Az állampapírokból kifelé vitték a pénzt februárban. Az államtól érkezett pénzeső a befektetési alapokat, a folyószámlákat és a külföldi értékpapírokat öntözte meg.

​​Ma reggeltől kereskednek a Budapesti Értéktőzsdén az OTP új alapjával. Az OTP CETOP ETF a régiós legnagyobb vállalatainak legkeresettebb részvényeibe fektet be, és tőkésítve az osztalékot is odaadja a kisbefektetőknek.

Újabb rekordot döntött a háztartások értékpapír-állománya. Az állampapírokat  januárban újfent lekörözték a befektetési alapok. A külföldi kötvényeket pedig szokatlanul nagy mennyiségben vásárolták januárban a kisbefektetők.

Az állampapírok egyre alacsonyabb kamatot fizetnek, de a tőzsdén sokat keresett a lakosság novemberben is. A befektetési alapokat továbbra is szeretik a kisbefektetők, az OTP árfolyamnyereségének is sokan örülhettek. A lakosság novemberben még bezsákolt a magas kamatú PMÁP-ból, mert onnantól már csak 10 százalék alatti kamatú állampapírt talál, köztük a január 8-tól megvásárolható két új konstrukciót.

A hozamok csúcsra jártak, félretenni is sikerült, ennek köszönhetően reálértéken lassan visszaszerzi a vagyonát a lakosság. A szocho nem vette el a háztartások kedvét a befektetési alapoktól, és az öngondoskodásban is újra jobban hisznek. 

Menekülnek az adó elől a befektetők, sorra nyitják a tartós befektetési számlákat. Az infláció elleni védekezés érdekében az értékpapírszámlák száma kevesebb mint három év alatt 350 ezerrel nőtt. A lakosság kedvencei az állampapírok és a befektetési alapok. 

Augusztus végére több állampapírt tartottak a magyar háztartások az értékpapírszámláikon, mint amennyi bankbetétjük volt. Bár a pálya az állam által kibocsátott hitelpapíroknak lejt, a befektetési alapokba is nagyon sok pénz áramlott. 

Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái júliusban. A lakosságnál lévő állampapír-állomány alig 20 milliárd forintra van már csak a betétek volumenétől. Az adatok alapján azonban a szocho nem tolt olyan sokat az állampapírok szekerén, mint azt remélni lehetett. 

Rekord nyereséggel zárták az első félévet a brókercégek. Az idei év nyugisabb a tavalyinál, de az ügyfélszámlák száma gyarapodik, még a NYESZ-t is el tudják adni a befektetési vállalkozások az infláció és az adóemelés ellen védekezőknek. 

Összekapták magukat a magyarok a pénzügyi krízisben. A pénzt nem szórják el, befektetik, a hitelt meggondolják, spórolnak, ahol tudnak. A GDP és a hitelezés ennek nem örül, de az értékpapírszámlák szépen híztak a második negyedévben is. Három hónap alatt csaknem kétezer milliárd forintot tett félre a lakosság.

Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény. 

2023. július elsejétől a kamatjövedelmekre is kivetették a szochót. A befektetők számára a kevés menekülési út egyike egy TBSZ, amivel szocho és kamatadómentessé tehető az a hozam, amit a pénzük évek alatt termel.

Ott van már az új sarc a megtakarításokon, de a 13 százalékos szocho a jelek szerint senkit sem zavar. A kisbefektetők ugyanúgy vásárolják a befektetési alapokat, mint eddig, az állampapírok iránt pedig nem ugrott meg a kereslet.

Aki eurót vagy dollárt szeretne befektetni, annak a héten érdemes döntenie a megtakarításáról. A péntekig nem teljesült megbízások kamatjövedelmére ugyanis már kivetik a szochót. Bankbetét, kötvény és befektetési alap is vásárolható addig.

Április végére átlépte a magyar háztartások állampapírban lévő vagyona a 11 ezer milliárd forintot. Az év második felében pedig még inkább az állampapíroknak fog lejteni a pálya a megtakarítási piacon a szocho-fizetés kiterjesztése miatt. 

Március végén már csak 20 milliárd forint hiányzott a 11 ezer milliárdnyi lakossági állampapírvagyonból. Tekintettel arra, hogy áprilisban is jól fogyott az inflációkövető államkötvény, a 2019-ben beharangozott tervet mostanra valószínűleg kipipálhatja a kormány. 

Megteremti a lehetőséget az ingatlanalapok számára a napelembizniszbe való befektetésre az a rendelettervezet, amit társadalmi egyeztetésre tett közzé a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Az új szabályok a tervek szerint június 30-án lépnének hatályba.

A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén. 

A befektetési alapok és az OTP-részvény voltak a kisbefektetők tavalyi kedvencei. Az állam csak ősszel hozott vissza valamennyit az állampapírpiacról elpártolt pénzekből. Sokan új értékpapírok után néztek, de az adózásra kevesen figyelnek. 

Török részvényalapot kellett volna venni egy éve, vagy valamilyen árupiacit, ezekkel a 2022-es fekete évben is bankot lehetett robbantani. Szerencsére pluszban zárta a kisbefektetők kedvencei, az ingatlan- és rövid kötvényalapok is. 

A magyar befektetők kedvencei idén egyértelműen a befektetési alapok voltak, azok közül is a rövid kötvény és pénzpiaci alapok vitték el a pálmát.

Az egész világon és Magyarországon is kiemelkedő vagyongyarapodást hoztak a befektetőknek az elmúlt évek. Ez a folyamat azonban 2022-ben durván megfordult, és az elkövetkező években sem várható az aranyévek visszatérése.

Hónapról hónapra nő az infláció, már a recesszióra készül a gazdaság, a részvények gyászos teljesítenek. Mit csináljon ebben a helyzetben egy kisbefektető, és mit ne? 

Fordulat következett be a befektetések piacán, a megtakarítók átrendezték a befektetéseiket, hogy magas infláció idején is reálhozamot tudjanak elérni.