Miközben egyre nagyobb szüksége van a költségvetésnek a kisbefektetők pénzére, egyre kevesebb kamatot hajlandó fizetni a lakossági állampapírok után. Szeptembertől a Magyar Állampapír Plusz és a Kincstári Takarékjegy kamatát is csökkentik.
Augusztus szomorú hónappá vált a lakossági állampapírok vásárlói számára, hiszen csak arról kaphattak híreket, hogyan csökkenek az állami értékpapírokra kapható kamatok.
A Fix Magyar Állampapírral kezdték a csökkentést
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) augusztus 13-án tette közzé, hogy a Fix Magyar Állampapír új sorozatára már csak 6,75 százalékos kamatot ad az addigi 7 helyett. Az infláció visszaesése miatt csökkenő népszerűségű Prémium (PMÁP) után ez a negyedéves kamatfizetésű állampapír lett a kisbefektetők új kedvence. Au augusztusi lépéssel a kamatát az időközben megújított korábbi szuperállampapír, az ötéves futamidejű MÁP Pluszéhoz igazították. Annak az 5 év alatti átlaghozama csaknem ugyanannyi, évi 6,73 százalék, mint a Fix Magyar Állampapír csökkentett hozama.
Folytatták a MÁP Plusszal
Legalábbis eddig. Most ugyanis az ÁKK közzétette, hogy a MÁP Plusz szeptember 2-ától megvásárolható új, N2029/M4 sorozatát már kedvezőtlenebb kamattal bocsátja ki. Az ötéves futamidő alatt eddig 6,25 százalékról lépcsőzetesen 7,25 százalékra emelkedő kamat az új sorozat esetben 6,0 és 7,0 százalék közé csökken.
A Kincstári Takarékjegy sem úszta meg
Ráadásul nem ez az egyetlen rossz hír az állampapír-vásárlók számára. Az online világtól ódzkodó vagy abban járatlan kisbefektetők számára megmaradt egyetlen fizikailag is létező, tehát kinyomtatott állampapír, a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegy kamata is csökken szeptember 2-től. Az egyéves futamidejű KTJ a jelenlegi 6 százalék helyett már csak 5,75 százalékos éves kamatot fizet, míg a kétéves változat 6,5 helyett 6,25 százalékot.
A Bónusz is 8 százalék alá került
Mindeközben augusztus végére a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) vásárlóinak is el kellett búcsúzniuk a 8 százalék feletti kamatoktól. A változó kamatozású BMÁP ugyanis a diszkontkincstárjegy-hozamok csökkenése miatt az új kamatperiódusban a 3 éves változatban 7,35, míg az ötévesnél 7,89 százalékos kamatot fizet.
A befektetési alapok már népszerűbbek
Az idei első félévben 29 ezer milliárd forintnál is többre hízott a lakosság értékpapírvagyona, aminek a legnagyobb része továbbra is állampapírban van. A kisbefektetők az idén 585 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták az államot, ennek köszönhetően június végén már 13 259 milliárd forintnyi állami hitelpapír volt a birtokukban. A korábbinál látványosan kisebb kamatok miatt azonban az idén az állampapírok jóval kevésbé népszerűek, mint tavaly, akkor az első félévben 1432,4 milliárd forintnyi friss megtakarítás fektettek ezekbe. 2024 első félévében már több pénztért vett a lakosság befektetési jegyeket, mint állampapírokat.