2022 októberében a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal, az élelmiszerárak 40 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek, míg az élelmiszerek 4,3 százalékkal drágultak. A kormány a bőség zavarával küzdhetett, amikor a a 40 százaléknál nagyobb áremelkedésű termékek közül kiválasztotta az újabb ársapkásokat. Végül a tojás és a krumpli került be ebbe a körbe.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatai szerint a szeptemberi 20,1 százalék után októberben átlagosan 21,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évre. Az augusztus 1-jétől hatályos rezsinövelés most is durván éreztette a hatását, hiszen a háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 51,1, a tűzifáé 57,7 százalékkal növekedett.
A hatósági áras áramnál és gáznál ez azonban nem jelent plusz áremelkedést, “csak” folyamatosan megmutatkozik a rezsiemelés, és így lesz ez a következő hónapokban is. A következő ármegállapítás 2023 elejére lesz, és jelenleg nem látszik olyan körülmény, ami további árnövekedést indokolna, hiszen augusztus óta a nemzetközi gázárak jelentősen csökkentek, és a forint is visszasüllyedt a 400-as euróárfolyam közelébe.
Az élelmiszerárak további növekedését azonban egyelőre nincs, ami megfékezze. Az éves átlagos infláció itt már 40 százalékra nőtt, és a drágulás egy hónap alatt is 4,3 százalékos. A leginkább az alábbi termékcsoportok drágultak:
- tojás 87,9 százalékkal,
- kenyér 81,4,
- tejtermékek 75,4,
- sajt 74,7,
- vaj és vajkrém 71,6,
- száraztészta 58,6,
- margarin 58,0,
- péksütemények 54,7,
- édesipari lisztesáruk (kekszek) 53,4 százalékkal.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az elmúlt napokban azt mondta, hogy a 40 százaléknál jobban dráguló élelmiszerek közül választják ki az új ársapkás termékeket. Végül a Kormányinfón elhangzott bejelentés szerint a burgonyára és a tojásra vezetnek be árstopot. A maximális ár a szeptember 30-i lehet. Egyelőre ezekre is december 31-ig vezetik be az árstopot. Az új ársapkák a kormány szerint 0,1-0,2 százalékkal csökkenthetik az inflációt.
Az élelmiszerek áremelkedése aligha lesz vége októberben. Privátbankár Árkosár felmérése már a november eleji árakat mutatja: ekkor már a tavalyihoz képest 42,7 százalékkal került többe a bevásárlás, ami 34 ezer forintot tett ki. A tojás, a kenyér és a sajt ára a vizsgált hipermarketekben két és félszeresére emelkedett egy év alatt.
A további termékeknél a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése 14,9 százalékkal, ezen belül viszont az új személygépkocsiké 22,5, a konyha- és egyéb bútoroké 19,7, a szobabútorokért 19 százalék volt. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja viszonylag mérsékelten 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi drágult nagyon nagy mértékben 27,4 százalékkal, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3 került többe.
A forint értékállóságáért felelő Magyar Nemzeti Bank szeptember végén bejelentette az alapkamat-emelések befejezését, de azóta az infláció tovább emelkedik. A forint árfolyamának rendkívüli romlása miatt októberben kénytelen volt 18 százalékra növelni az irányadó kamatot, aminek nyomán az euró árfolyama mostanra visszasüllyedt a korábbi szintje, 400 forint közelébe, és a dolláré is nagyjából ott van. Ha ez így marad, akkor legalább innen nem kap az infláció újabb nyomást.
A 18 százalékos kamat nyomán a bankok is folytatták a hiteldrágításaikat. Ezek hatására a személyi kölcsönök ajánlatai kedvezmények nélkül már 15 százalékos hiteldíjjal (THM) kezdődnek. A lakáshitelnél pedig egyre inkább a 9-10 százalékos vagy még magasabb THM-ek a jellemzőek, ennél olcsóbban már csak magas jövedelemmel, extra vállalásokkal lehet jelzáloghitelt kapni.
Várható az is, hogy októberben az infláció már felfalja a reálbérek eddigi emelkedését. Az átlagbérek növekedése eddig ugyan még meg tudta haladni a pénzromlás mértékét, de 20 százalékhoz érve ez már átfordulhat reálbércsökkenésbe.
