Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái júliusban. A lakosságnál lévő állampapír-állomány alig 20 milliárd forintra van már csak a betétek volumenétől. Az adatok alapján azonban a szocho nem tolt olyan sokat az állampapírok szekerén, mint azt remélni lehetett. 

Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény. 

Sok pénzt félretettek az első negyedévben azok, akik tudtak. A nagy devizázási lázat felváltotta az idén az állampapírok, befeketési alapok és banki kötvények iránti lelkesedés, még a készpénz feltétlen hívei is elkezdtek valamilyen befektetést keresni a magas inflációban. A hitelpiacon nettó törlesztővé vált a lakosság, a drága bankhitel keveseknek kell.

Nem mostanában lesz jobb, a befektetőknek még jó ideig a jelenlegihez hasonló körülményekre számíthatnak. A hazai inflációs 2023 elején várható, és annak is örülhetünk, ha a forint euró árfolyama 420-on belül marad.

Csaknem 200 milliárddal csökkentette a forint betétjeit a lakosság, miközben csaknem 250 milliárdot nyert a devizabetéteken. A részvények nagy bukót jelentettek az első félévben, az állampapír-állomány viszont nőtt. 

Hónapról hónapra nő az infláció, már a recesszióra készül a gazdaság, a részvények gyászos teljesítenek. Mit csináljon ebben a helyzetben egy kisbefektető, és mit ne? 

A gazdasági recesszió, a szárnyaló infláció, a tartósan gyenge forint határozhatja meg a befektetések alakulását az elkövetkező időszakban. A rezsinövekedés 20 százalékra repítheti az inflációt.

Fordulat következett be a befektetések piacán, a megtakarítók átrendezték a befektetéseiket, hogy magas infláció idején is reálhozamot tudjanak elérni.