Tovább menetelt a csúcs felé az infláció novemberben: a fogyasztói árak éves emelkedése már elérte a 22,5 százalékot. Ezt csak a benzinársapka eltörlése 2-2,3 százalékkal dobja majd meg decemberben.
Az egy évvel korábbinál 22,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak novemberben az előző hónapban mért 21,1 százalék után – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Az árak egy hónap alatt is tudtak 1,8 százalékot emelkedni. Az inflációt továbbra is az élelmiszerek és az energia drágulása húzza.
Az élelmiszerek ára élelmiszerek ára az előző havi 40 százalék után már 43,8 százalékkal emelkedett. Legjobban az alábbi termékeké:
- tojás (102,9%) – ez időközben ársapkát kapott, ami csökkentheti majd a decemberi adatot
- kenyér (81,8%)
- tejtermékek (79,0%)
- sajt (78,8%)
- vaj és vajkrém (77,3%)
- száraztészta (70,8%)
- édesipari lisztesáru, kekszek (69,1%)
- margarin (60,3%)
- baromfihús (54,4%) – ez részben ársapkás élelmiszer
- péksütemények (54,0%)
- tej (52,9%) – ez részben ársapkás élelmiszer
A rezsiemelés beégett az adatokba
A háztartási energia is tudott még drágulni annak ellenére, hogy az áram és a gáz lakossági hatósági ára nem változott. A rezsiköltségekben a drágulás átlagos mértéke 65,9 százalék volt az előző hónapi 64,4 után. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.
Van még rosszabb hír is annál, hogy az infláció novemberben már 22,5 százalékra ugrott. A nyugdíjas infláció ugyanis már 25,2 százalékos. Ez azt jelenti, hogy az időseket az ő fogyasztási szokásaik alapján érintő áremelkedés már 2,7 százalékkal nagyobb, mint az általános átlagos infláció. Esetükben átlagosan 2 százalékkal nőttek az árak egy hónap alatt.
A benzinársapka eltörlése 2,3 százalékkal dobhatja meg a drágulást
A novemberben már 22,5 százalékos éves infláció tetőzését 25 százalék körülire várták eddig az elemzők és a kormányzat, ennek időpontját év végére, 2023 elejére tették. Az üzemanyagok hatósági árának eltörlése ezen már bizonyosan változtatni fog, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy előadásában szerdán arról beszélt, hogy az ársapka eltörlése önmagában is 2-2,3 százalékkal növeli meg az inflációt decemberben. Ha ez így lesz, akkor az azt jelenti, hogy a már az ünnepek idején meglesz a 25 százalékos éves infláció, és ez még növekedhet is, hiszen ezt az árcsúcsot még a benzinársapka fennmaradásával kalkulálták ki a szakemberek.
Az idei éves átlagos infláció elérheti vagy akár meg is haladhatja a 15 százalékot, és Nagy Márton jövőre is ekkora éves inflációt vár, 2023 végére azonban jó esetben már csak egyszámjegyű árnövekedéssel.
Legalább a forintgyengülés nem fűtötte nagyon az inflációt
Az egyetlen jó hír az elmúlt időszakban az volt inflációs szempontból, hogy a forint viszonylag stabil tudott maradni egészen idáig a 410 körüli euró árfolyamon. Ennek azért van jelentősége, mert legalább ez nem fűtötte még jobban a pénzromlást. Matolcsy György jegybankelnök a parlament gazdasági bizottságának ülésén azt mondta, hogy a forint 1 százalékos gyengülése 0,3 százalékkal növeli az inflációt a tapasztalatok szerint.
Különösen jól jöhetett ezért az, hogy a dollár a korábbi szárnyalásából tartósan visszajött. Október közepén még 446 forintig szaladt fel az árfolyam, az elmúlt napokban azonban már „csak” 390 forint körüli összeget kell adni egy dollárért a pénzpiacon. Ez azonban természetesen még így is sokkal több, mint az egy évvel korábbi 320 forint körüli dollár árfolyam. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a hatalmas magyar energiaimport költségeit döntő mértékben a forint árfolyam befolyásolja.
A 22,5 százalékos inflációs adat azonban nem tett jót a forintnak, jó nagyot gyengült a nap során, 410 körülről egészen 419-es euróráfolyamig, és késő délutánra sem sokat jött vissza. A dollár is visszakúszott 398-ra, és csak kicsit korrigált.
