A kamatstop vége nem okoz a devizahitelezéshez hasonló válságot, de például a nyugdíjasoknak és a gyermeket nevelők egy részének továbbra is szükségük lesz valamiféle támogatásra az MNB szerint. A jegybank továbbra is túl a alacsonynak tartja a bankok által a lakosságnak kínált betéti kamatokat.
A kamatstop kivezetése eltérően érinti az adósokat
A változó kamatozású jelzáloghitelek kamatemelkedése nem okoz akkora problémát, mint amekkora korábban a devizahitelezés volt - állítják a Magyar Nemzeti Bank szakértői az MNB most ismertetett Stabilitási jelentésében. Az ilyen hitelszerződések 25 százaléka esetében azonban 15 százaléknál és 15 ezer forintnál nagyobb törlesztőrészlet növekedés várható, 16 százalékukra 20 ezer forintnál és 20 százaléknál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedés vár a kamatstop végén. Az érintett adósok 7 százalékánál 30 százaléknál és 30 ezer forintnál is nagyobb lesz a növekedés.
A kamatstop intézkedés 2022 első félévében még 330 ezer adóst véd a kamatemelkedés hatásaitól. Az ilyen hitelek kamatemelkedésének az október végi referenciakamatokban való maximalizálása január és június között havonta átlagosan 4900 forinttal alacsonyabb törlesztőrészletet eredményez az érintett adósoknak. Majdnem 85 ezer adós esetében pedig havi 10 ezer forintnál is nagyobb lenne a törlesztőrészlet a kamatstop nélkül. Az egyelőre június végéig élő kamatstop kivezetésével az érintett adósok negyede jelentős törlesztőrészlet-növekedéssel néz szembe.
A kamatstop hatálya alá tartozó, változó kamatozású, június végén átárazódó hitelek esetében például a szeptember és június között bekövetkező törlesztőrészlet-növekmény felső tizede 48 százalékos lett volna a kamatstop hiányában.
A jegybank azt javasolja, hogy a jövőben azok az állami intézkedések, amelyek az adósokat védenék a kamatstop lejárta után, elsősorban a pénzügyileg legsérülékenyebbekre, a nyugdíjasokra és a gyermeket nevelőkre koncentráljanak, illetve azokra, akik mindkét kategóriába beletartoznak.
A bankok számára csökkenti a változó kamatozású (rövid kamatperiódusú) jelzáloghitelek állományának kockázatát, hogy azok mára már jelentősen csökkentek, azaz általában alacsony a fennálló tőketartozás és rövid a hátralevő futamidő.
A szegényebbek kiszorulnak a hitelezésből
A hitelintézetek esetében 2021- ben is megfigyelhető volt, hogy az újonnan szerződött lakáshitelek és a személyi kölcsönök adósai között felülreprezentáltak a magasabb jövedelműek: előbbiek 60 százaléka, utóbbiak fele a felső jövedelmi ötödbe tartozik. A nem hitelintézet pénzügyi vállalkozások által folyósított személyi kölcsönök felvevői között éppen ellenkező a helyzet, a legalacsonyabb jövedelmi ötöd képvisel nagyobb arányt. A babaváró hitel a lakáshitelekhez hasonlóan csak bankoknál elérhető, de ehhez a termékhez kiegyenlítettebb a hozzáférés. Az alacsony jövedelmű ügyfelek kiszorulása a banki hitelezésből a lakáshitelek és a személyi kölcsönök esetében is tetten érhető volt: a medián alatti jövedelműek aránya 2-3 százalékkal csökkent 2021 folyamán.
Az alacsony betéti kamatok kockázatot jelenthetnek
Az MNB azt tartja kívánatosnak, hogy a jegybanki kamatemelések a betéti kamatokban is megjelenjenek. Egyrészt a betétek biztosítják a banki hitelek finanszírozásának gerincét, így a bankok likviditása szempontjából is kulcsfontosságúak. Ez még úgy is igaz, hogy a magyar bankoknak jelenleg nagyok a likviditási tartalékaik - állítja a Stabilitási jelentés.
Ha a betéti kamatok a magas infláció mellett alacsonyan maradnak, az arra ösztönzi lakosságot, hogy más befektetési formák vagy alternatív szolgáltatók felé forduljanak. Másrészt a magasabb betéti kamatok ösztönzik a megtakarítást, így csökkentik a keresletet, ami pedig az áprilisban már 9,5 százalékos infláció csökkenéséhez is hozzájárulhatna.
A vállalati lekötött betéteknél az átárazódása viszonylag gyorsan végbement, az újonnan lekötött vállalati betétek kamatlába a kamatemelési ciklus elindulása óta 436 bázisponttal (4,36 százalékkal) emelkedett, ami csak 76 bázisponttal marad el a 3 hónapos BUBOR emelkedésétől. A vállalat látra szóló betétek kamata viszont csak 26 bázispontot tett ki 2022 márciusában, azaz a cégek lekötés nélkül ugyanúgy alig kapnak valamit a pénzükért, mint a lakosság.
A háztartások betéteinek kamatnövekedése azonban elmaradt a vállalatoknak fizetett kamatokétól. 2021 júniusa és 2022 márciusa között mindössze 307 bázisponttal (3,07 százalékkal) növekedtek. A látra szóló lakossági betétek kamata pedig mindössze 8 bázispont (0,08 százalék) volt márciusban. A teljes lakossági betétállomány 81 százaléka látra szóló, azaz gyakorlatilag alig kamatozó.
Mindeközben a jegybanki alapkamat 5,4 százalék, az irányadónak számító egy hetes jegybanki betét kamata pedig 6,45 százalék.
