Nagyobb összeget lehet majd ingyenesen előtörleszteni a fogyasztási hiteleknél, a halasztott fizetést kínáló vállalkozások egy része pedig hatósági nyilvántartásba kerül. Az új szabályok a hitelhirdetéseket és az ügyféltájékoztatást is érintik, emellett erősítik a fogyasztók jogait az automatizált hitelbírálatnál és a szerződéstől való visszalépésnél. A kedvezőbb előtörlesztési szabályokra az új hitelt felvevők számíthatnak.
Nagyobb összeget lehet majd ingyenesen előtörleszteni a fogyasztási hiteleknél, a halasztott fizetést kínáló vállalkozások egy része pedig hatósági nyilvántartásba kerül – hívja fel a figyelmet mai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztói hitelezés új szabályai 2026. november 20-án lépnek életbe. Főszabály szerint az ettől a naptól megkötött szerződésekre vonatkoznak, így egy korábban felvett személyi kölcsön feltételeit nem írja át automatikusan a változás. Az egyik legkézzelfoghatóbb könnyítés, hogy a díjmentes előtörlesztés összeghatára 200 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. Ez a személyi kölcsönöknél, áruhiteleknél és autóhiteleknél is számíthat. A lakáshitelekre és más jelzálogfedezetű kölcsönökre azonban ez a kedvezmény nem vonatkozik.
A díjmentesség tizenkét hónap alatt egy alkalommal jár, ha az előtörlesztés nem lépi túl az új összeghatárt. Az időszakot az előző előtörlesztéstől kell számítani, ezért az évváltás önmagában nem nyit újabb ingyenes lehetőséget. Aki hamarabb csökkentené a tartozását, annak az összeg mellett az időzítést is érdemes egyeztetnie a hitelezővel.
Előtörlesztéskor az adós a szerződésben vállalt ütemezésnél korábban fizeti vissza tartozása egy részét vagy egészét. Ezzel a későbbi kamatterhét is mérsékelheti. A nagyobb díjmentes összeghatár azoknak jelenthet könnyebbséget, akik például egy jutalomból vagy felszabaduló megtakarításból rendeznék a kölcsön egy részét.
Szigorúbb szabályok a halasztott fizetésnél és a reklámoknál
A BNPL, vagyis a „vásárolj most, fizess később” konstrukcióval a vásárló úgy juthat hozzá egy termékhez, hogy annak árát később, esetenként részletekben fizeti ki. Ez akkor is későbbi fizetési kötelezettséget jelent, ha a pontosan teljesítő ügyfélnek nem kell kamatot fizetnie.
A jogszabály hatálya alá tartozó halasztott fizetést kínáló kereskedőknek és szolgáltatóknak regisztrálniuk kell a Magyar Nemzeti Banknál, amely felügyeli is őket. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jár el. A nyilvántartásba vétel alól kivételt kapnak azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek saját termékeikhez vagy szolgáltatásaikhoz kiegészítő jelleggel, kamatmentesen biztosítanak halasztást, és késedelemkor sem számítanak fel a jegybanki alapkamatnál magasabb kamatot.
A hitelreklámok nem ösztönözhetnek azzal kölcsönfelvételre, hogy az javítja a fogyasztó pénzügyi helyzetét, és nem sugallhatják tévesen, hogy a hitel emeli az életszínvonalát. Olyan állítás sem szerepelhet a hirdetésben, amely szerint az árkedvezmény feltétele a hitelfelvétel. A reklámnak arra is fel kell hívnia a figyelmet, hogy a hitelfelvétel nem ingyenes.
A lényeges adatokat digitális felületen, így mobiltelefonon is jól olvashatóan kell megjeleníteni. Egyes információkat indokolt esetben görgetéssel vagy kattintással is elérhetővé lehet tenni, de a kis képernyő nem ad általános felmentést a megfelelő tájékoztatás alól.
Több tájékoztatás és erősebb ügyféljogok
A hitelezőnek először általános tájékoztatást kell adnia a kölcsön jellemzőiről, többek között a futamidőről, a kamatról, a költségekről és a nemfizetés következményeiről. Ezt követi az ügyfél igényeihez igazodó részletes ismertető, amelyet még a szerződéskötés előtt, megfelelő időben kell átadni, hogy legyen lehetőség az ajánlatok összehasonlítására.
Ha az ügyfél kevesebb mint egy nappal a szerződéskötés vagy a rá nézve kötelező ajánlat megtétele előtt kapja meg a részletes tájékoztatást, utólag emlékeztetni kell az elállás lehetőségére. Az emlékeztetőt a szerződéskötést vagy a kötelező ajánlat benyújtását követő első és hetedik nap között kell megkapnia.
Ha az előírt szerződési feltételeket és tájékoztatást egyáltalán nem adják át, az elállási vagy díjmentes felmondási jog a szerződéskötést követő tizenkét hónap és tizennégy nap elteltéig gyakorolható. Ha magáról az elállási jogról sem tájékoztatják az ügyfelet, ez a végső időkorlát sem érvényesül. A már folyósított pénzt és a használatának idejére járó szerződéses kamatot azonban vissza kell fizetni.
Tilos lesz az ügyfél előzetes kérése és kifejezett hozzájárulása nélkül például hitelkártyát vagy új folyószámlahitelt adni, illetve a meglévő keretet megemelni. A válasz nélkül hagyott ajánlat és az előre kipipált jelölőnégyzet sem tekinthető beleegyezésnek.
Az automatizált hitelbírálatnál is több lehetőséget kapnak az ügyfelek. Ha a hitelbírálat során személyes adatokat dolgoznak fel automatikusan, például mesterséges intelligencia segítségével, az érintett érthető magyarázatot és emberi felülvizsgálatot kérhet, valamint elmondhatja saját álláspontját.
A folyószámlahitelnél pedig a keret csökkentése vagy megszüntetése esetén a hitelezőnek még a végrehajtás megindítása előtt díjmentesen fel kell ajánlania, hogy az ügyfél az érintett, már felhasznált összeget tizenkét egyenlő havi részletben rendezze. Így a keret visszavonása miatt esedékessé váló összeget nem kell feltétlenül egyszerre előteremteni.



