A szeptember 27-i kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a vártnál nagyobb mértékben, 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Csütörtökön várhatóan az egyhetes betéti kamatot is az alapkamathoz igazítja a jegybank. Viszont Matolcsy György bejelentette: ezzel vége a kamatemelési ciklusnak.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a közelmúltban jelezte, hogy az MNB közeledik ahhoz a döntéshez, hogy a kamatemelési ciklust lezárja, és ez most meg is történt. A Monetáris Tanács az elmúlt hónapokban szokásossá váló egyszázalékosnál nagyobb, 1,25 százalékos alapkamat-emelésről döntött. Ezzel azonban Matolcsy György jegybankelnök bejelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank lezárta a kamatemelési ciklusát. Matolcsy György azt is jelezte, hogy az infláció ellen tovább folytatja a küzdelmet, de már nem a kamatemelés eszközével, hanem például a bankok pénzügyi likviditásának szűkítéssel, ami eddig nagyobb eredményeket hozott a vártnál.
A mostani, utolsónak szánt kamatemelés után nyilvánvalóan növekszik a távolság az alapkamat és az aktuális éves infláció között, hiszen utóbbi szeptemberre szinte biztosan jobban emelkedik majd, mint 1,25 százalék. Ugyanakkor a 13 százalékos alapkamat már a közelében van a jegybank által várt 13,5-14,5 százalékos 2022-es éves átlagos inflációnak. Még jövőre is 11,5-14 százalékos pénzromlásra számít az MNB, amely szerint 2024-ben térhet vissza az infláció 4 százalék alá.
A jegybank mostani prognózisa sokkal rosszabb, mint a legutóbbi. 2022-re már 2,5-1,9 százalékkal magasabb inflációra számít, mint korábban, 2023-ra pedig 4,7-4,8 százalékkal. Az infláció csúcsa 22 százalék körül lehet majd 2022 végén vagy 2023 elején az MNB szerint.
A jegybank az inflációs mellett a GDP prognózisán is rontott. 2022-re már csak 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel számol (ez korábban még 4,5-5,5 százalék volt). A jegybank szerint a magyar gazdaság már lassul, és ez ki fog tartani az év végéig. 2023-ra 0,5-1,5 százalékos az MNB növekedési előrejelzése a korábbi 2-3 százalékos után.
A kamatemelési bejelentést követően a forint erősödni kezdett, majd lényegében az eddigi körüli árfolyamon stabilizálódott. Nagy jelentősége van annak, hogy a jelenlegi jegybanki lépés erősíteni vagy legalább stabilizálni tudja-e a forint árfolyamát, és stabilan is tudja-e tartani. Az igen magas hazai infláció mellett a jegybanknak két olyan problémával kell szembenéznie, amire nincsen ráhatása. Az egyik a dollár erősödése, amely a gyengébb valutákat, például a forintot gyengíti, a másik a rekord magas gázár, amely fűti az inflációt.
A 2010-es években az átlagos gázár 20 euró/MWh volt, az idén 150-200 euró/MWh átlagos árra számít Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője. Ez még nem kényszerítené arra a kormányt, hogy, mondjuk, január elsejétől, újabb gázáremelést hajtson végre. Az áremelés csak akkor lenne szükséges, ha a forint tovább gyengülne az euróhoz képest.
A mostani 210 forint/euró alatti árszint még elviselhető, de ha a forint 220 forint/euró fölé gyengülne, akkor valószínűsíthető lenne egy 10-20 százalékos gázáremelés, amely újabb lökést adna az inflációnak, ami akár további alapkamatemelést is kikényszeríthetne. Ilyenre viszont Matolcsy György bejelentése szerint a jegybank nem készül.
Az MNB utolsónak szánt kamatemelése meg fog jelenni a bankok hitelkamataiban, amit hamarosan megéreznek a hitelfelvevők is. Egy átlagos lakáshitelt átlagos jövedelemmel még különféle kedvezmények igénybevételével is csak 8 százalék körüli TMH-mel kapunk meg, és egyre gyakoribbak a 10 százalék körüli THM-ek. A személyi kölcsönöknél pedig a 14 százalék fölötti THM-ek az általánosak. A mostani újabb jegybanki emelés nyomán valószínűleg a bankok is folytatják a hitelkamatok emelését, bár eddig igyekeztek visszafogni a kölcsöndrágítás mértékét, hogy hitelezni tudjanak, és ne veszítsenek piaci részesedésükből.
