Még két százalékkal tudott nőni az infláció decemberben: a fogyasztói árak 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Az éves átlagos infláció 14,5 százalékot tett ki 2022-ben. A banki kamatok azonban már tetőzni látszanak.

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a decemberi és az éves átlagos infláció értékét. A KSH adatai szerint az év utolsó hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal nőttek. 2022-ben az átlagos éves infláció mértéke 14,5 százalékot tett ki.

Az inflációs adat nagyjából megfelel a várakozásoknak, hiszen a benzinárstop decemberi eltörlése után a szakemberek azzal kalkuláltak, hogy önmagában ez 2 százalék körüli értékkel dobhatja meg az inflációt. Tulajdonképpen pontosan ez történt, hiszen novemberben 22,5 százalékos inflációt mért a KSH. Ez egyben azt is jelenti, hogy a benzinársapka megszüntetése nélkül már nem lett volna kiugró a további árnövekedés.

Az élelmiszerek ára 44,8%-kal emelkedett egy év alatt. Ezen belül a legnagyobb drágulást az alábbi termékek produkálták:

• sajt: 83,2%
• tojás: 82,7%
• kenyér: 81,1%
• vaj és vajkrém: 79,4%
• tejtermékek: 79,2%
• édesipari lisztesáru (kekszek): 71,0%
• száraztészta: 70,8%
• margarin: 58,0%
• péksütemények: 57,2%
• tej: 52,1%
• baromfihús: 51,5%

Az élelmiszereken belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkevésbé, amiben nyilvánvalóan szerepet játszott az, hogy mindkettőre érvényben van az árstop. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3%-kal drágultak. Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5%-kal lett magasabb.

A háztartási energia 55,5%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt. Itt az áremelkedés szeptember óta jelentkezett a vezetékes gáznál és áramnál, amikortól megjelentek a számlákban a rezsiemelés után árak. A KSH az áremelkedés kiszámításakor a piaci árakat és a kedvezményes, rezsivédett tarifákat egyaránt beszámolja.

Hatott a benzinársapka megszüntetése

Az ársapkájukat vesztő üzemanyagok rögtön 27 százalékos drágulást produkáltak éves összehasonlításban, ami alapvető magyarázza az infláció 24,5 százalékra növekedését.

A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 9,5%-kal emelkedett, ezen belül viszont a taxi 30,0, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás pedig 17,9%-kal került többe.

Ekkora volt a drágulás egy hónap alatt

Decemberben az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan 1,9%-kal nőttek. Az élelmiszerek 2,1%-kal drágultak Az üzemanyagok a hatósági ársapka megszüntetése következtében 24,4%-kal drágultak.

Legalább az állampapírokon jól lehet keresni az infláció miatt

A KSH a decemberi adat ismeretében közzétette az éves átlagos infláció mértékét is, ami 14,5 százalékot tesz ki. Ez azért is fontos, mert például ez határozza meg az inflációkövető állampapírok, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) és a babakötvény 2023-as kamatát. Ezek idei mértékét itt számoltuk ki.

Az éves átlagos infláció ismeretében már az is tudható, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 16 és 14 százalékos 2023-as emelése közül az előbbi meghaladja ezt, az utóbbi viszont fél százalékkal elmarad tőle.

A fogyasztói árak 2022-ben átlagosan 14,5%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26,0%-kal. A háztartási energia ára 21,7, a tartós fogyasztási cikkeké 12,2, az egyéb cikkeké 12,0, a szeszes italok, dohányáruké 9,9, a szolgáltatásoké 7,1, a ruházkodási cikkeké 5,5%-kal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 15,2%-kal nőttek.

Az idén még magasabb lehet az éves infláció

A kormány a költségvetés átírásakor 15 százalékos évi átlagos inflációval számolt 2023-ra. A Magyar Nemzeti Banknak ez az optimista várakozása. A pesszimista forgatókönyv szerint az éves infláció értéke az idén a 19,5 százalékot is elérheti.

A hitelkamatok emelkedése már megállt

Az infláció ugyan még folyamatosan emelkedett az elmúlt hónapokban is, de mostanra a banki kamatemelések lényegében megálltak. Az MNB ugyanis az alapkamatot szeptember végén, az irányadó kamatot pedig október közepén emelte utoljára. A 18 százalékos kamat nyomán a bankok ugyan eg ideig még folytatták a hiteldrágításaikat, de ezeket december végére nagyjából befejezték. Ezek hatására a személyi kölcsönök ajánlatai kedvezmények nélkül 15 százalékos hiteldíj (THM) körül kezdődnek.

A lakáshitelnél is tetőztek a kamatok. A 9-10 százalékos vagy még magasabb THM-ek a jellemzőek, ennél olcsóbban csak magas jövedelemmel, extra vállalásokkal lehet jelzáloghitelt kapni.