Három százalékra csökkent az éves infláció szeptemberben. Utoljára több mint 3 és fél éve volt arra példa, hogy a drágulás belefért a jegybank toleranciasávjába. Hátradőlni azonban nincs miért, az év végéig ennél rosszabb adatok jöhetnek, Egyelőre a kamatok további csökkenésére sem lehet számítani, a jegybanktól nem várnak az elemzők kamatvágást októberben, hiszen közben gyengélkedik a forint.

2024. szeptemberében 3,0 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Ez valamivel kedvezőbb adat, mint amit az elemzők vártak. Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, amiben a döntő szerepet üzemanyagok 3,7 százalékos áresése játszotta, de az eddig lendületesen dráguló szolgáltatások is olcsóbbá váltak 0,8 százalékkal, döntően az üdülési szezon utáni árcsökkenésnek köszönhetően. Így összességében még úgy is mérséklődni tudtak az árak egy hajszálnyit, hogy közben az élelmiszerek 1 százalékkal drágultak szeptemberben.

A mostani kerek 3 százalékkal valószínűleg elértük az infláció legalacsonyabb pontját az idén. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapban az inflációs mutatók érdemi emelkedésére számíthatunk. Az üzemanyagok a következő hónapokban felfelé mozdítják az adatokat és az élelmiszerek esetében is folytatódhat a drágulás. Decemberre ismét 4,5-5,0 százalék közelébe ugorhat a fő inflációs mutató és a maginfláció 5 százalék fölé is mozdulhat.

Virovácz Péter úgy látja, hogy 2025-re sokasodnak az inflációs kockázatok: a beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában jövőre, ezért az idei átlagos 3,8 százalék után jövőre 4,0 százalékos inflációval számol.

Az ING Bank szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a mostani adat némileg alacsonyabb, mint a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzése, aligha hoz bármiféle változást a kamatokban rövid távon. Októberben nem vár kamatvágást a jegybanktól, leghamarabb decemberben kerülhet erre sor újra, ha a piaci hangulat javul és a forint újra erősödik.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció mértéke közel négy évvel ezelőtt, 2021 elején érintette meg utoljára a jegybank középtávú inflációs célszintjét, azaz a 3 százalékot. A maginfláció ezzel szemben emelkedett: 4,8 százalékra nőtt éves szinten szeptemberben. Mindent egybevetve úgy látja, hogy az inflációnak a célsávban maradása egyelőre átmeneti jelenség. Az elkövetkezendő hónapokban a legnagyobb kérdés, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság az év végén mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. Ezenkívül a bankolás többletterhe is hamarosan megjelenhetnek az árazásokban.

Összességében az év hátralévő részében ismét emelkedő értékekre számít az Erste: decemberre 4-4,5 százalék között index várható. Várakozásuk szerint a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba (tehát 3 százalék alá) tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció.

A mostani kedvező adat ellenére Nagy János is úgy látja: ugyan felmerülhet, hogy a jegybank alapkamatot vághatna októberben, ugyanakkor a maginfláció, amely közel 5 százalék volt szeptemberben, valamint a forint gyengélkedése a tartás felé kell, hogy orientálja az MNB-t.

Az elemzők tehát arra számítanak, hogy a szeptemberi vágás után az idén már legfeljebb egy újabb kamatcsökkentés elképzelhető az MNB részéről, várhatóan 0,25 százalékos. Ez azt jelentené, hogy 2024-ben 6,25 százalékon zár az alapkamat. Mindebből az következik, hogy a bankok részéről sem számíthatunk már 2024-ben érdemi kamatcsökkentésekre a hiteleknél.

Ezek alapján kérdéses, hogyan valósítható meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek az a kérése, hogy néhány hónapon belül a bankok vigyék 5 százalék alá a lakáshitelek most jellemzően 7 százalék feletti THM-jét, azaz teljes hiteldíj mutatóját.