finanszírozás elérhetőségét is korlátozzák. Az MNB adatai szerint a Wekerle Plusz hitel feltételeinek a budapesti újlakáskínálat mindössze 16,5 százaléka felelne meg, míg vidéken ez az arány 67 százalék.
A megfizethető lakhatás lett az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdés
Az MNB különösen a fővárosban és agglomerációjában, a Balaton térségében, Debrecenben, valamint egyes északnyugat-magyarországi járásokban azonosít jelentős lakhatási nyomást. Ezt enyhíthetik a kormány tervei: a Wekerle Lakásépítési Program keretében megfizethető bérlakások és kollégiumok létrehozását tervezik, amelyhez 550 millió euró uniós forrás áll rendelkezésre.
Mire számíthatnak a lakásvásárlók és az eladók?
A vásárlók számára kedvező fejlemény az áremelkedés lassulása és az erősödő alkupozíció. Ugyanakkor a lakások jövedelmekhez viszonyított ára továbbra is magas, így a megfizethetőség problémája nem szűnt meg. Az eladóknak egyre inkább alkalmazkodniuk kell a visszafogottabb kereslethez. A reális árazás, az ingatlan állapota és energetikai jellemzői felértékelődhetnek a sikeres értékesítés során.
A lakásfejlesztők számára a növekvő kínálat és a lassuló értékesítés jelenthet kihívást. A támogatott finanszírozási programok feltételeinek megfelelő, megfizethetőbb lakások fejlesztése ugyanakkor versenyelőnyt biztosíthat.




