Jócskán 4 százalék alá esett az éves infláció augusztusban. Ez vonzóbb színben tünteti fel a bankok betéti ajánlatait és az állampapírok elmúlt hetekben csökkentett kamatait is. Nem árt azonban észben tartani, hogy ezek valódi reálértékét az mutatja majd meg, hogy a jövőben hogyan alakul az infláció.

Pozitív meglepetést okozott a KSH által közzétett augusztusi inflációs adat. E szerint ugyanis 3,4 százalékkal magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Júliusban ez az adat még 4,1 százalékon állt. A korábbi hónapokban többször is mért már 4 százalék alatti éves inflációt a KSH, 2024-ben azonban eddig a mostani a legalacsonyabb. Ráadásul az elemzők által átlagosan várt 3,7 százaléknál is jóval kedvezőbb a pénzromlás mértéke. 

A prognosztizáltnál alacsonyabb infláció jobb kedvre derítheti azokat a kisbefektetőket is, akik az elmúlt időszakban a betéti kamatok olvadása mellett azt láthatták, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egymás után csökkentette a lakossági állampapírok kamatát.

Betétekre találni 5 százalék feletti kamatokat

A betétek vagy az állampapírok esetében ugyan a befektetők nem a múltat kapják meg, tehát az ajánlatok értékelésénél valójában az számít, hogy lekötési vagy futamidő alatt mennyi lesz majd az infláció. Ez azonban még bizonytalan, így a döntéseket leggyakrabban a már ismert, aktuális infláció befolyásolja, a kisbefektetők ehhez mérik az ajánlatokat. (A múltat, azaz a korábbi inflációt csak a Prémium Magyar Állampapír esetében lehet megkapni, hiszen ennek aktuális kamatát az előző évi átlagos infláció határozza meg.)

Ha a jelenlegi, 3,4 százalékos éves inflációhoz méri egy kisbefektető a kamatajánlatokat, akkor azt tapasztalhatja, hogy a lekötött betéteken és állampapaírokon is infláció feletti, azaz reálkamatot érhet el.

A lekötött banki betétek között szeptember elején 12 hónapra még található 5-5,75 százalékos ajánlat is a bankok kínálatában, 4 százalék fölött pedig tovább bővülnek a lehetőségek. Rövidebb időre, akár 3 hónapra is hasznos lehet lekötni az éppen fölösleges pénzünket, mert ilyen időtartamra is találhatunk még ajánlatot 6 százalékos évi kamattal is. Érdemes tehát szétnézni, ha az inflációnál magasabb kamatot szeretnénk a megtakarításunkra. 

Ne felejtsük el azonban azt is megnézni, hogy a lekötésnek van-e valamilyen speciális feltétele, és ezzel együtt is megéri-e számunkra még az ajánlat elfogadása. Az aktuális betéti kamatokat és azok feltételeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Még az állampapírok csökkentett kamatai is vonzóak

Augusztusban, illetve szeptember elején ugyan több lakossági állampapír kamata is csökkent, de a most megismert inflációs adathoz képest ezek még így is szépen festenek. A 3 éves Fix Magyar Állampapír új sorozatára évi 6,75 százalékos kamatot ad az állam. 

A MÁP Plusz szeptember 2-ától megvásárolható új, N2029/M4 sorozatának lépcsőzetesen emelkedő kamata pedig az ötéves futamidő alatt 6,0 és 7,0 százalék közé csökkent.
 

A postákon megvásárolható, egyedüliként kinyomtatott állampapír, a Kincstári Takarékjegy kamata is csökkent szeptember 2-től. Az egyéves futamidejű KTJ 5,75 százalékos éves kamatot fizet, míg a kétéves változat 6,25 százalékot. Augusztus végére a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) vásárlóinak is el kellett búcsúzniuk a 8 százalék feletti kamatoktól. A változó kamatozású BMÁP ugyanis a diszkontkincstárjegy-hozamok csökkenése miatt az új kamatperiódusban a 3 éves változatban 7,35, míg az ötévesnél 7,89 százalékos kamatot fizet.

Számoljunk az adóval is!

A különböző befektetési lehetőségek összehasonlításakor érdemes arra is figyelni, hogy míg az állampapírok kamata után nem kell megfizetni sem a 15 százalékos kamatadót, sem a 13 százalékos szochót. A banki betétekre kapott kamatot viszont mindkettő terheli, így a befektetésünk ténylegesen kézhez kapott nyeresége 28 százalékkal kisebb lesz az ajánlatokban szereplő számnál.