Maradt a 6,5 százalékos alapkamat az október kamatdöntő ülés után. Az inflációs kockázatok fokozódtak, a forint gyenge, a piac is erre számított. A hitelesek aggódhatnak, a bankközi kamatok is magasak. 

Nem csökkent tovább októberben az alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 6,5 százalékon hagyta az irányadó rátát, az egynapos jegybanki betét kamata 5,5 százalékos, az egynapos fedezett hitelé 7,5 százalékos maradt. A döntés nem volt váratlan, az elemzők döntő része arra számított, megáll a hónapban a kamatcsökkentési ciklus. 

“Biztosra vehető, hogy kamattartásról határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma délután, a hangsúly a várható kamatpályával kapcsolatos üzeneteken lehet” - írta már reggeli hírlevelében az Equilor. Az MBH Bank is kamattartást várt, és az OTP elemzési szakértői is biztosak voltak abban, hogy nem változik az irányadó ráta. Virág Barnabás MNB alelnök már a múlt héten jelezte, hogy ha a negatív külső tényezők maradnak, és a gyengébb forintárfolyam tartósan fennáll, akkor a következő kamatdöntő üléseket tarthatják az alapkamatot, a jelenlegi 6,5 százalékos kamat hosszabb időn át fennmaradhat. 

Az egyetlen változás, hogy az Egyesült Államokban tartózkodó Virág Barnabás helyett ezúttal a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatót Kandrács Csaba, az MNB másik alelnöke tartja majd. 

Fokozódnak az inflációs kockázatok 

Márpedig a forint gyenge maradt, az euró ára október elején átlépte a 400 forintos lélektani határt, és azóta csak átmenetileg került ez alá a szint alá. A kormány fogyasztást ösztönző, és ezzel inflációt gerjesztő intézkedései is óvatosságra inthették a jegybankot, emellett pénteken várható, hogy a Standars & Poor’s felülvizsgálja Magyarország hitelminősítését, az abban foglalt üzenetek is befolyásolhatják a forint árfolyamát, és ezzel az inflációt, valamint az MNB mozgásterét. 

A legutóbbi inflációs adat alacsony volt, de az áremelkedést jövőre több tényező is fokozhatja. Az egyik a megemelt tranzakciós illeték, amely a jegybank szerint már az idén is 0,1 százalékponttal, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az árakat, hiszen a terhet a bankok áthárítják, vagy át fogják hárítani az ügyfelekre, a vállalati ügyfelek pedig várhatóan beépítik ezt a költséget az áraikba.

További áremelkedéshez vezethetnek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a nyugdíjpénztári megtakarítások és a SZÉP Kártya egyenlegek ingatlan célú felhasználását, és az újrainduló lakásfelújítási támogatás. 

Kamatok, munkáshitel, béremelés

Jövőre emellett rekord összegű kamatot fizethet az állam a lakossági állampapírokra, miután a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) többsége a 2023-as 17,6 százalékos infláció alapján kamatozik. A lakosság 7 ezer milliárd forintnál is több pénzt tart ebben a kötvénytípusban, amelyek után 2025-ben csak a kamat ezer milliárdos nagyságrendű lehet. Kérdés, hogy ebből mennyit fognak újra befektetni a háztartások, és mennyit költenek másra, például ingatlanvásárlásra. 

Az is az árak emelkedéséhez vezethet, ha megjelenik a kedvezményes munkáshitel, és sokan igénybe veszik az olcsó forrást, amelyet fogyasztásra fordítanak. Szintén inflációt gerjesztő tényező lehet az erőltetett béremelés, amely fokozza a fogyasztást. 

A hitelek kamata magasan maradhat

Annak dacára, hogy az alapkamat szinten maradt, a piaci alapú hiteleknél a következő időszakban inkább kamatemelés, mint csökkentés várható. A bankközi kamatok ugyanis az elmúlt hetekben emelkedtek. A 3-12 hónapos BUBOR araszol vissza a szeptemberi kamatdöntő ülést megelőző szintekre, mintha a múlt havi 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés meg sem történt volna. 

A hosszabb kamatperiódusú hiteleknél, például a jelzálogkölcsönöknél jellemző referenciakamat, a BIRS szeptember utolsó napjaiban elkezdett emelkedni, jelenleg minden időtávon 70-85 bázisponttal magasabb, mint három héttel ezelőtt volt. 

Azok, akik novemberben terveznek hitelfelvételt, emiatt várhatóan magasabb kamatokkal számolhatnak majd, mint azok, akik még ebben a hónapban szerződést kötnek a bankkal. A hosszú állampapírok hozama is meredeken emelkedik, a 3-20 éves állampapíroké 50-60 bázisponttal magasabb most, mint szeptember végén volt. 

Alacsonyabb kamatra csak azok számíthatnak néhány hónapon belül, akiket érinthet majd az 5 százalékos önkéntes lakáshitel THM-stop. A legutóbbi kormányzati és bankvezetői nyilatkozatok alapján ez távolról sem lesz általános, ami a magas referenciakamatok alapján érthető is. 

Várhatóan a bankok az első lakást vásárló fiatalok számára nyitják csak meg ezt a lehetőséget korlátozott méretű és árú, jobb energetikai besorolású ingatlanok esetén.