Nagyon megérné kiváltani a tavaly és tavalyelőtt felvett lakáshiteleket, mégsem lépnek az érintett ügyfelek. Az MNB szerint magasak a költségek, és fokozni kellene a piaci versenyt, aminek az sem használ, hogy a lakáshitelek kamatstopját rendszeresen meghosszabbítják.

Az alapkamat 9 százalékosra csökkent a jegybank februári kamatdöntő ülésén. Az infláció gyorsan mérséklődik, ezért indokolt volt a korábbinál nagyobb kamatvágás. Az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatja a csökkentést a jegybank, aminek hatására a hitelkamatok is egyre lejjebb ereszkedhetnek, már az önkéntes kamatplafonok és kötelező kamatstopok nélkül is.

Az infláció lendületes csökkenése ellenére a Magyar Nemzeti Bank csak annyit vágott az alapkamatából, mint az elmúlt két hónapban. A 0,75 százalékos csökkentés alapján az alapkamat várhatóan a 10,75 százalékos szinten zárja az évet, és már csak jövőre válik egyszámjegyűvé. A lakáshitelek kamatplafonjának a múlt héten bejelentett 1,2 százalékos januári csökkentésében megelőlegezték a jegybanki lépést.

A jegybanki alapkamat holnaptól 11,5 százalékos lesz. Az infláció az év végére 7-8 százalék közé csökkenhet, de az MNB várhatóan ennél magasabban fogja tartani az irányadó rátát az árstabilitás érdekében, ezért az alapkamat csak februárban mehet 10 százalék alá. A jegybanki döntés már decemberben tovább csökkentheti a lakáshitelek árát a kamatplafonon keresztül.

A diákhiteleknél nem kamatcsökkentés, hanem kamatemelés lesz júliustól. A kormány rendelete szerint a szabad felhasználású formájára júliustól a jelenlegi 4,99 százalék helyett már 7,99 százalék kamatot kell fizetni.

Valami van, de még nem az igazi így lehet kommentálni az MNB döntését, amellyel az egyik kamatát jelentősen csökkentette. A bankok hitelkamatait is mérsékelni képes kamatcsökkentés egy-két hónapon belül veheti kezdetét.  

Márciustól négy nagybank is csökkentette a hitelkamatait. Van, ahol két százaléknál is nagyobb a vágás mértéke. A trend egyértelmű, de a kamatok még nagyon messze vannak egy évvel ezelőttiektől.

Nem várta a meg a szokásos időrendjét, és rendkívüli kamatemelést hajtott végre az MNB a piacon irányadónak számító egyhetes betéti kamatában, ami így már 7,25 százalék. A hírre valamelyest, 395-ös euróárfolyamig erősödött a forint, de aztán hamar visszagyengült.

A keddi alapkamat-emelés után 30 bázisponttal 6,15 százalékra emelte az egyhetes betét kamatát az MNB. Az elkövetkezőkben mindkét kamat további növelése várható, ami kihat a meglévő és új banki hitelek költségeire is.

Csütörtökön újra emelte az MNB az irányadó kamatát a rekord gyenge értékéről már visszaerősödő forintárfolyam mellett. A lépést a keddi fél kamatnövelés tette lehetővé. Összesen már jóval 1 százalékpont felett emelt egy hét alatt a jegybank. Az MNB döntései bizonyosan újra drágítani fogják a banki hiteleket.

A forint napok óta tartó gyengülése miatt azonnali, 0,75 százalékos emelésre kényszerült az MNB. A 75 bázispontos emelésnél utoljára 2008 októberében, a globális pénzügyi válság kitörése idején kényszerült ennél nagyobb (akkor 3 százalékos) emelésre.

Az MNB heti kamatdöntései nyomán tovább drágulhatnak a banki hitelek. Az alapkamat mellett emelkedett a jelenleg irányadónak számító egyhetes betéti kamat is, mindkettő a várt mértékben. Ez újabb lökést adhat a február közepén alábbhagyott hiteldrágulásoknak.

A bankok újra felajánlják a lakáshiteleseknek, hogy a kamatstop néhány hónapja alatt váltsák a kölcsönüket hosszabb kamatperiódusú vagy teljesen fix kamatú kölcsönre. A sűrűn változó kamatozású lakáshitelek száma még mindig magas, így sokaknak kell most arról dönteni, hogy a magas infláció és kamatok idején vállalják-e ennek a kockázatát továbbra is.

Bekezdtek a bankok 2022-ben: sorozatban jelentik be a kamatemeléseiket a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél. A sort egy újabb nagybank folytatta, amely nemcsak a kamatokhoz nyúlt, hanem a személyi hitelek folyósítási feltételeit is átrendezte.

Várhatóan még 2022 első felében kimerül a Zöld Otthon Program 200 milliárd forintos kerete

Akár évi több százezer forintot is meg lehet spórolni egy nagyobb összegű jelzáloghitelen a kormány lakáshitelstop intézkedése után.

Szeptemberben is tartotta a válság előtti szintet a személyi kölcsön, 46,3 milliárd forintot folyósítottak a népszerű szabad felhasználású hitelből.

A júniusi és júliusi csúcsérték után augusztusban érdemben csökkent a havi lakáshitelezés, a 117,8 milliárd forintos volumen ugyanakkor még mindig magas intenzitású folyósítást jelenít meg a jelzáloghiteleknél.

Alacsony szintről kapaszkodtak vissza a személyi hitelek, de már közel járnak a teljes kilábaláshoz.

Az ügyfél szempontjából az a legfontosabb egy hitel felvételekor, hogy a lehető legkevesebb pénzt kelljen visszafizetnie a szerződés szerint a futamidő végéig. Vagyis a lehető legalacsonyabb legyen a kamat és a lehető legrövidebb a futamidő. Vannak azonban más szempontok is, amelyeket mérlegelni kell a kölcsön igénylése előtt.

A jelenlegi kamatkörnyezet ideális a hosszú távú hitelhez, hiszen soha nem volt még ilyen alacsony a jegybanki alapkamat – 0,6 százalék. Bár a hitelek kamata nem függ egy az egyben az alapkamattól, de a rendkívül alacsony alapkamat azt mutatja, hogy egyelőre nincsenek olyan veszélyek a piacon, amelyek indokolnák a magasabb kamatfelárakat.

Megéri-e a változó kamatozású hitelünket fix kamatozásúra cserélni? Megéri-e a nagyon kedvező kamatozású, de három hónapos kamatperiódusú hitel helyett inkább végig fix kamatozású hitelt felvenni? A fix kamatozású hitel kiszámíthatóbb és alacsonyabb kockázat jellemzi, de megéri?

Először is fontos tisztázni, hogy mit nevezünk kamatnak. A kamat a banktól „kölcsön vett” pénz használati díja. Ez két részből áll: a referenciakamatból és a kamatfelárból. Cikkünkből kiderül, pontosan mitől függ, hogy mennyi kamatot kell fizetned.