A rövid idő alatt óriásit gyengülő forint védelme érdekében rendkívüli intézkedéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB nem emeli meg az alapkamatot, de egy annál sokkal magasabb kamatú egynapi betéti tendert hirdet, és az év végéig a tartalékai terhére biztosítja a külföldi energiavásárlás kifizetéséhez szükséges devizát az importáló cégeknek. A bejelentések hatására hatalmasat erősödött a forint. Az euró az előző napi 434-hez képest 416-ig süllyedt, majd 420 alatt ingadozott.
A Monetáris Tanács szeptember 27-én 1,25 százalékkal növelte az addig 11,75 százalékos alapkamatot, amely így 13,0 százalékra emelkedett. Ezzel azonban Matolcsy György jegybankelnök bejelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank lezárta a kamatemelési ciklusát. Matolcsy György azt is jelezte, hogy az infláció ellen tovább folytatja a küzdelmet, de már nem a kamatemelés eszközével, hanem például a bankok pénzügyi likviditásának szűkítéssel (azaz a szabd pénzeik lekötésével), ami eddig nagyobb eredményeket hozott a vártnál. A jegybanki alapkamat januárban még 2,4 százalék volt, így az emelkedés 8 hónap alatt már több mint 10 százalékos.
A forint azonban nagyon rosszul reagált a kamatemelés leállításának bejelentésére. A kamatemelés leállítása, valamint az azt követő, a rezsidrágulás és az élelmiszerárak szárnyalása miatti 20,1 százalékos inflációs adatot követően a forint tartósan gyengülő pályára állt. Két hét alatt az euró árfolyama 406-ról 430 fölé emelkedett. Az angol fontért már kellett 500 forintnál is többet adni, míg a dollár árfolyama 445 forint fölé is emelkedett.
A kialakult helyzetre reagált az MNB, amelynek döntéseit a Washingtonban tartózkodó Virág Barnabás alelnök ismertette. A Monetáris Tanács döntése értelmében a jegybank az év végéig tartalékaiból biztosítja az importból származó energia kifizetéséhez szükséges devizát a vásárló cégeknek.
Mindezt azért teszi, mert álláspontja szerint a forint gyengülése mögött részben a folyó fizetési mérleg hiánya áll, azaz az országnak sokkal több a kiadása devizában, mint a bevétele. E mögött a jegybank szerint kizárólag a megugró energiakiadások állnak, enélkül pozitív lenne a mérleg.
A jegybank további lépésével a forintot szerinte gyengítő másik hatásra, a pénzpiacon a forinttal szemben felvett pozíciókra reagál. Az alapkamatot ugyan nem növeli meg, de bevezet egy új eszközt, az egynapos betéti tendert. Ennek a meghirdetett kamata a 13 százalékos alapkamathoz képest 18 százalék lesz. Ezzel igyekszik lekötni a pénzpiacon még meglévő likviditást (szabad pénzeszközöket), amit az eddigi intézkedéseivel, a bankok tartalékolási kötelezettségének növelésével és a kéthónapos betétekkel még nem szívott fel.
A bankoknál lévő szabad pénzek bevonása az alapkamat emelése nélkül is a hitelköltségek drágulásához vezet, ami további kamatemelésre késztetheti a pénzintézeteket. Az utolsónak szánt jegybanki kamatemelés óta folyamatosan növelik a hitelkamataikat a bankok, amelyek október eddigi napjaiban egymás után jelentették be, milyen mértékben drágítják tovább a lakáshiteleiket és a személyi kölcsöneiket. A folyamatnak még nincs vége, az ügyfelek újabb jegybanki kamatemelés nélkül is arra számíthatnak, hogy tovább fognak növekedni a törlesztőrészletek az elkövetkező időkben.
