Gőzerővel növelik a megtakarításaikat a magyarok, akik az idén már sokkal több pénzt tettek befektetési alapokba, mint állampapírba, és a külföldi értékpapírok is nagyon népszerűek náluk.
Csaknem 2700 ezer milliárd forinttal híztak az idei első félévben a kisbefektetők értékpapírszámlái - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ennek nagyobb része, több mint 1700 milliárd forint a friss befektetés volt, de a hozamok is 900 milliárddal gyarapították a számlákat. A háztartásoknak ennek köszönhetően június végén már 25,7 ezer milliárd forintnyi magyarországi kibocsátású és 3540 milliárd forintnyi külföldi értékpapírjuk volt - mindkét adat történelmi rekordnak számít.
A 29 ezer milliárd forintot is meghaladó értékpapír-vagyon legnagyobb része állampapírban van. A lakosság az idén 585 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozta az államot, ennek köszönhetően június végén már 13 259 milliárd forintnyi állami hitelpapírja volt. Az idén az állampapírok jóval kevésbé népszerűek, mint tavaly, akkor az első félévben 1432,4 milliárd forintnyi friss megtakarítás fektettek ezekbe.
Akkoriban viszont a kamatok is sokkal vonzóbbak voltak, az inflációtkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 16 százalékos induló kamata sokakat meggyőzött. Az idén már más befektetések iránt is intenzív a kereslet.
Az állampapírnál sokkal népszerűbb a befektetési alap
A hazai vállalati és a banki kötvények ugyan nem voltak kelendőek, de a befektetési alapokba a háztartások 925,6 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be. Tették ezt annak ellenére, hogy az állampapírokkal szemben az alapok hozamát 15 százalékos kamatadó terheli, és az ingalanalapok kivételével ezt még egy 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is megfejeli 2023 közepe óta.
Nem meglepő ezen után, hogy az idén 58 ezer tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak, az ezeken lévő értékpapírok nyeresége ugyanis adómentessé tehető.
A lakosság hazai befektetési alapokban lévő vagyona a hatalmas friss tőkebeáramlásnak és a jó hozamoknak köszönhetően az első félév végén már átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, és lassan megközelíti a 11 ezer milliárdot is. A külföldi befektetési alapok is nagyon népszerűek a kisbefektetői körben. Ezekbe 121,6 milliárd forintnyi friss tőke áramlott az idén, amit csaknem 173 milliárdnyi hozam is kiegészített. Ezeknek köszönhetően már csaknem 1950 milliárd forintnyi magyar lakossági megtakarítás van külföldi alapokban, és a teljes - hazai és külföldi - alapokban lévő háztartási vagyon lassan megközelíti a magyar állampapírokban lévő összeget.
A külföldi kötvény vonzóbb a magyarnál
Miközben a hazai banki és vállalati kötvények az idei első félévben nem igazán kellettek a kisbefektetőknek, a külföldi kötvények iránt az érdeklődés megmaradt. Bő 95 milliárd forintért vásároltak más országban kibocsátott hitelpapírokat a magyar kisbefektetők, így most már csaknem 800 milliárd forintos állományuk van ezekből, ami történelmi rekord.
Részvényből is a külföldi volt a vonzóbb 2024 első felében. Míg a hazai részvénypiacra mindössze 3,7 milliárd forintnyi friss pénz került, a külföldi tőzsdéken csaknem 69 milliárdot költöttek el a magyarok. Az árfolyamok világszerte emelkedtek, ennek köszönhetően a kisbefektetők a hazai részvényeken több mint 230, a külföldieken pedig további 43,5 milliárd forintot kerestek. Magyar részvényekben június végén 1832, külföldiekben csaknem 800 milliárd forintot tartottak a magyar háztartások, mindkettő történelmi rekordnak számít.
A legnépszerűbb részvény továbbra is az OTP lehet, hazai bankpapírban ugyanis 984 milliárd forint van már. Hiába kaszáltak viszont nagyot a háztartások az OTP-részvényeken, úgy tűnik a magas árfolyam idején sokan eladták a papírjaikat, hogy felvegyék a nyereséget. Így történt januárban és júniusban is.
